Szél Bernadett: Merkely Bélának nincsenek meg azok a járványadatok, amikről ő maga beszélt

  • narancs.hu
  • 2021. december 20.

Belpol

"Miféle járványkezelés ez, miért titkos, ami minden normális országban nyilvános adat?" - kérdi a politikus.

Szél Bernadett a Facebookon írt arról: kikérte az oltottságra és a megbetegedésekre vonatkozó koronavírus-adatokat, ám olyan elutasítást kapott, amely szerint nincsenek ilyen adatok. Szél viszont emlékeztet: októberben maga Merkely Béla hivatkozott ezekre az adatokra.

"Október végén Merkely Béla, a SOTE rektora négy egyetemi klinika "rendszeresen egyeztetett adataira" hivatkozva azt állította, hogy kizárólag 65 év alatti oltatlanok vannak lélegeztetőgépen. Amikor azonban kikértem ezeket az adatokat, azt írta, 15 napot kér, majd ezt 45-re módosította, most pedig kaptam egy jó nagy elutasítást : a SOTE konkrétan azt is letagadta, hogy léteznek ilyen adatok, holott ezeket Merkely Béla korábban kommunikálta" - írja a politikus.

A levélben hosszabb jogi levezetés után azt közlik: "Sajnálattal tájékoztatom, hogy az Ön által kért adatokat a Semmelweis Egyetem nem tudja az Ön rendelkezésére bocsátani, mert azokat a kért formában nem kezeli és a fentiek alapján nem is köteles előállítani."

Szél hozzáteszi, a kért forma ez volt: a koronavírussal fertőzöttek, kórházban ápoltak, lélegeztetőgépen levők, illetve elhunytak oltottsága. Ezen túlmenően kérte, küldjék el azt is, az oltottak hány és milyen típusú oltást kaptak, és milyen a betegek kormegoszlása.

Szél az adatok kiadását elutasító abszurd indoklásra válaszul azt kérdezi, 

  • ha nincs semmilyen adatuk a kórházban és lélegeztetőn levők oltottságáról, akkor Merkely Béla október végén mégis milyen adatokat közölt? Mi alapján mondta azt, hogy "a négy egyetem rendszeresen egyeztetett adatai szerint" nincs oltott lélegeztetőn?
  • Ha viszont vannak adatai, miért nem árulja el?

Miféle járványkezelés ez, miért titkos, ami minden normális országban nyilvános adat: hogy a kórházban fekvők és elhunytak közül hány ember van beoltva? Miért hétpecsétes államtitok Magyarországon minden alapvető járványügyi információ?!

- zárja sorait Szél.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.