Mit ígér programjában az ellenzék?

Irány Kánaán!

Belpol

A NER lebontása, harc a korrupció ellen, erősebb önkormányzatiság, életpályamodellek – milyen lenne Magyarország, ha nyerne az ellenzék?

Március 9-én hirdette meg választási programját a Márki-Zay Péter vezette közös ellenzék azután, hogy a program bemutatását előbb február 17-re, majd február 25-re ígérték; sőt a miniszterelnök-jelölt december elején azt mondta a Narancsnak, hogy a program már 90 százalékban kész, mivel az előválasztás során sikerült megegyeznie a pártokkal a főbb pontokról.

A Csak felfelé! Az emelkedő Magyarország programja című 72 oldalas dokumentum összesen kilenc fejezetre tagolva (A jogállam újbóli megteremtése, Befektetés a jövőbe, Egészséges társadalom, Szolidáris és gondoskodó társadalom, Közös haza, Fenntartható Magyarország, Gazdaság az emberért, A mindennapok biztonsága, Európai Magyarország) veszi sorra a főbb kérdéseket. Tematikusan is követi a még az előválasztásra elkészült hatpárti Közös alap nevű „előprogram” rendszerét, és szövegszerűen is sok az átfedés a két dokumentum között – bizonyos dolgokban azonban Márki-Zay Péter fellépésével máshová kerültek a hangsúlyok. A végső változatban sokkal nagyobb szerepet kaptak például az egyházak: kimaradt az állam és az egyház szétválasztásának a Közös alapban még meglévő kimondása, vagy hogy mindenkinek legyen lehetősége a világnézetileg semleges oktatási intézményben való tanulásra – ehelyett a programba az került be, hogy számítanak a vallási közösségekre az oktatás, a szociális ellátás vagy a kultúra ápolása terén, de nem kaphatnak több pénzt, mint az állami vagy önkormányzati intézmények.

 

Keretek

A program amellett, hogy néhány régi adósságot is törlesztene, mint például az ügynök­akták nyilvánosságra hozatala, elsősorban azokat a botrányokat célozza és ígéri helyre tenni, amelyek az elmúlt 12 évben a leginkább zavarták az embere­ket. Kulcsszava az európaiság, „preambulumában” pedig kiszámítható életet, átláthatóságot, elszámoltathatóságot és az embe­rekkel közös kormányzást ígér. Alapvetően a tervezett változtatásoknak három irányuk van: egyrészt megszüntetnének az elmúlt 12 évben létrehozott számos intézményt és intézkedést, másrészt visszaállítanának olyanokat, amelyeket a Fidesz leépített, végül pedig egyes területeken teljesen új rendszert ígérnek.

Az ellenzéki program legerősebb ígérete ez utóbbiak közül egyértelműen az új alkotmány. A dokumentum ugyanakkor nem bonyolódik bele abba az elmúlt hónapokban folytatott vitába, hogy miként lehetne például sima feles parlamenti többséggel alkotmányozni (ez a jelenlegi szabályok szerint kétharmados országgyűlési többséget igényel). A gordiuszi csomót azzal a Márki-Zay által is hangoztatott koncepcióval vágja át, hogy az új alkotmányról társadalmi konzultáció lesz, a koncepció és a normaszöveg alakításába bevonják az állampolgárokat, a civil szervezeteket, majd „az új alkotmány az Országgyűlés döntése és az alkotmányozó népszavazás után lép hatályba”.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.