Rákay Philip: A kegyelmi ügyet úgy vitték végig, hogy a miniszterelnöknek semmilyen tudomása nem volt róla

  • narancs.hu
  • 2024. április 1.

Belpol

Hosszú interjút adott a Petőfi-film producere, aki szerint Orbán Viktor sajtószemléből szerzett tudomást a kegyelmi ügyről. 

Rákay Philip kormánypárti vállalkozó, influenszer, a hatmilliárd forintba kerülő Petőfi-film producere kétórás, vágatlan interjút adott a Telexnek, amelyben több közéleti témát is érintett.

A kegyelmi üggyel kapcsolatban azt mondta: „Ami nagyon szíven ütött, hogy kettőperces aláírással Novák Katalin zárójelbe tette mindazt a sok évig tartó megfeszített munkát, amit ő és a csapata annak idején családügyi miniszterként a családokért tett. Egy olyan családtámogatási rendszert, amit a világ bármely részéről meg lehetett süvegelni. És egy ilyen ügyért, egy vállalhatatlan és védhetetlen ügyért mindazt, amiért dolgozott, azt zárójelbe tette, és aláásta a Fidesz egyes számú fundamentumát” – mondta Rákay, aki szerint „az volt a minimum, hogy le kellett mondani, én Novák Katalin helyében hétfőn mondtam volna le”.

Rákay „első kézből tudja”, hogy Orbán Viktor az első cikk megjelenése után egy sajtószemléből szerzett tudomást az elnöki kegyelemről, a sopronbánfalvai kormányülés szünetében.

„Az azért megdöbbentő, hogy végig lehet vinni egy ilyen ügyet úgy, hogy arról a miniszterelnöknek semmiféle tudomása sincs. Szerintem ez valahol dermesztő, mert ilyen politikai hibákat nem lehet véteni”

– tette hozzá.

Nem tudja, hogy Novák magától mondott-e le, viszont a helyében el is kerülte volna annak a látszatát, hogy „napok menjenek el azzal, hogy van itt ügy, nincs itt semmi látnivaló, tessék továbbmenni, minden kegyelmi ügy megosztó típusú nagyon rossz és vállalhatatlan mondatok jönnek”. „Én hétfőn, amikor az újságcikk megjelent, azonnal összehívtam volna egy sajtótájékoztatót, és azt mondtam volna, hogy óriásit hibáztam, köszönöm” – mondta.

Arra a kérdésre, hogy helyes-e, hogy Balog Zoltán még mindig püspök a református egyházban, Rákay azt mondta, hogy bár ő római katolikus, távol tartaná magát attól, hogy beleszóljon a reformátusok belső ügyeibe, megjegyezte, hogy „egyszer mindenkinek el kell majd számolnia a lelkiismeretével, eljön az a pillanat, szerintem nem lesz kellemes”.

 
 
Rákay Philip kreatív producer, forgatókönyvíró a Most vagy soha! című film díszbemutatója előtt Budapesten, a Cinema City Arénában 2024. március 13-án
Fotó: MTI/Máthé Zoltán
 

Patrióták támogatják a Megafont

Nem árulta el, hogy mennyi pénzzel támogatta eddig a Megafont, de azt mondta, hogy

„csak én legalább 10-15 olyan jobboldali, patrióta vállalkozót ismerek, akik hozzám hasonlóan rendszeres vagy egyedi összegekkel támogatják a Megafon működését. Én ezt szintén a küldetés részének tartom.”

Arra a kérdésre, hogy van-e közpénz a Megafonban, nem mert százszázalékosan igent vagy nemet mondani, mert soha nem látta a bevételi adatokat vagy a szervezet költségvetését, viszont elhiszi Kovács Istvánnak, aki évek óta következetesen állítja, hogy nincs közpénz a Megafonban. A kormányzat és a Megafon között „nem kell hogy legyen hivatalos összehangoltság, mert olyan szerkesztők és patrióta véleményformálók dolgoznak ott, akik rezonálnak a kormányzati narratívra, és képviselnek valamit, egyáltalán nem titkolt módon”.

Durvábban csinálná

Rákay Philip a Vajna-korszakról azt mondja, hogy szerinte kevés történelmi film készült, „nekem a magyar történelem feldolgozása mániám, és az, ami nem történt meg a Vajna-korszak alatt, az nekem fáj”. Arról, hogy olyan alkotók is kapnak állami támogatásokat filmekre, akik egyébként kritizálják a kormányzatot, Rákay azt mondta, hogy „szinte csak, nyugodtan mondjuk ki”.

Választóként azt várja a kormánytól, amit a világpolitikában képvisel, azzal ne menjen szembe a kultúratámogatás. „Az mégiscsak hogy néz ki, hogy állami pénzből valaki pont az ellen dolgozik, amiért egy kormány küzd a világpolitika színpadán.

Engem ez nemhogy nem zavar, én sokkal durvábban csinálnám, csak csöndben mondom.

Tehát addig örüljön mindenki, amíg hála a jóistennek, és ezt örömmel mondom előre, hogy soha semmiféle ilyesfajta politikai ambícióm nem volt, de én biztos, hogy ebben sokkal keményebb lennék.”

Rákay szerint „ha megnézzük, hogy az elmúlt 34 évben vagy akár az elmúlt 14 évben az Orbán-kormány ideje alatt kik kaphattak filmes támogatást, vagy milyen filmek születtek, messze még mindig átbillen hozzám képest túloldalra az arány”.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.