Szijjártó: Budapest alkalmas lenne olimpia megrendezésére

  • narancs.hu
  • 2023. január 16.

Belpol

Ettől függetlenül a külügyminisztériumban nincs gondolkodás arra nézve, hogy „2030-akárhányra” pályázzunk. 

„Én meg vagyok róla győződve, hogy igen, abszolút alkalmas lenne” – jelentette ki egy sajtótájékoztatón az ATV kérdésére Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. 

Szijjártó szerint amikor az olimpia-szervezésről döntés volt és a pályázatra készültünk, „akkor egyesek politikai tőkét gondoltak abból kovácsolni, hogy megfúrják a budapesti olimpia ötletét” – értékelte, hogy Budapest a 2024-es olimpia rendezési jogára pályázó városok között volt 2017-ben, de a Momentum Mozgalom 270 ezer, az olimpiát ellenző aláírást gyűjtött össze a NOlimpia kampánnyal, és ezek után a főváros visszalépett.

„Hogy az nekik mennyi politikai tőkét hozott, azt a legutóbbi parlamenti választás világosan megmutatta, tehát lehet, hogy nem kellett volna megfúrni ezt a nagyszerű nemzeti kezdeményezést” – jegyezte meg Szijjártó Péter külügyminiszter. Hozzátette arról egyelőre semmifajta döntés, általa ismert gondolkodás a külügyben nincs, hogy „2030-akárhányra” pályázhatnánk. 

Ahogyan az ismert, Magyarország visszalép a 2024-es női kézilabda-Európa-bajnokság megrendezésétől, mert túl magas költségekkel járna. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Emlékév

A hatalom és a muzsikus viszonya sokféle lehet: az utcai zenész nyitott gitártokja, a homlokra csapott vagy vonóba tűzött nagycímletű bankjegy éppúgy kifejezi ezt a viszonyt, mint a Mozartot és Salierit is udvari zeneszerzővé kinevező II. József telhetetlensége.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.