Mit ígér programjában az ellenzék?

Irány Kánaán!

Belpol

A NER lebontása, harc a korrupció ellen, erősebb önkormányzatiság, életpályamodellek – milyen lenne Magyarország, ha nyerne az ellenzék?

Március 9-én hirdette meg választási programját a Márki-Zay Péter vezette közös ellenzék azután, hogy a program bemutatását előbb február 17-re, majd február 25-re ígérték; sőt a miniszterelnök-jelölt december elején azt mondta a Narancsnak, hogy a program már 90 százalékban kész, mivel az előválasztás során sikerült megegyeznie a pártokkal a főbb pontokról.

A Csak felfelé! Az emelkedő Magyarország programja című 72 oldalas dokumentum összesen kilenc fejezetre tagolva (A jogállam újbóli megteremtése, Befektetés a jövőbe, Egészséges társadalom, Szolidáris és gondoskodó társadalom, Közös haza, Fenntartható Magyarország, Gazdaság az emberért, A mindennapok biztonsága, Európai Magyarország) veszi sorra a főbb kérdéseket. Tematikusan is követi a még az előválasztásra elkészült hatpárti Közös alap nevű „előprogram” rendszerét, és szövegszerűen is sok az átfedés a két dokumentum között – bizonyos dolgokban azonban Márki-Zay Péter fellépésével máshová kerültek a hangsúlyok. A végső változatban sokkal nagyobb szerepet kaptak például az egyházak: kimaradt az állam és az egyház szétválasztásának a Közös alapban még meglévő kimondása, vagy hogy mindenkinek legyen lehetősége a világnézetileg semleges oktatási intézményben való tanulásra – ehelyett a programba az került be, hogy számítanak a vallási közösségekre az oktatás, a szociális ellátás vagy a kultúra ápolása terén, de nem kaphatnak több pénzt, mint az állami vagy önkormányzati intézmények.

 

Keretek

A program amellett, hogy néhány régi adósságot is törlesztene, mint például az ügynök­akták nyilvánosságra hozatala, elsősorban azokat a botrányokat célozza és ígéri helyre tenni, amelyek az elmúlt 12 évben a leginkább zavarták az embere­ket. Kulcsszava az európaiság, „preambulumában” pedig kiszámítható életet, átláthatóságot, elszámoltathatóságot és az embe­rekkel közös kormányzást ígér. Alapvetően a tervezett változtatásoknak három irányuk van: egyrészt megszüntetnének az elmúlt 12 évben létrehozott számos intézményt és intézkedést, másrészt visszaállítanának olyanokat, amelyeket a Fidesz leépített, végül pedig egyes területeken teljesen új rendszert ígérnek.

Az ellenzéki program legerősebb ígérete ez utóbbiak közül egyértelműen az új alkotmány. A dokumentum ugyanakkor nem bonyolódik bele abba az elmúlt hónapokban folytatott vitába, hogy miként lehetne például sima feles parlamenti többséggel alkotmányozni (ez a jelenlegi szabályok szerint kétharmados országgyűlési többséget igényel). A gordiuszi csomót azzal a Márki-Zay által is hangoztatott koncepcióval vágja át, hogy az új alkotmányról társadalmi konzultáció lesz, a koncepció és a normaszöveg alakításába bevonják az állampolgárokat, a civil szervezeteket, majd „az új alkotmány az Országgyűlés döntése és az alkotmányozó népszavazás után lép hatályba”.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.