Szükség van-e Duna-hídra Vácnál?

Az önkormányzati választásokhoz közeledve a Fidesz Vácon újra bedobta a híd megvalósításának ötletét. A téma amúgy a 70-es évek óta rendre előkerül, de soha nem történik semmi. Az ellenzéki vezetésű Vác mindenesetre tiltakozik, a Dunakanyar települései pedig elhelyezkedésük függvényében minősítik a tervet.

„Azt azért tudni kell, hogy a váci híd csak 2021-ben vetődött fel úgy, hogy valami történt is az ügy érdekében. Mindaddig csak ötletek voltak, amire senki sem költött egy forintot sem” – nyilatkozta a minap Szádoczki Imre, a Fidesz váci szervezetének elnöke a helyi kormánypárti lapnak. A június végi Váci Polgári Esten (a helyi Fidesz rendezvényén) meghívott vendégekként jelen voltak az Építési és Közlekedési Minisztérium szakemberei, valamint a tervező konzorcium képviselője. „A lényeg, hogy három nyomvonalterv maradt, mindegyiket kimunkálják, és mindháromra megkérik a környezetvédelmi engedélyt. (…) A kormány elkötelezett a híd megépítésével kapcsolatban, hiszen megrendelte a tervezést, és továbbra is benne van a megvalósítandó fejlesztések listájában” – mondta a váci Fidesz-elnök.

„Nonszensz hülyeség”

A Népszabadság 2003-ban írt arról, hogy tervezik a váci Duna-hidat, de nincs elég támogatója és pénz sincs rá, ráadásul a Szentendrei-sziget természetvédelmi területét és a főváros ivóvízbázisát is érintené az építkezés. Az akkori terv előkészítője, Vác korábbi főépítésze, Philipp Frigyes azt hangsúlyozta, tarthatatlan, hogy a Dunakanyar 66 folyóparti, börzsönyi, pilisi településéből álló régiója nem kapcsolódik közvetlenebbül egymáshoz, mert a folyó két partja között itt nincs hídkapcsolat. Öt nyomvonalat vázolt, és a terv szerint 10–20 milliárdba került volna a projekt, amelyet a városi képviselők támogattak, ám három szervezet – a Duna–Ipoly Nemzeti Park, a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság, a Fővárosi Vízművek – ellenezte, és ez egyfajta vétónak számított.

A tervezés ettől függetlenül nem állt le, Vác hivatalos weboldalán egy 2004. augusztusi közlemény arról tudósított, hogy elkészült a Duna-híd és csatlakozó útszakaszai rendezési tervének végleges változata. 2005 tavaszán Bóth János akkori szocialista polgármester ismertette ezt a nyilvánossággal. A beszámoló szerint a hídra egyre nagyobb az igény, erősítené a térség települései közötti kapcsolatot, csökkentené a Budapestre, Szentendrére, Gödöllőre nehezedő terhelést. A polgármester azt mondta, a ciklus elején elkezdett tervezési, egyeztetési munka 7 millió forintjába került a városnak (eszerint nem igaz Szádoczki Imre állítása, hogy nem költöttek erre 2021 előtt). Ezért Bóth János jó esélyt látott arra, hogy a mintegy 17,5 milliárdos beruházás bekerüljön a Nemzeti Fejlesztési Tervbe.

2010-ben a jelenlegi kormánypártok vették át az irányítást Vácon. Sokáig a KDNP-s Harrach Péter volt Vác térségének országgyűlési képviselője, 2014-es újraválasztása után azt nyilatkozta, hogy egyéb fejlesztések mellett szükséges megépíteni a Duna-hidat (kerestük Harrachot, hogy akkor ez miért nem valósult meg, de nem válaszolt levelünkre). A sokadik ígérgetés a helyiek ingerküszöbét is elérte: a Vácért Lokálpatrióta Egyesület 2017-ben arról írt az oldalán, hogy egy akkor tartott lakossági fórumon kiderült, a híd és a hozzá tervezett bekötőút sem épül meg.

A Magyar Hírlap 2019-es cikke szerint Fördős Attila KDNP-s polgármester szerint készült és elfogadásra került egy tanulmányterv, amelynek alapján a tizenöt méter széles híd a településtől délre ívelne át a folyamon. Fördős abban az évben elvesztette az önkormányzati választásokat, a témát „átvette” tőle a térség jelenlegi országgyűlési képviselője, Rétvári Bence, aki 2020 márciusában írt az akkor még létező Innovációs és Technológiai Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkárának, Mosóczi Lászlónak (a MÁV-Start Zrt. jelenlegi vezérigazgató­jának) a váci Duna-híd miatt, majd a biztató válasz után az év decemberében Orbán Viktor miniszterelnök támogatását kérte. Vagyis a helyi Fideszben biztosan nem dicsérték meg Szádoczki Imre elnököt, amiért azt mondta, hogy 2021-ig nem történt semmi a híd ügyében.

