Százmilliós csalást emlegetnek Orbánék egyik kedvencével kapcsolatban

  • narancs.hu
  • 2013. április 16.

Belpol

Eddig nem cáfolta a lapunk által korábban a Hajdúság Simicskájaként emlegetett Török Imre azt a sajtóértesülést, hogy cégénél, a TÖMB 2002 Kft.-nél vizsgálódik a NAV. A privatkopo.hu értesülései szerint a cég több száz millió forinttal károsította meg az államot feketefoglalkoztatással.

Az elsősorban takarító-karbantartó munkákban és építési beruházások nyújtásában utazó családi vállalkozás (Török Imre többségi és Török Imréné Mező Erika kisebbségi tulajdona) 2008-ban produkált 159 milliós nettó árbevételét 2011-re sikerült bőven meghatszoroznia, egymilliárd fölé tornásznia, alkalmazottainak számát majd 65 százalékkal növelnie.

A vagy.hu a privatkopo.hu nevű portál értesüléseire hivatkozva arról számolt be, hogy a TÖMB 2002 Kft.-nél vizsgálódik a Nemzeti Adó- és Vámhivatal területileg illetékes igazgatósága. A cég több száz munkavállalója nagy részét minimálbérre jelentette be, jövedelmük további részét „zsebbe” fizette, más alkalmazottait pedig teljesen feketén foglalkoztatta. A költségvetésnek így okozott kár több száz millió forint lehet a privatkopo.hu értesülései szerint. Azt, hogy valóban a TÖMB ellen folyik vizsgálat, az eljáró hatóság a lapnak sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta, arra hivatkozva, hogy a tájékoztatás veszélyeztethetné az eljárás eredményességét. A tulajdonos, Török Imre a vagy.hu szerint „cáfolta, hogy a vállalkozás – részben vagy egészében – a közterhek megfizetése nélkül juttatott munkabért alkalmazottainak az elmúlt években”.

 

Köszönjük a képet a vagy.hu-nak!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A Halász János kulturális államtitkárhoz és Rácz Róbert Hajdú-Bihar megyei kormánymegbízotthoz egyaránt köthető vállalkozás megbízásai nagy részét a Hajdú-Bihar megyei önkormányzattól nyerte el azután, hogy a közgyűlés Fidesz többségűvé vált, bár Hajdúböszörmény város helyhatóságának vagy az Emberi (azelőtt Nemzeti) Erőforrások Minisztériumának (Emmi) szerepe sem elhanyagolható a sikerben. Sőt, 2010 áprilisában a TÖMB eredményesen pályázta meg a Fővárosi Önkormányzat Idősek Otthona takarítását két évre csaknem 40 millió forintért, és ugyanebben az időben nyert majdnem 20 milliós értékű megbízást a Néprajzi Múzeumtól is, amelyet idén meg is hosszabbítottak.

A TÖMB igen szorgalmasan vesz részt közbeszerzéseken, de versenyezni nem szeret. És erre nincs is nagyon szüksége, mivel feltűnően sokszor marad vetélytárs nélkül a közbeszerzési pályázatokon, amiket aztán meg is nyer. Különösen gyakran fordult ez elő a megyei önkormányzat kiírásainál: az elmúlt három és fél évben legalább 910 millió forintnyi megbízást tudott összeszedni egyedüli indulóként a cég, s ebből bő 600 millió a hajdú-bihari önkormányzattól és annak cégeitől származik.

Legnagyobb fogásuk az a tavalyelőtti „gyorsított meghívásos” tender volt, amelyen sikerült ellenfél nélkül megcsípniük egy kis híján negyedmilliárdos üzletet: az önkormányzati fenntartású iskolák, a pedagógiai és gyermekvédelmi szakszolgálat, valamint egy könyvtár és egy levéltár épületének négy évre szóló takarítását. Ugyancsak meghívásos pályázaton nyerték el egymagukban mindkét megyei szociális szolgáltatócég székhelyének és telephelyeinek tisztítási munkálatait három évre, bő 70 és közel 80 millióért, de számos építési (sok esetben egy-egy épület „akadálymentesítését” célzó) megbízást is egyetlen pályázóként szereztek meg. Csak a megyétől több száz millió forint értékben, de Hajdúböszörménytől és az Emmitől (illetve akkor még Nefmitől) is, sőt a hajdúböszörményi református templom uniós pénzekből finanszírozott – ezért kötelezően megpályáztatandó –, 32 milliót érő akadálymentesítését is egyetlen jelentkezőként vitték el.

Hogy miként tudnak pályázaton ellenfélként indulni, arra itt csak egy apró példa, részletesebben lásd a Magyar Narancs korábbi cikkeit (A Hajdúság Simicskája és a Rendületlen lendület) a cégről:

A debreceni Modem (amelynek élére Gulyás Gábor igazgató éppúgy pályázat nélkül került, ahogy aztán a Műcsarnokhoz is) 2006. szeptember végén nyílt meg; 2007 februárjától már a TÖMB 2002 takarította, miután megnyerte az erre kiírt meghívásos pályázatot. 2011-ben a többi meghívott már neki sem futott a pályázatnak. Az ajánlattételi felhívás megszövegezése sejteti, miért nem: alkalmatlannak minősültek azon cégek, amelyek a megelőző három évben legalább egy esztendőn keresztül nem takarítottak legalább három „kulturális vagy közművelődési feladatot ellátó középületben”, melyek közül legalább egynek olyannak kellett lennie, „ahol a napi takarítandó felület átlagos nagysága eléri a 2000 m2-t”.

Miután Gulyás Gábor a Műcsarnok élére került, a TÖMB 2002 a múzeumtól is kapott megrendelést. Erről szól korábbi, Ki mossa a Műcsarnok szennyesét című cikkünk.

Figyelmébe ajánljuk

Mi az üzenete a Hadházy Ákos és Perintfalvi Rita elleni támadásoknak?

Bő húsz éve elvetett mag szökkent szárba azzal, hogy egy önjelölt magyar cowboy egyszer csak úgy döntsön: erővel kell megvédenie gazdáját a betolakodótól – ha jóindulatúan szemléljük a Hadházy Ákossal történteket. Ennél valószínűleg egyszerűbb a Perintfalvi Ritával szembeni elképesztően alpári hadjárat: nem könnyű érveket hozni amellett, hogy ez valaminő egyéni ötlet szüleménye.

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.