Mit ígér programjában az ellenzék?

Irány Kánaán!

Belpol

A NER lebontása, harc a korrupció ellen, erősebb önkormányzatiság, életpályamodellek – milyen lenne Magyarország, ha nyerne az ellenzék?

Március 9-én hirdette meg választási programját a Márki-Zay Péter vezette közös ellenzék azután, hogy a program bemutatását előbb február 17-re, majd február 25-re ígérték; sőt a miniszterelnök-jelölt december elején azt mondta a Narancsnak, hogy a program már 90 százalékban kész, mivel az előválasztás során sikerült megegyeznie a pártokkal a főbb pontokról.

A Csak felfelé! Az emelkedő Magyarország programja című 72 oldalas dokumentum összesen kilenc fejezetre tagolva (A jogállam újbóli megteremtése, Befektetés a jövőbe, Egészséges társadalom, Szolidáris és gondoskodó társadalom, Közös haza, Fenntartható Magyarország, Gazdaság az emberért, A mindennapok biztonsága, Európai Magyarország) veszi sorra a főbb kérdéseket. Tematikusan is követi a még az előválasztásra elkészült hatpárti Közös alap nevű „előprogram” rendszerét, és szövegszerűen is sok az átfedés a két dokumentum között – bizonyos dolgokban azonban Márki-Zay Péter fellépésével máshová kerültek a hangsúlyok. A végső változatban sokkal nagyobb szerepet kaptak például az egyházak: kimaradt az állam és az egyház szétválasztásának a Közös alapban még meglévő kimondása, vagy hogy mindenkinek legyen lehetősége a világnézetileg semleges oktatási intézményben való tanulásra – ehelyett a programba az került be, hogy számítanak a vallási közösségekre az oktatás, a szociális ellátás vagy a kultúra ápolása terén, de nem kaphatnak több pénzt, mint az állami vagy önkormányzati intézmények.

 

Keretek

A program amellett, hogy néhány régi adósságot is törlesztene, mint például az ügynök­akták nyilvánosságra hozatala, elsősorban azokat a botrányokat célozza és ígéri helyre tenni, amelyek az elmúlt 12 évben a leginkább zavarták az embere­ket. Kulcsszava az európaiság, „preambulumában” pedig kiszámítható életet, átláthatóságot, elszámoltathatóságot és az embe­rekkel közös kormányzást ígér. Alapvetően a tervezett változtatásoknak három irányuk van: egyrészt megszüntetnének az elmúlt 12 évben létrehozott számos intézményt és intézkedést, másrészt visszaállítanának olyanokat, amelyeket a Fidesz leépített, végül pedig egyes területeken teljesen új rendszert ígérnek.

Az ellenzéki program legerősebb ígérete ez utóbbiak közül egyértelműen az új alkotmány. A dokumentum ugyanakkor nem bonyolódik bele abba az elmúlt hónapokban folytatott vitába, hogy miként lehetne például sima feles parlamenti többséggel alkotmányozni (ez a jelenlegi szabályok szerint kétharmados országgyűlési többséget igényel). A gordiuszi csomót azzal a Márki-Zay által is hangoztatott koncepcióval vágja át, hogy az új alkotmányról társadalmi konzultáció lesz, a koncepció és a normaszöveg alakításába bevonják az állampolgárokat, a civil szervezeteket, majd „az új alkotmány az Országgyűlés döntése és az alkotmányozó népszavazás után lép hatályba”.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.