Tavaly kiderült, hogy az akkor még működő Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. tervei szerint két nyomvonalban gondolkodnak: az immár ellenzéki többségű önkormányzat tiltakozott az elképzelések ellen, ugyanis az egyik a belváros, a másik pedig Vác északi területén található és több oktatási intézményt is magába foglaló Iskolaváros felé terelné a forgalmat.

 

 

Szellem a vizek fölött
Fotó: visitvac-hu/Milotai Richárd

A jelenlegi váci vezetés változatlanul elutasítja a tervet, ezt tükrözi a közelmúltbeli fórum utáni Facebook-bejegyzése is:

„Az időről időre propaganda célokkal előhozott terveket már korábban megismerte az önkormányzat, és annak tartalmának több elemét megvalósíthatatlannak ítélte. Határozott álláspontja szerint az ilyen megvalósítás durva beavatkozás lenne városunk épített környezetébe, jelentős mértékben rontaná a váci emberek komfortérzetét és mindennapos életvitelét. Ellentétes továbbá a Helyi Építési Szabályzattal, illetve a város Integrált Településképi Stratégiájával is.”

A város önkormányzata megkeresésünkre egyebek közt azt írta, hogy a minisztérium egyelőre nem reagált az észrevételeikre. Pedig a híd ideális helyszínének meghatározása „a szakemberek és Vác polgárainak véleménye alapján kell, hogy megtörténjen”, ugyanakkor „nem ismerünk olyan publikált és kidolgozott tervet, amely minden szempontból megfelel az általunk képviselt váci polgárok elvárásainak”.

Egyébként eddig az történt, hogy terveket, tanulmányokat, vizsgálatokat rendeltek meg közpénzből, nem csoda, hogy a helyi lakosok úgy gondolnak a projektre, hogy „ugyan, ez csak választási propaganda”. Korábban felmerült, hogy Váctól délre megépítenek egy utat, amely az M2-est kötötte volna össze a híddal, de nem volt rá pénz. Később azért nem akartak ide hidat, mert vízbázist érintene (a Szentendrei-szigeten, valamint a Duna jobb és bal partján lévő területeken termelik ki a főváros ivóvízkészletének mintegy 80 százalékát), az illetékesek ezért találták ki kínjukban a belvárosi és iskolavárosi megoldást, ami „nonszensz hülyeség váci szempontból”, ahogyan egy forrásunk fogalmazott. Hozzátette, Váctól északra „már régen találtak egy lehetőséget”, és nem tudja, az a lehetőség „miért esett ki a kalapból”.

„Feleslegesnek nem felesleges, de ez egy túllihegett kérdés” – mondja Huszák János tősgyökeres váci, az önkormányzat közlekedési munkacsoportjának tagja, aki 40 évet dolgozott a Magyar Közút Zrt.-nél, illetve annak elődjénél. Mint fölidézi, már a 70-es években is volt egy koncepció a váci Duna-hídra, de abból sem lett semmi, aztán amikor 2008-ban megépült a Megyeri híd, a váci híd eltűnt a „közutas gondolkodásmódból” egészen addig, amíg a politika újra elő nem vette. A szakember szerint olyan úthálózat mellett, mint amilyen a Szent­endrei-szigeten, valamint a túloldalon (a Duna jobb partján) található, teljesen irreális elképzelés a híd megvalósítása, mert csak egy újabb „forgalomnövelő dolgot” hoznának létre. Azt érti, hogy a döntéshozók tehermentesítenék Vácot, de ha a nyomvonal a belvároson keresztül haladna, azzal épp az ellenkezőjét érnék el. A tervezést ettől függetlenül támogatja, hogy kiderüljön, az úthálózat, a forgalmi adottságok alátámasztják-e a híd megépítését.

Túlterheltség

A beruházás előkészítői elküldték a terveket Tahitótfalunak véleményezésre. Sajtos Sándor polgármester szerint az az északi nyomvonal lenne számukra elfogadható, amely elkerüli Vácot, viszont ehhez egy további hidat kellene építeni a Szentendrei-Duna-ág fölé, ami drágítaná a projektet. Sajtos szerint húsz éve szerepel a híd az önkormányzat tervében, azonban az egy „szakmai nonszensz” lenne, ha lakott területen vezetnék át a durván megnövekvő forgalmat a meglévő, Tahitótfalu két településrészét összekötő Tildy Zoltán hídra (Tahi a Duna jobb oldalán, Tótfalu pedig a Szentendrei-szigeten található). Mint mondja, amikor megépült a Megyeri híd, a Tahitótfalun átmenő forgalom a duplájára emelkedett. A 11-es úton naponta 50 ezer egységnyi autó megy át, egy váci híd megépülése után a forgalom biztosan növe­kedne. A község infrastrukturális helyzete kezd tarthatatlanná válni, és egy újabb híd megépülésével a betelepülés is megugrana. „Nemrég adtuk át a 48 férőhelyes bölcsődénket: rögtön várólisták lettek. Az iskolánkban konténerosztályban tanulnak a gyerekek, mert nem kettő, hanem három első osztály indult. Az infrastruktúra elmarad az elvárt igényekhez képest.”

