Kritikus ponton a pedagógushiány az óvodákban

Sarokba állítva

Belpol

A pedagógushiány nem csak az iskolákat érinti: az óvodapedagógusok a munkát ellehetetlenítő szakmai állapotok, a megélhetést sem biztosító bérek mellett akkor sem tudnak a pályán maradni, ha szeretnének. Hogy mi lesz így a kisgyerekekkel? Nos, úgy tűnik, az abszolút nem érdekli a törvényhozást.

Szeptember 2-án még mindig 228 álláshirdetésben keresnek óvodapedagógust a Közig­állás hivatalos portálján, sok esetben egyazon hely 2 vagy 3 óvónőt is keres. Ám sok óvodában már hirdetést sem adnak föl, mert évek óta alig van jelentkező – mondja Fábián Katalin, a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MÓE) elnöke. Évek óta rengetegen hiányoznak a rendszerből, és mára tragikusan magassá vált ez a szám: a MÓE becslése szerint akár 6000 főre is tehető az óvodapedagógus-hiány.

„A dél-pesti agglomerációban több óvodában is hiányoznak óvónők, a mi intézményünkben három óvodapedagógus hiányzik tanévkezdéskor, van egy kolléga, aki a múlt héten mondott fel. A fiam ovijában három óvodapedagógus és két dajka hiányzik, a szomszédos településeken is átlag 2-3 óvónővel kevesebb van a szükségesnél” – jellemzi az országosan is tipikusnak mondható helyzetet egy Budapest környéki óvónő. Jelentkezők egyáltalán nincsenek, ezért a legtöbb esetben pedagógiai asszisztensekkel pótolják a hiányzókat.

A helyzet várhatóan csak rosszabb lesz, hiszen „lényegesen többen mennek nyugdíjba, mint ahány pályakezdő ékezik. A pályaelhagyók aránya is évről évről nő” – mondja Fábián Katalin. Az Eduline adatai szerint óvónőképző szakokon a bolognai rendszer bevezetése, vagy­is 2006 óta még soha nem volt olyan alacsony a felvett hallgatók száma, mint idén: 2234-en jelentkeztek óvodapedagógus alapszakra, és mindössze 892-en kezdték meg a képzést. Ráadásul nem mindenki jut el a diplomaszerzésig: a statisztikák szerint minden negyedik, de inkább minden harmadik óvodapedagógus szakos lemorzsolódik menet közben.

Menekülőutak

A nagymértékű pályaelhagyás és a jelentkezők alacsony számának alapvető oka az alacsony fizetés, a megbecsültség hiánya, az értelmetlenül felduzzasztott papírmunka, a sajátos nevelésű igényű (SNI) gyerekek segítség nélküli kötelező integrálása. (Az SNI-gyerekek problémája önmagában megér egy külön cikket; a KSH statisztikai adatai szerint a 2021/22-es tanévben 97,3 ezerre nőtt az SNI-s gyerekek száma.) „Vannak, akiknek egyszerűen elég volt, hogy nincsenek eszközök, hogy saját pénzből kell megoldani mindent, hogy saját dolgokat kell bevinni a csoportba ahhoz, hogy rendes fejlesztést tudjanak adni. Egyre több a speciális igényű, például sajátos nevelési igényű vagy autizmusgyanús gyerek, akikkel külön kellene foglalkozni, de ezt hiába próbáljuk megoldani, nincs elég gyógy- és fejlesztőpedagógus ahhoz, hogy segítséget kapjunk. Ebbe belerokkanunk. Fizikailag képtelenség 27-felé egyszerre differenciálni, fejleszteni” – meséli egy Budapest környéki óvodában dolgozó óvónő, hozzátéve, hogy közben a szülők nem látják át a helyzetet, és rengeteg elvárással bombázzák a megmaradt óvodapedagógusokat.

„Sokan hiába szeretnének a pályán elhelyezkedni vagy ott maradni, ezt nem tudja finanszírozni a családja” – meséli Bocsiné Percze Andrea, az egri Kertvárosi Óvoda vezetője, a MÓE elnökségi tagja. Több olyan esetről tud ő is, amikor egy gyakornok 2-3 év után inkább elment egy multicéghez három-négyszeres fizetésért. „A gyerekek érzelmi biztonságának sokat árt, ha folyamatosan váltogatják az óvónőket. Ilyenkor több szempontból sérül a gyerekek egészséges személyiségfejlődése, ami később például azt is megnehezíti, hogy felnőttként jól működő, kölcsönös kötődésű kapcsolatokat alakítsanak ki” – említ egy keveset emlegetett következményt.

Eb?dl?vel ?s meleg?t?konyh?val b?v?lt a k?tegyh?zi Rom?n Nemzeti

 
Csak szeretetből
Fotó: MTI/Rosta Tibor

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Az örökmozgó

  • Molnár T. Eszter

A darab, legalábbis a leírása szerint a mobilitást tematizálja, az úton lét, a meg nem érkezettség generációs tapasztalatát. A fluid meghatározatlanság valóban végigkíséri az előadást, az egymás után sorakozó jelenetek feszültségét a többértelműség és a jelentések interferenciája táplálja.

Tokióban hazatalál

Álmos képű amerikai színész bolyong Tokió­ban… de ez nem Bill Murray kiégett cinikusa, ahogy a japán főváros sem az a neonban úszó, idegenül pislákoló metropolisz, mint az Elveszett jelentésben.

A juhász és a techno

Egyszer volt, hol nem volt, élt, éldegélt özvegy apjával és néma kisöccsével Észak-Macedónia térerőben fogyatékos hegyei közt egy szegény jörük juhászlegény (a jörükok egy Balkánon ragadt török népcsoport).

Kísérleti színész

A brit színész külföldön húsz éve folyamatosan műsoron lévő darabjában a cselekmény maga tökéletesen elsikkad az aktuálisan felkért színész egyéni drámája mellett. Ketten játszanak; egyikük állandó szereplő, a hipnotizőr – a magyar színpadon Bodor Géza –, a másik viszont előadásonként változik, aszerint, hogy az alkotók kit kérnek fel. Ezúttal Balázs Andreára esett a választás.

Aparegény PTSD-vel

Megosztó könyv, elutasítottságának mértéke attól függ, ki milyen mértékben kezeli tabuként a gyermek-szülő kapcsolatot a közösségi térben. Növeli az ellenérzések amplitúdóját, hogy az apa, akiről és akinek a betegségéről és haláláról a bejegyzések szólnak, a magyar kultúra ikonikus személyisége volt, és a róla kialakuló negatív kép a legenda lebontásával is jár.

Térbe írt emlékezet

A kiállítás az otthon alapélményét, érzelmi és fizikai dimenzióit járja körül. Az otthon mint az emlékezet tere jelenik meg, miközben a tárlat egyáltalán nem melankolikusan nosztalgikus, sőt az anyagot nézve a veszteség hidege is megérint.

Orbán ugyanazt mondta, amit Lázár mondott

A cigányság azért nem tud magasabb státusú és magasabb jövedelmet ígérő szakmákhoz hozzáférni, mert nem tudja, nem is tudhatja leküzdeni azokat a társadalmi hátrányokat, amelyeket most már 16 éve a Fidesz-kormányok tudatos politikája tart fenn és súlyosbít – az oktatásban, a büntetőpolitikában, a szociálpolitikában, a romákat segítő civil szervezetek marginalizálásában.