Mindenki tudta, hogy az emelt szintű érettségi nem kötelező a felvételihez - a gyakorlatban mégis szükségesnek bizonyult a legtöbb szakon.
A múlt héten több tucat diák, tanár és szülő tüntetett az Oktatási Minisztérium (OM) épülete előtt. Azt kifogásolták, hogy esélyegyenlőtlenség van, "túl magasak" a ponthatárok, a pontszámítási szabályok miatt a korábban érettségizettek behozhatatlan előnybe kerültek az idén érettségizettekkel szemben. (A pontszámítási anomáliákról a részleteket lásd: Az igazságosság elmélete, Magyar Narancs, 2005. július 28.) Az OM illetékesei a ponthatárok nyilvánosságra hozatala előtt megkeresésünkre így érveltek: fölösleges fejtegetésekbe kezdeni arról, hogy milyen hátrányt szenvedhettek volna az idén érettségizettek, ha a gyakorlatban ez nem fog megvalósulni. És láss csudát, az OM-nek a július 27-i ponthúzás után összesített adataiból kiderül, hogy Magyarország felsőoktatási intézményeinek 62 ezer államilag finanszírozott helyén majdnem ugyanolyan arányban oszlanak meg a frissen és a korábban érettek, mint tavaly: 2004-ben a "régiek" aránya 30,8, míg 2005-ben 30,9 százalék az "újakhoz" képest.
A tüntetők másik kifogása, a "maximális ponttal sem lehetett bejutni" című topik magától értetődően vált nevetség tárgyává: a megváltozott pontszámítás miatt az idén nem a "hagyományos" 120, hanem 144 pont tekinthető maximálisnak, amivel minden szakra be lehetett jutni. A demonstrálók érvelése annyiban azért logikus, hogy a régi retorika
még pluszpontok nélkül
értelmezte a maximális pontszám fogalmát (a pluszpontok amúgy korábban is kulcsszerepet játszottak a népszerű szakoknál). Mint korábban megírtuk, ez évtől 120 pontot lehet elérni kitűnőre sikerült középszintű vizsgával. Ha a diák mindkét felvételi tárgyából (általában kettő van) az emelt szintű vizsgát választja, az a középszinthez képest kétszer hét, azaz 14 pluszpontot ér, és továbbiak szerezhetők például nyelvvizsgával vagy országos sporthelyezéssel. Összesen legfeljebb 24 pluszpont vihető, így jön ki a 144 pont. "Slágerszaknak" a kommunikáció, jogász, közgazdász, általános orvos, pszichológia szak számított, ezeknél többnyire 130 pont fölött húzták meg a határt. (A "legerősebbnek" a Corvinus Egyetem nemzetközi tanulmányok szaka bizonyult 143 ponttal.) A ponthúzást leginkább a jelentkezők száma határozza meg, és mi sem természetesebb, mint hogy a jobb megélhetést és nagyobb presztízsű diplomát ígérő, költségtérítést nem igénylő szakokra a legnagyobb a túljelentkezés. A tüntetésen - mely egyébként a szervezők állítása ellenére nem volt politikai felhangoktól mentes, ami önmagában persze még nem csökkentené a felháborodás hitelét - megfogalmazott kifogásokra tehát simán lehetne azt a választ adni, hogy "legközelebb tanulj, fiam, többet". Annál is inkább, mert az új rendszerben a követelmény is sokkal egységesebb volt, mint tavaly: az részesülhet ingyenes képzésben, akinek sok pluszpontja van és kész. Csakhogy az ügy ennél valamivel bonyolultabb.
Az elmúlt hét sajtójában többször előjött, hogy mind a minisztériumot, mind a felsőoktatási intézményeket mulasztás terheli: nem tájékoztattak kellően az emelt szintű érettségi fontosságáról. Ellenkezőleg: azt hangoztatták, hogy a felvételihez nem szükséges az emelt szint, noha a rendszer megalkotásakor még másképp képzelték el a dolgot (ez lett volna a "kétszintű érettségi" értelme), de aztán minden egyetem úgy döntött, hogy nem teszi kötelezővé az emelt szintet, mert tartott a konkurenciától. Ezt a (2003-as) döntést hangoztatták az illetékesek minden fórumon, emellett elsikkadt az a körülmény, hogy az emelt szintű vizsgával szerez-hető 14 pluszpont nehezen behozható előnyt biztosíthat a felvételizőknek. Több fővárosi gimnázium általunk megkérdezett tanárai úgy nyilatkoztak, hogy iskolájuk tájékoztatta ugyan a diákokat és a szülőket az új rendszerről, ám, mint egyikük megfogalmazta, "azt
senki sem mondta nekünk,
hogy kampányolnunk kell az emelt szint mellett". A helyzetet súlyosbította, hogy a közoktatási törvény előírja: az iskolák órarendjében biztosítani kell a kétféle vizsgára való, differenciált felkészítést, kétféle tantervvel, de ezt az idő rövidsége miatt sok helyen még nem tudták megoldani. Az órákon számos esetben a középszintűnek megfelelő anyagot adták le, az emelt szinten felvételizőknek pedig délutáni foglalkozásokat tartottak, amelyekről gondosan leradírozták a minisztériumilag betiltott "fakultáció" címkét. Ha a felkészítés gyakorlatát nézzük, olybá tűnik, mintha az emelt szintű vizsgát valamiféle szorgalmi feladatnak értelmezték volna. A megfelelő tájékoztatás hiánya miatt az a diák, illetve iskola járt jól, amelyik, mint a mesebeli legkisebb fiú, ravaszul feltalálta magát, felismerve a pluszpontok jelentőségét. Így történt, hogy a 116 ezer érettségiző diákból csak 23 ezren vizsgáztak legalább egy tárgyból emelt szinten! (Hangsúlyozzuk: a jobb helyekhez ezt mindkét vizsgatárgyból abszolválni kellett.) A széles közvélemény csak a ponthúzás után, a számok ismeretében döbbent rá, hogy az emelt szint mégiscsak feltétel.
A Magyar Rektori Konferencia voltaképpen elismerte, hogy hibázott: most azt tervezik, hogy az elméletbe is átültetik a gyakorlatot, a felsőoktatásba jutás feltételévé teszik az emelt szintű érettségit. A módosítás legkorábban 2007-ben léphet hatályba. 2006-ban tehát még két szinten lehet felvételizni, és nem kell ahhoz bonyolult számításokat végeznünk, hogy megjósoljuk: jövőre megsokszorozódik az emelt szinten vizsgázók száma. Felmerült, hogy ennek a prognózisnak köze van azokhoz a több irányból érkező feltételezésekhez, melyek szerint a minisztérium jövőre csökkenti például a közgazdász és a jogász szakok államilag finanszírozott helyeinek számát. Szántó Gabriella, az OM sajtófőnöke lapunknak elmondta: a keretszámok csökken-tésekor kizárólag a munkaerő-piaci követelményekhez igazodnak. Minden évben változnak a keretszámok, de az összesített szám - a 62 ezer állami hely - jövőre sem módosul.
Nyelvi érettségi
2006-tól nem lehet a nyelvvizsgát érettségiként beszámítani, hanem fordítva: a nyelvi érettségi számít majd nyelvvizsgának, amely ezzel ingyenessé válik a középiskolások számára. Az ebből adódó pontszámítási módosítások jelenleg folynak. Szántó Gabriella még nem tudott arra válaszolni, hogy a nyelvi érettségi pluszpontot ér-e majd a nyelvvizsgához hasonlóan, de úgy vélekedett: ha esetleg kevesebb pluszponttal is, a módosított rendszer is honorálni fogja a nyelvtudást.