Molnár Zsolt, Szigetmonostor polgármestere szerint a váci hídról megoszlanak a vélemények: a jobb parti 11-es út túlterhelt, fejlesztése szükséges lenne, a másik oldal használata segítséget nyújtana. Ugyanakkor a híd pluszforgalmat generálna, amit ők sem szeretnének. A kompok kiszolgálják a lakosságot, de vannak velük kapacitásgondok, ráfizetésesek, és ki vannak téve a természeti körülményeknek (és egy újabb híd esetén megszűnnének az amúgy is aprópénzből működő szolgáltatók, lásd: A híd túl messze van, Magyar Narancs, 2020. december 7.)

A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a leggyorsabban növekvő agglomerációs települések listáján Szigetmonostor a hatodik, Pócsmegyer a harmadik – vagyis folyamatosan költöznek az emberek a Szentendrei-szigetre. További belterületi növekedést Molnár Zsolték nem szeretnének: a lakosság száma átlépte a háromezer főt, ha pedig az üdülőkben is életvitelszerűen laknának, akkor körülbelül hatezren lennének. „Már most sem bírja el az infrastruktúra, vagyis a kompok, iskola, óvoda és az út­hálózat a terhelést.” A munkaképes lakosság 80 százaléka ingázik, főleg Budapest irányába. A Szentendrei-sziget több mint egyharmada Szigetmonostorhoz tartozik, viszont közigazgatási területének kétharmadát a vízbázis miatt védik, vagyis a hagyományos agglomerációs fejlesztési irányok (logisztikai-ipari park, mezőgazdasági telep stb.) itt nem játszanak.

Cserép János esztergomi önkormányzati képviselő optimistább, szerinte a Dunakanyar szempontjából minden újabb közlekedési útvonal pozitív változást hozhat a környező településeknek: az esztergomiak már nagyon várták, hogy átadják a Szlovákiában található Helemba és Ipolydamásd közötti hidat, amire csak július végén került sor. A Szentendrei-sziget és a Vác közötti híd javítaná a két part közötti közlekedést, Szentendrének egyfajta elkerülő útként szolgálna, illetve közelebb hozná Észak-Pestet Esztergomhoz. Cserép János szerint azon esztergomiaknak, akik Vác felé járnak dolgozni, az ipolydamásdi híd átadásáig az Ipolyszalka és Letkés közötti híd felé kellett kerülniük.

Fülöp Zsolt, Szentendre polgármestere megkeresésünkre az alábbi választ írta: „Az új Duna-híd megépítésével kapcsolatban fontos, hogy a közvetlenül érintett településeket bevonják a döntések előkészítésébe. Közülük Tahitótfalu és Vác polgármesterének álláspontját ismerem részletesebben, ezekkel azonosulni tudok. A szentendreiek minden megoldásnak örülnek, amely enyhíteni képes a 11-es út forgalmát. Ha lenne alternatívája Budapest közúti megközelítésének, akkor a szigeten élők egy része biztosan azt választaná, és ezzel mindenki jól járna.”

Pénz? Az nincs

„Az eddigi feladatmeghatározás alapján a tervezési munka zajlik, amely első lépcsőként a környezeti hatástanulmány elkészítéséig szól. A környezetvédelmi engedély megszerzése után további előkészítési feladatok ellátása szükséges (engedélyes és kiviteli terv készítése, építési engedély megszerzése, területszerzés, terület-előkészítés), majd ezután lehetséges a kivitelezési feladatok ellátása. Azonban jelenleg további előkészítési, illetve megvalósítási feladatok ellátására szóló döntés és forrás nem biztosított. A környezeti hatástanulmány készítése jelenleg folyamatban van. (…) A tervező feladata megtalálni azt a nyomvonalat, amelyik a lehető legjobban elkerüli a problémás helyeket, illetve amelyik a legkedvezőbb környezeti szempontból. (…) Ezért az érintett önkormányzatok (Vác és Tahitótfalu) bevonásra kerülnek a következő tervfázisban is” – tájékoztatott az Építési és Közlekedési Minisztérium.

A válaszból kiderül: jelenleg is csak a tervezésre van pénz.