Csak a médiatörvény tartja életben az MTI-t

Teljes beolvasztás előtt a közmédia

  • - rpd -
  • 2012. június 14.

Belpol

A rádióban torzsalkodnak a szerkesztők, az MTV munkatársai több helyről kapják az utasításokat, az MTI-t már kifilézték, a tudósítók fizetése pedig csúszik. A közmédia teljes beolvasztása az MTVA-ba aligha elkerülhető.

Folytatódik a tusakodás a közmédiát irányító intézmények között. Mint a Népszabadság már május közepén megszellőztette – hasonlóan a Magyar Rádióhoz, a Duna Tv-hez és az MTV-hez –, tovább csökkentették a Magyar Távirati Iroda (MTI) állományának létszámát, így a hírügynökség június elseje óta az eddigi mintegy 180 helyett 49 fős állománnyal dolgozik tovább. Az MTI leépítésével „felszabadult” mintegy 120 dolgozó a nyár elején szintén az MTVA alkalmazásába került.

Nincs pénz – bérre

A döntés különös – és eddig figyelmen kívül maradt – előzménye, hogy áprilisban 128, az MTI alkalmazásában álló közszolgálati újságíró kérte írásban Szalai Annamáriától, a Médiahatóság elnök asszonyától, hogy állítsa vissza a hírügynökség szakmai és szervezeti függetlenségét. Ezzel együtt az átcsoportosítás nem meglepő fejlemény, hiszen mint arról legutóbbi nyomtatott beszámolónkban is említést tettünk, 2010 végével kezdődően – a sorozatos leépítésekkel párhuzamosan – mintegy 3000, korábban az egyes közmédiumoknál dolgozó közmédiamunkást helyeztek át az MTVA állományába, míg az MTI tavalyi 2,5 milliárdos költségvetését idén alig több mint a felére, 1,3 milliárd forintra csökkentették. A hírügynökségi tudósítók közül többen attól tartanak, hogy a Magyar Rádió vidéki, illetve külföldi tudósítóinak sorsára jutnak, akik közül akad, aki négy-öt hónapja nem kapott fizetést. Az áthelyezett tudósítók közül ráadásul többen féltek attól is, hogy ezzel a továbbiakban – ugyanazért a pénzért – nekik kell majd elkészíteniük a rádiós tudósításokat is. Az MTVA egyébként nincs pénzszűkében, csak amíg a közszolgálati műsorszolgáltatás támogatására az idei költségvetés a valaha volt legnagyobb összeget, több mint 77 milliárd forintot különített el, a bérköltségeket összesen legkevesebb 5 milliárd forinttal csökkentették.

Hamarosan beolvadhatnak

Nyilvánvaló, hogy előbb-utóbb az MTI, az MTV, a Magyar Rádió és a Duna Tv is ugyanarra a sorsra jut, és az egyes zrt.-k beolvadnak az MTVA-ba. A folyamatot ugyanakkor lassítja, hogy az új médiatörvény fontos gyártási jogosítványokat utalt az MTI-hez, a törvény megváltoztatásához pedig – tartva a következményektől – hiányzik a politikai vezetés jóváhagyása. A 2010. évi CLXXXV. törvény (a médiatörvény) 101. §-a ugyanis kimondja, hogy a „nemzeti hírügynökség a többi közszolgálati médiaszolgáltató számára kizárólagos joggal hírműsorokat gyárt, továbbá működteti a közszolgálati médiaszolgáltatók egységes hírportálját, a közszolgálati médiaszolgáltatók más internetes sajtótermékeit, továbbá az internetről elérhető, lekérhető médiaszolgáltatásait”.


Fotó: MTI

Ebből azonban nem következik, hogy az egyes intézmények a törvényben előírtaknak megfelelő feladataikat látják el. A zrt.-k az MTI-nél ugyanis csak megrendelik a hírműsorokat, mert törvény szerint a hírügynökség felel a hírműsorok koncepciójáért. A gyártás kivitelezését ugyanakkor már az MTVA munkatársai végzik el, hiszen – s ezt az intézmény költségvetése is mutatja – a közmédia irányítói nem rendeltek az MTI-hez semmiféle gyártó kapacitást.

A törvény marka

Eközben az MTI, illetve az MTVA berkeiből érkező információk szerint a Médiahatóság nem meri kezdeményezni a törvény átírását, a hatékonyabb és átláthatóbb működéshez ugyanis a módosításnak további centralizálásról kellene rendelkeznie, ennek politikai következményeit pedig jelenleg sem Szalai Annamáriáék, sem a kormány nem szeretné vállalni. A másik érv – ami miatt a zrt.-ket egyelőre nem zárták be, s a maradék alkalmazottat nem terelték át az MTVA-ba – szintén a médiatörvényhez kapcsolódik. Amennyiben ugyanis erre sor kerülne, a komplett közmédia felügyelete az MTVA (a Médiahatóság elnöke által kinevezett tagokból álló) felügyelőbizottsága alá sorolódna be, a (parlamenti párt által delegált tagokból álló) közszolgálati kuratórium pedig amúgy is marginális jogosítványait és ezzel létezése maradék értelmét is elveszítené. Ez szintén újramelegítené a médiatörvény körüli vitákat, ami nem hiányzik sem a kormánynak, sem a médiahatóságnak. (Kerestük az ügyben telefonon Cserháti Ágnest, az MTVA sajtókapcsolatokért felelős munkatársát, de cikkünk megjelenéséig nem sikerült elérnünk.)

Több a főnök, mint a szerkesztő

Amíg változás nem történik, marad a kaotikus munkamegosztás, amely már eddig is számos konfliktushoz vezetett. Noha az MTV-ben dolgozó hírműsorszerkesztőket az MTVA nemrég kinevezett hír- és hírháttérműsorokért felelős szerkesztője, Gulyás István koordinálja, a dolgozók eközben utasításokat kapnak az MTI alkalmazásában lévő turnusvezetőktől (a korábban az RTL Klub alkalmazásában álló) Németh Balázstól és Balogh Pétertől is. Hasonlóan zavaros a helyzet a Magyar Rádióban, ahol a hírműsorok szerkesztőit az MTVA részéről Gulyás István és kollégái instruálják, miközben az MTI által kirendelt „felügyelőnek”, a Gulyáshoz hasonlóan korábban az Echo Tv-ben dolgozó Németh Miklós Attilának is beleszólása van a szerkesztés folyamatába. „A folyamatos személycserék és leépítések következményeként a rádió szerkesztőségében jelenleg több a vezető, mint a riporter, ráadásul folyamatosan azon torzsalkodnak, melyikük elképzelései szerint folyjon a hírműsorok szerkesztése” – demonstrálta az állapotokat kérdésünkre a közmédiában dolgozó egyik szerkesztő.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.