Gát a gátnak - Tervek a Római-part átalakítására

  • - zsip -
  • 2013. április 7.

Belpol

Totális természetkárosítás vagy hasznos beruházás a római-parti mobilgát? Ennek megítélése miatt az óbudai civilek is összekülönböztek egymással. A Fővárosi Közgyűlés a közel ötmilliárdba kerülő tervezett védmű miatt letarolná és feltöltené az ártéri ligetet, viszont cserébe szavatolná a biztonságot.

A Pünkösdfürdő utcától az Aranyhegyi-patak utcáig, szélességében a Dunától a Nánási útig terjedő hetvenhektárnyi területet jelenleg semmi sem védi az árvíztől. Ami nem meghökkentő, lévén e szakasz árterület. Az 1991-es árvíz még nem, a 2002-es viszont már alapot adott a védműépítés napirendre vételére. Az elképzelésnek a Duna 2006-ban adott újabb lökést, amikor ismét elöntötte a területet. Akkor a nyomvonal kijelöléséhez láttak hozzá, tavaly pedig elkészültek a tervek.

A szakértői döntés-előkészítő tanulmány - amelyet a Fővárosi Közgyűlés február 27-én hagyott jóvá kidolgozásra - a különféle változatok függvényében 4,1-4,9 milliárd forintra becsülte a beruházás összköltségét. Három szakaszra bontotta a 3,1 kilométeres partszakaszt, északról délre haladva: I. Pünkösdfürdő utca - Őrtorony utca (1330 méter), II. Őrtorony utca - Rozgonyi Piroska utca (801 méter), III. Rozgonyi Piroska utca - (Nánási út) - Aranyhegyi patak utca (580 méter). A mobilgát a tervek szerint 2,2 méter magas lesz, és szükség esetén 750 cm-nyi feltöltésre építenék. Ez a Vigadó téri alapvízmérce alapján 9,54 méter magasságú védelmet biztosít. Ahhoz viszont, hogy a mobilgát elsőrendű árvízvédelmi vonal legyen, a számítások szerint összesen 9,84 méter magasságúnak kellene lennie.

Gátparti parti


Gátparti parti

Fotó: Németh Dániel

 

Fél Népstadion

A közgyűlés által elfogadott terv a III. szakaszon, a Kadosa utcáig javasolja az alumíniumgát építését, onnan pedig hagyományos földsáv emelését. Sőt, amennyiben csak a Rozgonyi Piroska utcáig építenék meg - ahol a sétány legforgalmasabb része húzódik, és ahol a vigalmi negyed észak felé lényegében véget ér -, akkor egy kanyarral innen csatlakozna a Nánási úti meglévő fővédvonalra. Ez már csak azért is indokolt lenne, mert a tervezők szerint a mobilgát kiépítésének magas költsége a Kadosa utca - Rozgonyi Piroska utca szakaszon nem áll arányban a megvédendő vendéglátóhelyek és csónakházak értékével, az ingatlanok pedig árvízszint fölé épültek.

A Nánási úti fővédvonal fejlesztését a mérnökök nem javasolták: számításaik szerint 8 milliárd forintba kerülne, és nem oldaná meg a Római-part védelmét. A környezetvédők szerint viszont ezt kellene csinálni, ráadásul az ezt megalapozó vízügyi tanulmány már 2005 óta rendelkezésre áll, és abban a költséget 2,6 milliárd forintra becsülték.

A mobilgát csak a nevében hordozza a természethez igazodó, rugalmas eszköz imázsát - a megalapozásához tekintélyes földmunkára van szükség. A talajba vasbeton tartógerendákat sülylyesztenének, amelyekhez csavarral rögzítenék 3 méterenként a 2,2 méteres tartóoszlopokat, közéjük műanyaggal kombinált alumíniumtáblákat helyeznének. A szerkezetet használat után leszerelnék, elszállítanák. Hátránya, hogy a rendszerek nagy része csak a betervezett helyen épülhet meg, és külön területet kell biztosítani az elemek tárolására.

