Az orosházi Fidesz és a képviselői szólásszabadság korlátozása

Szájzárrendelet és székbírság

Belpol

Jogkorlátozó, a szólásszabadságot szűkítő intézkedésnek tartják az ellenzékiek, míg a fideszesek a testületi munka hatékonyságát biztosító rendelkezésnek azt az új szankciós lehetőséget, amelyet a polgármester kezdeményezésére a testület kormánypárti többsége szabhat ki a renitens képviselőre.

 

„A szájkosárrendelettel a polgármester ismét megmutatta, hogy miközben jogállamról és demokráciáról beszél, a legsötétebb diktatúrákat idézően cselekszik” – e megfogalmazással bírálta bő két éve a helyi Fidesz-frakció Márki-Zay Péter polgármestert, akinek a kezdeményezésére a képviselőtársaikra sértő kijelentéseket tévő testületi tagokat szankcináló rendeletet fogadott el a hódmezővásárhelyi önkormányzat. (Arról az esetről lásd keretes írásunkat.) Az akkori fideszes kritikát most a szocialista Fetser János orosházi önkormányzati képviselő idézte föl szó szerint a november 30-i testületi ülésen, ugyanis a fideszes városvezetés a hódmezővásárhelyihez hasonló előterjesztéssel élt, amelyet végül el is fogadtatott. A városházi ellenzéki képviselők szerint a cél az ő megrendszabályozásuk. A helyi fideszesek természetesen másként látják ugyanazt, mint két éve hódmezővásárhelyi párttársaik: szerintük az ún. „szájzárrendelet” Orosházán a közgyűlés méltóságát állítja majd vissza, egyben a demokrácia kiteljesedésének a záloga.

Tombol a demokrácia

Az orosházi önkormányzat szervezeti és működési szabályzatának (szmsz) módosításába csomagolta be a változtatást a kormánypárti városvezetés. A testületi üléseket megzavaró, a közgyűlés méltóságát sértő kijelentést tevő képviselő ún. székbírsággal sújtható, az alkalmankénti bírság mértéke a képviselői tiszteletdíj (jelenleg 179 ezer forint) 20 százaléka. Ötnél többször nem szabható ki, de ez éppen elég arra, hogy akár a teljes tiszteletdíjat visszatarthassák egy-egy hónapban a polgármester javaslatára.

Egy másik kitétel szerint pedig a nem választás útján, hanem a mindenkori polgármester kezdeményezése nyomán szavazati jog nélkül a testületbe bekerülő és tanácskozási joggal azon részt vevő társadalmi megbízatású alpolgármester minden napirendi ponthoz korlátlan hozzászólási lehetőséget kap. Orosházán a társadalmi megbízatású ­alpolgármester, Molnár Béla egyben a városi Fidesz alapszervezeti elnöke. Ez a „gesztus” sérti a képviselői jogegyenlőséget, és többletjogosítványt ad a mandátummal és szavazati joggal rendelkező képviselőkkel szemben, még ha a kormánypárti városvezetés némiképp bővítette is a napirendi pontonkénti képviselői hozzászólás lehetőségét – igaz, csak egyetlen perccel.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.

Mindenki hibázhat

Nem állítható, hogy a KSH direkt hamisítana adatot a szegénységi mutatók kiszámításánál. Mégis, valahogy mindig a „kellő” irányba mutatnak a számok.