Saját műsora lesz a Mandinernek a Kossuth Rádióban

  • Narancs.hu/MTI
  • 2024. január 17.

Belpol

„Szakértő” vendégekkel dolgozzák fel a hetilap kiemelt témáit az állami rádióban.

A Mandiner című hetilap legfontosabb témáit dolgozzák fel szakértő vendégekkel minden szerdán a Kossuth rádióban, a nyomtatott lapszám megjelenése előtti estén - közölte Szalai Zoltán lapigazgató a rádió Jó reggelt, Magyarország! szerdai adásában. Az együttműködés keretében készülő műsorban lesz arra lehetőség, hogy egy-egy témát kibontsanak, elmélyítsenek, esetleg olyan szakértőket is megszólaltassanak, akik a lapban nem kaptak szerepet.

Az első adás egyik fő témája az európai uniós pénzek ügye, a szakértő vendég pedig Sándor Lénárd professzor, a Mathias Corvinus Collegium nemzetközi jogi műhelyének vezetője lesz.

Szalai azt is elmondta, hogy nagyon örülnek a kooperációnak, hiszen a „mandineres stílus, hangvétel, világlátás” vonzza majd, az, ami miatt az olvasók is szeretik a hetilapot.

A KESMA-lapok éppen a pár napja kaptak külön dobozt az állami tévé oldalán. A Fideszhez hű médiabirodalom tulajdonosai immár nem is leplezik, hogy a magántulajdonban és a köztulajdonban álló média mire szolgál.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.