Százmilliós csalást emlegetnek Orbánék egyik kedvencével kapcsolatban

  • narancs.hu
  • 2013. április 16.

Belpol

Eddig nem cáfolta a lapunk által korábban a Hajdúság Simicskájaként emlegetett Török Imre azt a sajtóértesülést, hogy cégénél, a TÖMB 2002 Kft.-nél vizsgálódik a NAV. A privatkopo.hu értesülései szerint a cég több száz millió forinttal károsította meg az államot feketefoglalkoztatással.

Az elsősorban takarító-karbantartó munkákban és építési beruházások nyújtásában utazó családi vállalkozás (Török Imre többségi és Török Imréné Mező Erika kisebbségi tulajdona) 2008-ban produkált 159 milliós nettó árbevételét 2011-re sikerült bőven meghatszoroznia, egymilliárd fölé tornásznia, alkalmazottainak számát majd 65 százalékkal növelnie.

A vagy.hu a privatkopo.hu nevű portál értesüléseire hivatkozva arról számolt be, hogy a TÖMB 2002 Kft.-nél vizsgálódik a Nemzeti Adó- és Vámhivatal területileg illetékes igazgatósága. A cég több száz munkavállalója nagy részét minimálbérre jelentette be, jövedelmük további részét „zsebbe” fizette, más alkalmazottait pedig teljesen feketén foglalkoztatta. A költségvetésnek így okozott kár több száz millió forint lehet a privatkopo.hu értesülései szerint. Azt, hogy valóban a TÖMB ellen folyik vizsgálat, az eljáró hatóság a lapnak sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta, arra hivatkozva, hogy a tájékoztatás veszélyeztethetné az eljárás eredményességét. A tulajdonos, Török Imre a vagy.hu szerint „cáfolta, hogy a vállalkozás – részben vagy egészében – a közterhek megfizetése nélkül juttatott munkabért alkalmazottainak az elmúlt években”.

 

Köszönjük a képet a vagy.hu-nak!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A Halász János kulturális államtitkárhoz és Rácz Róbert Hajdú-Bihar megyei kormánymegbízotthoz egyaránt köthető vállalkozás megbízásai nagy részét a Hajdú-Bihar megyei önkormányzattól nyerte el azután, hogy a közgyűlés Fidesz többségűvé vált, bár Hajdúböszörmény város helyhatóságának vagy az Emberi (azelőtt Nemzeti) Erőforrások Minisztériumának (Emmi) szerepe sem elhanyagolható a sikerben. Sőt, 2010 áprilisában a TÖMB eredményesen pályázta meg a Fővárosi Önkormányzat Idősek Otthona takarítását két évre csaknem 40 millió forintért, és ugyanebben az időben nyert majdnem 20 milliós értékű megbízást a Néprajzi Múzeumtól is, amelyet idén meg is hosszabbítottak.

A TÖMB igen szorgalmasan vesz részt közbeszerzéseken, de versenyezni nem szeret. És erre nincs is nagyon szüksége, mivel feltűnően sokszor marad vetélytárs nélkül a közbeszerzési pályázatokon, amiket aztán meg is nyer. Különösen gyakran fordult ez elő a megyei önkormányzat kiírásainál: az elmúlt három és fél évben legalább 910 millió forintnyi megbízást tudott összeszedni egyedüli indulóként a cég, s ebből bő 600 millió a hajdú-bihari önkormányzattól és annak cégeitől származik.

Legnagyobb fogásuk az a tavalyelőtti „gyorsított meghívásos” tender volt, amelyen sikerült ellenfél nélkül megcsípniük egy kis híján negyedmilliárdos üzletet: az önkormányzati fenntartású iskolák, a pedagógiai és gyermekvédelmi szakszolgálat, valamint egy könyvtár és egy levéltár épületének négy évre szóló takarítását. Ugyancsak meghívásos pályázaton nyerték el egymagukban mindkét megyei szociális szolgáltatócég székhelyének és telephelyeinek tisztítási munkálatait három évre, bő 70 és közel 80 millióért, de számos építési (sok esetben egy-egy épület „akadálymentesítését” célzó) megbízást is egyetlen pályázóként szereztek meg. Csak a megyétől több száz millió forint értékben, de Hajdúböszörménytől és az Emmitől (illetve akkor még Nefmitől) is, sőt a hajdúböszörményi református templom uniós pénzekből finanszírozott – ezért kötelezően megpályáztatandó –, 32 milliót érő akadálymentesítését is egyetlen jelentkezőként vitték el.

Hogy miként tudnak pályázaton ellenfélként indulni, arra itt csak egy apró példa, részletesebben lásd a Magyar Narancs korábbi cikkeit (A Hajdúság Simicskája és a Rendületlen lendület) a cégről:

A debreceni Modem (amelynek élére Gulyás Gábor igazgató éppúgy pályázat nélkül került, ahogy aztán a Műcsarnokhoz is) 2006. szeptember végén nyílt meg; 2007 februárjától már a TÖMB 2002 takarította, miután megnyerte az erre kiírt meghívásos pályázatot. 2011-ben a többi meghívott már neki sem futott a pályázatnak. Az ajánlattételi felhívás megszövegezése sejteti, miért nem: alkalmatlannak minősültek azon cégek, amelyek a megelőző három évben legalább egy esztendőn keresztül nem takarítottak legalább három „kulturális vagy közművelődési feladatot ellátó középületben”, melyek közül legalább egynek olyannak kellett lennie, „ahol a napi takarítandó felület átlagos nagysága eléri a 2000 m2-t”.

Miután Gulyás Gábor a Műcsarnok élére került, a TÖMB 2002 a múzeumtól is kapott megrendelést. Erről szól korábbi, Ki mossa a Műcsarnok szennyesét című cikkünk.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.