Rácz András: Orbán Balázs doktori disszertációjának tézisfüzete nem az ő gépén készült

  • narancs.hu
  • 2024. november 23.

Belpol

Szerint felmerül a kérdés, hogy a disszertációnak ki a tényleges szerzője. 

„Elolvastam az ELTE ÁJK honlapján Orbán Balázs tézisfüzetét. A tézisfüzet ami, ami a doktori védés előtt összefoglalja az értekezés fő mondanivalóját. Úgy tűnik, hogy az anyag nem az ő, hanem az egyik beosztottja gépén készült, legalább részben” – írja Rácz András Oroszország-szakértő a Facebookon. A tézisfüzet egy pár oldalas szöveg, amely összefoglalja a doktori védés előtt az értekezés mondanivalóját. 

Orbán Balázs kutatási témája „A szabad mandátum és a nemzeti szuverenitás alkotmányjogi összefüggései”, ami Rácz szerint azért érdekes, mert a miniszterelnök politikai igazgatója soha nem foglalkozott tartósan. „Egyetlen egy ilyen témájú cikke van, ezt közösen írta egy Árpási Botond nevű szerzővel 2023-ban” – írja a szakértő. 

„Nem lényegtelen részlet, hogy a cikkben Árpási első szerző, míg Orbán Balázs csak a második. Tudományos szokásjog szerint az első szerző mindig az, aki a legtöbb, legfontosabb munkát tette bele az adott kutatásba” – írja Rácz,  hozzátéve, természetesen elképzelhető az is, hogy Orbán Balázs csak udvarias volt és az ábécérendben előrébb lévő kollégáját előre engedte a szerzőségben.

Rácz bejegyzése szerint a cikkben Árpási Botond neve mellett a következő szerepel hivatkozásként: „A szerző politikai tanácsadó, Miniszterelnöki Kabinetiroda. Politológus, politikatudományi alap- és mesterszakos diplomáját az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerezte 2018-ban, illetve 2021-ben. Egyetemi tanulmányai során az Országos Tudományos Diákköri Konferenciákon munkáival helyezéseket ért el. A politikai vezetéselméleti kérdésekkel foglalkozó írásai megjelentek akadémiai folyóiratokban, illetve könyvfejezet formájában is. gergely [dot] botond [dot] arpasi [at] mk [dot] gov [dot] hu”. Másképp fogalmazva: Árpási Botond konkrétan Orbán Balázs beosztottja (pontosabban, 2023-ban még biztosan az volt.). A hivatkozott cikkben mindkettejüknek mk.gov.hu-s email címük van.

„Itt jön az érdekesség: a tézisfüzetben a fájl tulajdonságaira klikkelve az jön ki, hogy az anyag szerzője Árpási Botond Gergely. (...) Innentől kezdve két lehetőség van. Az egyik, hogy szegény Orbán Balázsnak a Miniszterelnöki Kabinetirodán nincs működő gépe, úgyhogy megkérte egy kollégáját – véletlenül pont azt, akivel a disszertáció témájához leginkább kapcsolódó cikket írta –, hogy hadd üljön oda az ő gépéhez dolgozni, mert a sajátja tartósan üzemképtelen. (...) 

A másik opció ugyebár az, hogy a tézisfüzetet nem Orbán Balázs, hanem ez a bizonyos Árpási Botond Gergely írta, illetve szerkesztette a saját gépén, legalább részben”

– fogalmaz Rácz András. 

A szakértő szerint ez izgalmas kérdéseket vethet fel annak kapcsán is, hogy vajon a disszertációnak ki a tényleges szerzője. "Ismétlem: ezzel a konkrét témával Orbán Balázs korábban sosem foglalkozott, kivéve azt az egyetlen cikket, aminek viszont nem ő az első szerzője, hanem ez a bizonyos Árpási Botond."

Pár hete derült ki, hogy Orbán Balázs doktori védésre készül az ELTE-n, aminek nem örült mindenki a doktori tanácsban, ketten is a védésre bocsátás ellen szavaztak. Az ELTE egyik tanszékvezetője kiakadt a helyzeten, ugyanis elképzelhetetlennek tartja, hogy a kiszolgáltatott egyetem objektív döntést hozhat

Orbán Balázs doktori védésének körülményeiről a Magyar Narancs friss lapszámában véleménycikket olvashatnak. 

 

 

 

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Csődközeli helyzetben billeg a BKV

28 milliárd forint hiányzik a BKV idei költségvetéséből a túléléshez. A közlekedési társaság adósságátütemezést kér, a jövő évi működéshez pedig a BKK-val 30 milliárdos hitelkeretre pályázna. Ráadásul mivel az igazgatósági és a felügyelő bizottsági tagok megbízatása lejárt, több hete törvénytelenül működik, ahogy a többi fővárosi cég is.