Energiaital-vita Magyarországon

Rossz erők

Belpol

Július végén az Ózd melletti Farkaslyukon leállt a szíve egy 18 éves fiatalnak; bár sikerült újraéleszteni, azóta is kómában fekszik. A szomorú esetet követően újra fellángolt Magyarországon az ún. energiaital-vita. Megnéztük, hogy kinek lehet igaza, a gyártóknak vagy a szigorított forgalmazást, illetve tiltást követelőknek.

A kétgyerekes apa szervezete összeomlásának okát azóta sem erősítették meg, a párja viszont azt mondja, hogy a férfi rengeteget dohányzott és naponta három energiaitalt ivott, vizet viszont alig. A láncdohányosok szíve csak ritkán áll le 18 éves korukban, az energiaital azonban logikus magyarázatnak tűnik, hiszen a közbeszédben gyakran fordulnak elő az energiaitalok valamiféle gyilkos szirupként. Az eset kapcsán a sajtóban és a közösségi médiá­ban is felmerült a kérdés, nem kellene-e szigorúbban szabályozni az energiaitalok hozzáférhetőségét. Nem új törekvés ez, idén márciusban a kormányközeli Fiatal Családosok Klubja egyszer már jelezte az irányú igényét, hogy az energiaitalokat száműzzék a dohányboltokba. A múlt év végén is felmerült a szigorítás gondolata, amikor egy 14 éves fiú halt meg a gyanú szerint a túl sok energiaital miatt.

Miközben rettegünk a karbamidból és klór-ecetsavból előállított, de a kávéban és teában is előforduló szintetikus koffeintől, alig foglalkozunk előállításának szabályozására és az azt gyártók ellenőrzésére vonatkozó rendelkezésekkel. Arról is kevesen beszélnek, hogy az energiaitalok nagy részével nem is annyira a magas koffeintartalom a baj, hanem a rengeteg cukor, utóbbi intenzívebbé teszi a várt ébresztőhatást, de megemeli a vércukorszintet is. Lehet ugyan kapni édesítőszerekkel gyártott energiaitalokat is, de az aszpartámról például épp mostanában tették közzé, hogy rákkeltő lehet.

Az energiaitalok veszélyessége minden jel szerint korlátozott, valami mégis elválasztja ezeket a kávétól, s ez a fogyasztói kör. Az energiaital-forgalmazás minden erejével a fiatalokat célozza meg, holott nekik kellene a legkevésbé fogyasztaniuk ilyesmit. A gejl, sok helyütt még a palackozott víznél is olcsóbb italok olyan fantázianevekkel kerülnek a boltokba, amilyeneket egy tizenéves találna ki elképzelt metálzenekarának (Monster, Hell, Burn és persze Red Bull, csak hogy a legismertebbeket soroljuk), izgalmas megjelenésűnek szánt dobozban kerülnek a polcokra, és sok márka szponzorál közülük olyan, legkevésbé sem középkorúaknak vagy időseknek szóló dolgokat, mint például a skate parkok és a különféle extrém sportok. Az alsó polcos energiaitalok eldobott dobozai aligha véletlenül lettek szinte természetes kiegészítői a különböző dizájner drogokkal fertőzött magyarországi szegregátumok látképének: ahol az ismeretlen eredetű varázsdohányt jó ötlet elszívni, ott illik leverni mellé pár kígyós címkés Kobrát is. Másfél litert 400 forintért.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Münster egén

Több mint húsz év telt el azóta, hogy az HBO bemutatta Tom Hanks és Steven Spielberg háborús sorozatát, az elég szerencsétlen magyar fordításban Az elit alakulatként futó Band of Brotherst.

Aki soha nem járt Tulsában

  • - turcsányi -

Mathew Brady a fotográfia történetének kétségkívül kimagasló alakja, az első fotoriporter, az első PR-szakember, az első bármi.

Elsüllyedt Budapest

„Szép Ernő előbb népszerű költő volt, azután divatos színpadi szerző lett, regényei irodalmi szenzációknak számítottak, azután egy időre szinte teljesen megfeledkeztünk róla” – írta Hegedűs Géza 1976-ban, A magyar irodalom arcképcsarnoka című portrékötetében. 

Búcsú a gonosztól

A német író, Otfried Preuβler (1923–2013) művei közül itthon leginkább a Torzonborzról, a rablóról (eredeti nevén Hotzenplotz) szóló történeteket ismerjük.

Kedvezmény

Az idén 125 éves Közlekedési Múzeumot bombatalálat érte a 2. világháborúban, az épület és a gyűjtemény nagy része elpusztult. Csak 1965-ben nyílt meg újra, majd ötven éven át működött, a hiányosságai ellenére is hatalmas érdeklődés mellett. A Liget-projekt azonban a Közlekedési Múzeumot sem kímélte, 2015-ben bezárták, 2017-ben lebontották.

Isten nevében

Egy gyermek ára: három miatyánk, két üdvözlégy – pimf összeg, mindenkinek megéri, vevőnek, eladónak, az üzlet hivatalos tanújának (ezúttal a Jóisten az, lakcím, anyja neve, három példányban), de legfőként a Fidesznek. Most még pénzbe se kerül: alsónadrágokban fizetik ki a papságot. Választások jönnek, tartják a markukat, lökni kell nekik valamit, hogy misézés közben rendesen korteskedjenek, Isten akarata szerint.

Távolságtartás

A három még logikus és észszerű. Sőt, a három elvárható (a Tisza Párt és az MKKP potenciális szavazói szemszögéből mindenképpen), s aligha sérelmezhető (a rivális pártok híveinek perspektívájából) – ennyi kerületi polgármesterjelölt kell ugyanis a fővárosi listaállításhoz. És már miért ne állítana listát, miért is ne akarna bejutni a Fővárosi Közgyűlésbe Magyar Péter pártja és az MKKP? Hisz’ nem csak a szűk pártérdek, hanem demokratikus közéletünk, illetőleg közéletünk demokratikusságának imperatívusza is azt követeli, hogy ha egy párt van, létezik és kitapintható közösségi igény is van rá, az méresse meg magát a nemes versenyben, és a verseny legyen nemes!

Mint parton a hal

  • Földényi F. László

Pontosan húsz évvel ezelőtt egy német napilap többeket megkérdezett, mit várunk mi, magyarok a küszöbön álló EU-csatlakozástól. Én akkor habozás nélkül ezt válaszoltam: Komp-ország hajója végre kiköt – Nyugaton. Vagyis: Európában. A Fidesz épp ellenzékben volt. De már jóval korábban kiadta a velejéig antidemokratikus jelszót: „a haza nem lehet ellenzékben”, s előre tudni lehetett, merre kormányozzák majd a hajót, ha újra hatalomra jutnak.

Dermedt figyelem

Az elbitangolt ellenzéki szavazók jó részét néhány hónap alatt becsatornázta Magyar Péter és a Tisza Párt. De mire jutnak így az elhagyott pártok?

„Mint egy óvodás”

A közszereplők cáfolhatóan hamis privát legendáival az egyik fő probléma az irracionalitás, a logikátlanság – vélekedik a történész. A többi közt Magyar Péter sikeréről is beszélgettünk Ungváry Krisztiánnal, aki nem hiszi, hogy az országban hamarosan véget érne az agymosó demagógia uralma.