Szél Bernadett: Merkely Bélának nincsenek meg azok a járványadatok, amikről ő maga beszélt

  • narancs.hu
  • 2021. december 20.

Belpol

"Miféle járványkezelés ez, miért titkos, ami minden normális országban nyilvános adat?" - kérdi a politikus.

Szél Bernadett a Facebookon írt arról: kikérte az oltottságra és a megbetegedésekre vonatkozó koronavírus-adatokat, ám olyan elutasítást kapott, amely szerint nincsenek ilyen adatok. Szél viszont emlékeztet: októberben maga Merkely Béla hivatkozott ezekre az adatokra.

"Október végén Merkely Béla, a SOTE rektora négy egyetemi klinika "rendszeresen egyeztetett adataira" hivatkozva azt állította, hogy kizárólag 65 év alatti oltatlanok vannak lélegeztetőgépen. Amikor azonban kikértem ezeket az adatokat, azt írta, 15 napot kér, majd ezt 45-re módosította, most pedig kaptam egy jó nagy elutasítást : a SOTE konkrétan azt is letagadta, hogy léteznek ilyen adatok, holott ezeket Merkely Béla korábban kommunikálta" - írja a politikus.

A levélben hosszabb jogi levezetés után azt közlik: "Sajnálattal tájékoztatom, hogy az Ön által kért adatokat a Semmelweis Egyetem nem tudja az Ön rendelkezésére bocsátani, mert azokat a kért formában nem kezeli és a fentiek alapján nem is köteles előállítani."

Szél hozzáteszi, a kért forma ez volt: a koronavírussal fertőzöttek, kórházban ápoltak, lélegeztetőgépen levők, illetve elhunytak oltottsága. Ezen túlmenően kérte, küldjék el azt is, az oltottak hány és milyen típusú oltást kaptak, és milyen a betegek kormegoszlása.

Szél az adatok kiadását elutasító abszurd indoklásra válaszul azt kérdezi, 

  • ha nincs semmilyen adatuk a kórházban és lélegeztetőn levők oltottságáról, akkor Merkely Béla október végén mégis milyen adatokat közölt? Mi alapján mondta azt, hogy "a négy egyetem rendszeresen egyeztetett adatai szerint" nincs oltott lélegeztetőn?
  • Ha viszont vannak adatai, miért nem árulja el?

Miféle járványkezelés ez, miért titkos, ami minden normális országban nyilvános adat: hogy a kórházban fekvők és elhunytak közül hány ember van beoltva? Miért hétpecsétes államtitok Magyarországon minden alapvető járványügyi információ?!

- zárja sorait Szél.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.