Strasbourgi ítélet: Lehetett volna tüntetni Orbánék előtt

  • narancs.hu
  • 2021.10.21 17:17

Belpol

Nem tilthatta volna meg a rendőrség 2014-ben a devizahitel-károsultak gyűlését a miniszterelnök házánál.

Jogellenesen tiltotta meg a rendőrség 2014-ben a devizahitel-károsultaknak azt a tüntetését, amelyet a miniszterelnök háza előtt szerettek volna megtartani – mondta ki csütörtöki ítéletében az Emberi Jogok Európai Bírósága. 

A döntésről a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) adott ki közleményt. A demonstráció egyik helyszíne lett volna az Orbán Viktor akkori otthona előtti közterület.

A bankok és a kormány ellen szervezett megmozdulásra azonban a rendőrség nem adott engedélyt, annak ellenére, hogy a szervezők elfogadták volna a rendőrség kérését: tíz percig tartott volna a gyűlés, és nem hajtottak volna be autóval az érintett utcába. A rendőrség tiltó döntését a bíróság helybenhagyta, a szervezők panasszal éltek, amit az Alkotmánybíróság elutasított.

A tiltás indoka az volt, hogy a lakóövezetben tervezett gyűlés sértené a környéken élők családi és magánélethez fűződő jogát, mert az ott lakók kénytelenek lennének hallgatni a rendezvényen elhangzó beszédeket, a résztvevők pedig beláthatnak a kertekbe. A demonstráció továbbá a rendőrség indoka szerint sértette volna a környéken élők szabad mozgáshoz való jogát, mert akik munkából és iskolából érkeztek volna haza, azoknak kerülő úton kellett volna közlekedniük. Emellett félelmet kelthetett volna a rendezvény az iskolás gyerekekben. A Terrorelhárítási Központ a miniszterelnök utcájában személy- és létesítménybiztonségi intézkedést rendelt el.  

Az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint azonban a tiltás jogellenes volt, a magyar állam megsértette a TASZ által a perben képviselt ügyfél gyülekezési szabadságát. 

Az EJEB szerint a történtek idején hatályos magyar gyülekezési törvényben a fentiek közül egyik indok sem szerepelt, így ezek alapján előzetesen nem lehetett volna megtiltani a tüntetést. Ezek a szempontok fontosak, de a rendőrségnek nem előre, hanem a gyűlés közben kellett volna mérlegelnie, hogy ezek a helyzetek tényleg bekövetkeznek-e. Ha menet közben tényleg jogsértővé válik a tüntetés, feloszlathatja azt. 

A TASZ leszögezi: „az EJEB jogértelmezése összhangban van azzal, amit a TASZ már számos alkalommal megfogalmazott hasonló rendőrségi döntésekkel kapcsolatban: nem tilthatnak meg előre egy tüntetést arra a vélelemre hivatkozva, hogy mások szabadsága és jogai sérülhetnek”.

Tavaly szintén egy devizahitel-károsult ügyében mondta ki az EJEB, hogy az általa szervezett tüntetés nem lett volna jogsértő, így nem lett volna szabad megtiltani.

Az ügynek ennyi év után is van jelentősége a TASZ szerint: az Alkotmánybíróság annak idején jogalkotói mulasztást állapított meg, az akkori gyülekezési törvényből hiányolta a feloldását annak a feszültségnek, ami a magánszférához és a gyüekezéshez való jog ütközésekor keletkezik.  A kormány ezután dolgozott ki új gyülekezési törvényt, amit a parlament 2018-ban fogadott el – és amihez a TASZ is fűzött jó néhány kiritikus megjegyzést. 

„A mai strasbourgi döntés alátámasztja azt az álláspontunkat, hogy a korábbi gyülekezési törvény teljes lecserélésére nem lett volna szükség: ebben a tekintetben nem volt hiányos, egyértelmű szabályokat tartalmazott, és 1989 óta számos ügyben gond nélkül alkalmazta a hatóság” – értékelte az ítéletet Hegyi Szabolcs, a TASZ Politikai Szabadságjogi Projektjének szakértője.

A TASZ ügyfelét a hazai és az EJEB előtti eljárásokban dr. Hüttl Tivadar ügyvéd képviselte.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk