Kritikus ponton a pedagógushiány az óvodákban

Sarokba állítva

Belpol

A pedagógushiány nem csak az iskolákat érinti: az óvodapedagógusok a munkát ellehetetlenítő szakmai állapotok, a megélhetést sem biztosító bérek mellett akkor sem tudnak a pályán maradni, ha szeretnének. Hogy mi lesz így a kisgyerekekkel? Nos, úgy tűnik, az abszolút nem érdekli a törvényhozást.

Szeptember 2-án még mindig 228 álláshirdetésben keresnek óvodapedagógust a Közig­állás hivatalos portálján, sok esetben egyazon hely 2 vagy 3 óvónőt is keres. Ám sok óvodában már hirdetést sem adnak föl, mert évek óta alig van jelentkező – mondja Fábián Katalin, a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MÓE) elnöke. Évek óta rengetegen hiányoznak a rendszerből, és mára tragikusan magassá vált ez a szám: a MÓE becslése szerint akár 6000 főre is tehető az óvodapedagógus-hiány.

„A dél-pesti agglomerációban több óvodában is hiányoznak óvónők, a mi intézményünkben három óvodapedagógus hiányzik tanévkezdéskor, van egy kolléga, aki a múlt héten mondott fel. A fiam ovijában három óvodapedagógus és két dajka hiányzik, a szomszédos településeken is átlag 2-3 óvónővel kevesebb van a szükségesnél” – jellemzi az országosan is tipikusnak mondható helyzetet egy Budapest környéki óvónő. Jelentkezők egyáltalán nincsenek, ezért a legtöbb esetben pedagógiai asszisztensekkel pótolják a hiányzókat.

A helyzet várhatóan csak rosszabb lesz, hiszen „lényegesen többen mennek nyugdíjba, mint ahány pályakezdő ékezik. A pályaelhagyók aránya is évről évről nő” – mondja Fábián Katalin. Az Eduline adatai szerint óvónőképző szakokon a bolognai rendszer bevezetése, vagy­is 2006 óta még soha nem volt olyan alacsony a felvett hallgatók száma, mint idén: 2234-en jelentkeztek óvodapedagógus alapszakra, és mindössze 892-en kezdték meg a képzést. Ráadásul nem mindenki jut el a diplomaszerzésig: a statisztikák szerint minden negyedik, de inkább minden harmadik óvodapedagógus szakos lemorzsolódik menet közben.

Menekülőutak

A nagymértékű pályaelhagyás és a jelentkezők alacsony számának alapvető oka az alacsony fizetés, a megbecsültség hiánya, az értelmetlenül felduzzasztott papírmunka, a sajátos nevelésű igényű (SNI) gyerekek segítség nélküli kötelező integrálása. (Az SNI-gyerekek problémája önmagában megér egy külön cikket; a KSH statisztikai adatai szerint a 2021/22-es tanévben 97,3 ezerre nőtt az SNI-s gyerekek száma.) „Vannak, akiknek egyszerűen elég volt, hogy nincsenek eszközök, hogy saját pénzből kell megoldani mindent, hogy saját dolgokat kell bevinni a csoportba ahhoz, hogy rendes fejlesztést tudjanak adni. Egyre több a speciális igényű, például sajátos nevelési igényű vagy autizmusgyanús gyerek, akikkel külön kellene foglalkozni, de ezt hiába próbáljuk megoldani, nincs elég gyógy- és fejlesztőpedagógus ahhoz, hogy segítséget kapjunk. Ebbe belerokkanunk. Fizikailag képtelenség 27-felé egyszerre differenciálni, fejleszteni” – meséli egy Budapest környéki óvodában dolgozó óvónő, hozzátéve, hogy közben a szülők nem látják át a helyzetet, és rengeteg elvárással bombázzák a megmaradt óvodapedagógusokat.

„Sokan hiába szeretnének a pályán elhelyezkedni vagy ott maradni, ezt nem tudja finanszírozni a családja” – meséli Bocsiné Percze Andrea, az egri Kertvárosi Óvoda vezetője, a MÓE elnökségi tagja. Több olyan esetről tud ő is, amikor egy gyakornok 2-3 év után inkább elment egy multicéghez három-négyszeres fizetésért. „A gyerekek érzelmi biztonságának sokat árt, ha folyamatosan váltogatják az óvónőket. Ilyenkor több szempontból sérül a gyerekek egészséges személyiségfejlődése, ami később például azt is megnehezíti, hogy felnőttként jól működő, kölcsönös kötődésű kapcsolatokat alakítsanak ki” – említ egy keveset emlegetett következményt.

Eb?dl?vel ?s meleg?t?konyh?val b?v?lt a k?tegyh?zi Rom?n Nemzeti

 
Csak szeretetből
Fotó: MTI/Rosta Tibor

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.