Az oszlopokat tartó alaptesteket hat méter mélységben kell megalapozni, víz- és csatornavezetéket kell kiváltani. Az első szakaszon szükséges a legtöbb földmunka: a talajszerkezet lazasága miatt vízzáró agyagréteggel töltenék fel a partot és a meder egy részét, a tervezői számítás szerint 155 ezer köbméter földet vinnének oda. A szivárgási hossz megnövelése érdekében a feltöltés alá vízzáró résfalat építenének, 5-7 méter magasságban emelkedne meg a jelenleg még ligetes partszakasz. Ez a földmennyiség - 5 tonnás IFA teherautókkal számolva - 31 ezer fuvart jelent, ami pedig az arányokat illeti: a Népstadiont 350 ezer köbméter földmunkával építették meg. A fáknak tehát semmi esélyük: az I. szakaszon tarvágást kell végezni. Bardóczi Sándor tájépítész a Kortárs Építészeti Központ modellezésére hivatkozva összesen 1400 ártéri fa kivágását valószínűsítette, ebből 1200 az I. szakasz építésének áll útjában. Ehhez képest Tarlós István főpolgármester csupán egy-két öreg, beteg fa kivágásáról beszélt újságíróknak. A többi fát azért vágnák ki, mert árvíz esetén veszélyeztetnék a mobilgát kétméteres alumíniumpaneljeinek épségét, vagy mert a nyomvonalon nőttek. A sétány szélesebb lesz a jelenleginél, mivel a védmű felállításához munkagépeket elbíró szervizutat kell létesíteni - ez nyilván néhány étterem, terasz végét jelenti. A kivitelezők fatelepítést ígérnek, amit a beruházást ellenző civilek - tekintettel a harmincéves növekedési időre - nem tudnak akceptálni.

Osztott civilek

A februári közgyűlési szavazáson (amelyen elfogadták a mobilgát tervét) a gátpárti civilek vitték a prímet transzparenseikkel, köztük a feltételeik javulásában bízó evezősök, az ott lakók, míg a múlt hét végi római-parti tüntetésen az ellenzők. Az Aquincum-Mocsáros Egyesület, a Római Fürdő Telepegyesület, a Duna Charta, a Csillaghegyiek a Fővédvonalért egy éve egyesítették erőiket, és Civil Összefogás a Fővédvonalért (CÖF) néven tiltakoznak az ártéri erdő megsemmisítése, a fövenyes, kavicsos partszakasz eltüntetése ellen. Szerintük már rég nem az árvízvédelemről van szó: a mobilgát minden korábban hangoztatott szándékkal ellentétben a partszakasz jellegét alapvetően, kedvezőtlenül és visszafordíthatatlanul változtatja meg. Hivatkoznak arra, hogy nem készült a területre érvényes kerületi szabályozási terv, a gát terveit minden egyeztetés nélkül készítették, az árvízveszély pedig továbbra is fennáll a Csillaghegyi-öbölnél. A CÖF-höz időközben csatlakozott a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI) is - a Vidékfejlesztési Minisztérium szerve -, jóllehet a főváros folyamatosan a projekt kormányzati támogatását emlegette. A DINPI a selymes durbincsra, a Duna homokos, kavicsos medrét kultiváló sügérfélére és a part menti füzesekre hivatkozva javasolja az óbudai üdülőterület helyi védettség alá helyezését.

A parton építkező ingatlanvállalkozók és az üdülőiket életvitelszerűen használók viszont a gát mellett állnak ki. 2006-ban még a költségek megosztását is felvetették, mára ezek a hangok elhalkultak. A kilencvenes évek végétől egymás után kinövő, üdülőnek minősített társasházak építési engedélyeinek kiadásában az óbudai jegyzői hivatal járt el, amelyet hosszú éveken át vezetett az a Sárádi Kálmánné, aki követte a volt óbudai polgármestert, Tarlóst a főpolgármesteri hivatalba - Tarlós főjegyzője lett. Az engedélyt nem tagadhatták meg a kérelmezőknek, mint ahogy azt sem, hogy az üdülőben lakjanak - hárítja a felelősséget ma is Tarlós, aki egy évtizede kampányol az árvízvédelmi létesítménnyel. "budai polgármesterként kezdte, Demszky Gábor idején azonban nem tudta kisajtolni a gátat a városvezetésből. Abban nincs vita, hogy védmű kell, és hogy egységes, díszburkolatú sétányra volna szükség - de ennél jobban nem közelednek az álláspontok.

A mobilgátnak a jelek szerint a politika sem áll útjába: a Fidesz megszavazta a február végi közgyűlésen, míg az MSZP az MTA hatástanulmányt követelő megszólalására hivatkozva tartózkodott; csak a frissiben alakult Párbeszéd Magyarországért Platform és egy jobbikos képviselő utasította el az ötletet. Az egyik, neve elhallgatását kérő óbudai képviselő szerint azok csinálják a felhajtást, akik biciklivel nyáron kijárnak egy lángosra meg egy sörre, aztán hazamennek. Mint mondja, nem nekik kell számolniuk az árvíz következményeivel.

A mobilgát persze igen gyorsan világnézeti értelmezések szimbóluma lett. A múlt szombati pikniken a Védegylet szónoka a plázademokráciában a modernségre hivatkozó, a világot azonban elfogyasztó korrupt politikusokhoz kötötte az ötletet; a harmadik évezred barbáraihoz, akiknek a Duna csak biodíszlet. Sőt Bős- Nagymaros rémképét felidézve a mobilgát építése és a szabadság elvesztése között vont párhuzamot. A tiltakozók a Facebookon szerveznek riadóláncot, ha konkrét kapavágások történnének.

Neked ajánljuk