SZTAKI: Hogyan működik az intézet, és mi vár rá?

A SZTAKI iskolapéldája lehetett volna annak, hogyan kell egyensúlyt tartani kutatás és piaci hasznosulás között, de a kormánymédia elintézte, hogy netes szótáraik helyett most a "titkos szoba" jusson mindenki eszébe.

Az MTA egyik kutatóintézetéről, a SZTAKI-ról a kormánymédia "kéjbarlangos" története után már mindenkinek előbb jut eszébe a szív alakú ágy, mint a netes szótárak. Pedig a SZTAKI volt az a kutatóintézet, amelynek működése talán legközelebb állt eddig is ahhoz a kormányzati elképzeléshez, amely a Palkovics-terv részeként ma az MTA és kutatóintézeteinek jövőjét jelenti. A SZTAKI ugyanis eddig is komoly kutatói erőket fordított a piaci szemléletű és ipari megrendelésekre történő kutatásra és fejlesztésre, ám kijelentették: mindez alapkutatások nélkül egyáltalán nem lett volna lehetséges. És a jövőben sem lesz az: alapkutatások nélkül ugyanis nem megy. A heti Magyar Narancs egyik írásában annak jártunk utána, hogyan működik az intézet, és mi várható a jövőben.

A SZTAKI volt például a hazai internet bölcsője, 1991 októberében az első .hu kiterjesztésű doménnév is a sztaki.hu lett. Élen jártak a számítógépes tervezésben is, olyannyira, hogy eredményeik iránt nemcsak belföldön és a tőlünk keletre lévő országokban érdeklődtek, hanem olyan amerikai cégek is, amelyek akkoriban Magyarországon kívántak befektetni. A járművek irányítása mögötti számítógépes tervezés, a hálózati szoftverek fejlesztése vagy a grafikai tervezés mind-mind fontos része volt a SZTAKI-ban folyó munkának. Ezek mögött sok évtizedes kutatói-fejlesztési háttér volt, és kellett is, hogy legyen – az elméleti és gyakorlati szakemberek versengése mindig is jelen volt az intézet életében. „Ennek a két szemléletnek egyszerre kell meglennie, nem egészséges, ha elmozdul valamelyik irányba, főként egy kevésbé igényesebb, kutatási alapokat nélkülöző irányba. Akkor megszűnik az intézet létjogosultsága" – mondta Vámos Tibor, az intézet

 

volt igazgatója, aki szerint ez az egyensúlyi állapot valamelyest ma is létezik a SZTAKI-ban, de mutatkozik egyfajta eltolódás az alapkutatásoktól az alkalmazott kutatások és az ipari megrendelések felé.

A teljes cikket, amelyben szó van a szív alakú ágy történetéről és arról, hogyan működik az MTA egyik legzártabb intézetének tartott SZTAKI, és milyen hatásai voltak rá az MTA szétverése körüli eseményeknek, a Magyar Narancs 2019. július 11-én megjelent lapszámában olvashatják. Az újságra itt lehet előfizetni.