Interjú

„A pénz ebből a szempontból másodlagos”

Grósz Andor, a Mazsihisz új elnöke a Sorsok Házának sorsáról és a zsidó vallási szervezetek versenyéről

Belpol

Vallási szervezet, amely számít a nem hívőkre is; korrekt kapcsolatot ígér a kormánynak, amelynek egyúttal azt javasolja, hogy tegyen le egy új, második holokauszt­kiállítás tervéről, mert egy is elég. Figyel Izraelre, ahol válságát éli a demokrácia. Ilyen most a Magyar­országi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz), amelyet május óta Grósz Andor kecskeméti orvos­professzor, nyugállományú dandártábornok vezet.

Magyar Narancs: Amikor megnyerte az elnökválasztást, azt mondta, szeretné felszámolni az ellentéteket a szervezeten belül (erről lásd cikkünket: Imádkozhatnak, Magyar Narancs, 2023. május 25. – a szerk.). Ez hogyan megy a közösségi média korában, amikor sok, a zsidóságon belüli konfliktus is követhető a nyilvánosságban? Mit mond a szemben álló feleknek?

Grósz Andor: Azt, hogy ebben a zaklatott világban legalább az egyházon belül legyen nyugalom és béke, különben a közösségeink nem tudják rendesen megélni a hitüket. Békére van szükség a rabbikarban, a hitközségekben; mindez nem zárja ki a másik törekvést, hogy tisztán kell beszélni. Ezt mondom el a személyes találkozókon is. Minden ellentétet nem lehet feloldani, de arra kell törekedni, hogy az álláspontok közeledjenek egymáshoz. Úgy jöttem ide, hogy pontosan tudtam, milyen nézetel­térések vannak a közösségben. Az is célom, hogy a Mazsihisz jobban figyeljen ezentúl a vidéki hitközségekre, azoknak erősebb legyen a kapcsolatuk a budapesti központtal. Elnöki megbízottja lett ennek a feladatnak. Ifjúsági osztályt hoztunk létre, amely minden korosztállyal foglalkozik, az általános iskolásoktól 35 éves korig. Programokat szervezünk nekik, fórumot a beszélgetésre és a találkozásra. Én is felkeresem a hitközségeket, vidéken és Budapesten, minden héten máshová megyek el, hogy tudjam, hol milyen problémákat kell megoldani. Az eddigi visszajelzések alapján látszik, nem csak azok értették meg a szándékomat, akik támogattak, de azok is, akiknek nem én voltam a favoritjuk.

MN: Korábban említette, hogy elődjével, Heisler Andrással még nem találkozott. Azóta sikerült beszélniük?

GA: Találkoztunk. Nem volt elmélyült a beszélgetés, de csak azért, mert először szeretném fölmérni, milyen tennivalók vannak. Ezután ülünk le, számítok a véleményére és a tanácsaira. A Mazsihisz elnöke egyben a Zsidó Világkongresszus és az Európai Zsidó Kongresszus alelnöke is, ezt a feladatkört átvettem tőle.

MN: Azt is kimondta, amikor megválasztották, hogy a Mazsihisz vallási szervezet, nem politizálhat. Sokan nem is a mindennapi köz­életi megnyilvánulásokra kíváncsiak, hanem arra, hogyan szólítja meg ezután a szervezet a vallásos zsidók mellett az „identitászsidókat”, a „titokzsidókat”, a „kultúrzsidókat” – mindazokat, akik családilag vagy szimpátiából kötődnek a zsidósághoz.

GA: A törvény és a mindennapi gyakorlat szerint is vallási szervezet a Mazsihisz. Történelmi egyház, egy népet és egy vallást is képvisel, és fontos kimondani, ez a vallás tartotta meg ezt a népet évezredeken át. A vallás a súlypont, de a népet a kultúrája, a nyelve, az érdeklődése, az életformája és a mentalitása, a konyhája, a tudományban viselt szerepe is jellemzi, továbbá a kapcsolatai. Én is azt gondolom, kapcsolatban kell maradni azokkal az embe­rekkel, akik a zsidóságukat nem vallásként élik meg, hanem a zsidó kultúrához való viszonyukban, abban, ahogy velünk szimpatizálnak. Számukra koncerteket, színházi előadásokat, egyéb programokat szervezünk.

MN: Vári György rabbi arról nyilatkozott a Szombat.org-on, hogy a vegyes házasságban élő nem zsidók nélkül, és azok nélkül, akiket valami megérintett a zsidóságból, ma már nem lehet zsidó közösségeket építeni. Egyetért ezzel?

GA: Ez pontos megfogalmazás. A zsinagógába járó, vallásos zsidóság a teljes magyarországi zsidóságnak 10–15 százaléka. Ezt kell figyelembe vennie a Mazsihisznek, ha Európa harmadik legnépesebb zsidó közösségének jövőjéről gondolkodik.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.