Motorral a szabadba

Eminensek, kirándulók, ámokfutók

Belpol

Az ország egyes útjain a tavasztól őszig tartó motoros szezon egyre több konfliktust hoz a felszínre. Ámok­futókként száguldozóktól rettegő helyiek, renitens ­kisebbségről beszélő szabálykövető motorosok, tehetetlen vagy tétlen rendőrök – olyan utakon jártunk, ahol megszűnt a törvény.

Egy kellemes, napsütéses júniusi vasárnap délután biciklisek indultak útnak Szomorról, hogy Bajna érintésével meglátogassák Héreget, a Gerecse lábánál fekvő festői kis községet. Arról azonban nem szólt nekik senki, hogy hétvégente az 1119-es út, különösen annak a Bajnát Héreggel összekötő szerpentines szakasza, az úgynevezett „kanyargó” átalakul motoros versenypályává – nem hivatalosan, természetesen. Bár több, sebességkorlátozást jelölő 50-es és 70-es tábla is van a szakaszon, a kerékpáros turisták beszámolója szerint ezeket az alkalmi versenyzők egytől egyig figyelmen kívül hagyták. „Konkrétan halálfélelmünk volt a semmiből eszelős sebességgel előbukkanó motorok miatt – mesélte egyikük. – Földig döntött géppel, sokszor az út peremén száguldva vették a kanyarokat. Szinte a padkán tekertünk, de ha véletlenül egy jobbos kanyar felső részén ér utol minket valamelyik, nincs az az isten, hogy korrigálni tud. Már a visítástól is kis híján szívrohamot kaptunk.” Bár a korábban a motorosok között is „elátkozottként” emlegetett 17-es kilométerkőnél lévő éles kanyar biztonságosabbá tételéért (volt olyan hétvége a közelmúltban, amikor csak itt négy motoros baleset történt) a Magyar Közút Nonprofit Zrt. (Közút), a rendőrség és magánemberek is sokat tettek, mindez vajmi keveset ér, ha az adrenalinvadász motorosok továbbra sem érzik magukra kötelezőnek a szabályokat.

A biciklis társaság végül egy erdészeti úton át „menekült le” a szerpentinről: „Még kilométerekkel odébb, az erdőben is lehetett hallani azt a szörnyű üveghangot.”

A környéken élők azonban nem tudnak elmenekülni – jogos kérdésükre, hogy miért nem tesz senki semmit a száguldozás megfékezéséért, igyekeztünk a helyszínt bejárva szakértőket, és az illetékes hatóságokat is megkeresve választ találni.

A Giro után

Nyár közepére többfelé is betelt a pohár a fékezhetetlen motorosokkal. Előbb a visegrádi önkormányzat jelentett be kifejezetten őket érintő forgalmi korlátozást, majd néhány héttel később egy ismeretlen tettes locsolta fel fáradt olajjal az 1119-es Bajna és Héreg közötti kanyarjait. Mindkét eset a motorosok és az általuk kedvelt valamelyik útszakasz környékén élők közötti viszony elmérgesedéséről árulkodik.

A visegrádi Panoráma út helyzete, csakúgy, mint a héregi kanyargóé, paradox módon röviddel a felújítása után vált problematikussá, holott mindkét esetben csupán néhány kilométeres szakaszról van szó. A visegrádi bekötőutat a mintegy nyolcmilliárdos magyar állami támogatással hazánkba hívott Giro d’Italia versenynyitó etapjára újították fel. A hibátlan aszfalt pedig az országúti bringások krémjének levonulása után csakhamar új versenyzőket vonzott a környékre.

Megkeresésünkre a visegrádi önkormányzat arról számolt be, hogy a Panoráma út városba levezető szakaszát „a tavalyi felújítást követően már napi rendszerességgel használták versenypályának a nagy sebességgel közlekedő motorosok és autósok”. Egyre több lakossági panasz érkezett a környéken élőktől és a városba látogatóktól elsősorban a megemelkedett zaj miatt, ezért a Szentendrei Rendőrkapitánysággal és a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-vel lezajlott egyeztetések után arra jutottak, hogy az érintett útról minden év március 1. és november 1. között kitiltják a motorkerékpárokat. Az autósokra ugyanezt a tiltást nem vezették be (ők mindkét irányban használhatják az utat továbbra is), de további egyeztetések zajlanak a megyei rendőr-főkapitányság képviselőivel „az éjszakai »autóversenyek« megszüntetése érdekében” – tájékoz­tatott az önkormányzat, hozzátéve, hogy az efféle autóversenyek száma „az elmúlt hetekben, hónapokban jelentősen csökkent, köszönhetően a fokozott rendőri jelenlétnek”.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.