Csak a médiatörvény tartja életben az MTI-t

Teljes beolvasztás előtt a közmédia

  • - rpd -
  • 2012. június 14.

Belpol

A rádióban torzsalkodnak a szerkesztők, az MTV munkatársai több helyről kapják az utasításokat, az MTI-t már kifilézték, a tudósítók fizetése pedig csúszik. A közmédia teljes beolvasztása az MTVA-ba aligha elkerülhető.

Folytatódik a tusakodás a közmédiát irányító intézmények között. Mint a Népszabadság már május közepén megszellőztette – hasonlóan a Magyar Rádióhoz, a Duna Tv-hez és az MTV-hez –, tovább csökkentették a Magyar Távirati Iroda (MTI) állományának létszámát, így a hírügynökség június elseje óta az eddigi mintegy 180 helyett 49 fős állománnyal dolgozik tovább. Az MTI leépítésével „felszabadult” mintegy 120 dolgozó a nyár elején szintén az MTVA alkalmazásába került.

Nincs pénz – bérre

A döntés különös – és eddig figyelmen kívül maradt – előzménye, hogy áprilisban 128, az MTI alkalmazásában álló közszolgálati újságíró kérte írásban Szalai Annamáriától, a Médiahatóság elnök asszonyától, hogy állítsa vissza a hírügynökség szakmai és szervezeti függetlenségét. Ezzel együtt az átcsoportosítás nem meglepő fejlemény, hiszen mint arról legutóbbi nyomtatott beszámolónkban is említést tettünk, 2010 végével kezdődően – a sorozatos leépítésekkel párhuzamosan – mintegy 3000, korábban az egyes közmédiumoknál dolgozó közmédiamunkást helyeztek át az MTVA állományába, míg az MTI tavalyi 2,5 milliárdos költségvetését idén alig több mint a felére, 1,3 milliárd forintra csökkentették. A hírügynökségi tudósítók közül többen attól tartanak, hogy a Magyar Rádió vidéki, illetve külföldi tudósítóinak sorsára jutnak, akik közül akad, aki négy-öt hónapja nem kapott fizetést. Az áthelyezett tudósítók közül ráadásul többen féltek attól is, hogy ezzel a továbbiakban – ugyanazért a pénzért – nekik kell majd elkészíteniük a rádiós tudósításokat is. Az MTVA egyébként nincs pénzszűkében, csak amíg a közszolgálati műsorszolgáltatás támogatására az idei költségvetés a valaha volt legnagyobb összeget, több mint 77 milliárd forintot különített el, a bérköltségeket összesen legkevesebb 5 milliárd forinttal csökkentették.

Hamarosan beolvadhatnak

Nyilvánvaló, hogy előbb-utóbb az MTI, az MTV, a Magyar Rádió és a Duna Tv is ugyanarra a sorsra jut, és az egyes zrt.-k beolvadnak az MTVA-ba. A folyamatot ugyanakkor lassítja, hogy az új médiatörvény fontos gyártási jogosítványokat utalt az MTI-hez, a törvény megváltoztatásához pedig – tartva a következményektől – hiányzik a politikai vezetés jóváhagyása. A 2010. évi CLXXXV. törvény (a médiatörvény) 101. §-a ugyanis kimondja, hogy a „nemzeti hírügynökség a többi közszolgálati médiaszolgáltató számára kizárólagos joggal hírműsorokat gyárt, továbbá működteti a közszolgálati médiaszolgáltatók egységes hírportálját, a közszolgálati médiaszolgáltatók más internetes sajtótermékeit, továbbá az internetről elérhető, lekérhető médiaszolgáltatásait”.


Fotó: MTI

Ebből azonban nem következik, hogy az egyes intézmények a törvényben előírtaknak megfelelő feladataikat látják el. A zrt.-k az MTI-nél ugyanis csak megrendelik a hírműsorokat, mert törvény szerint a hírügynökség felel a hírműsorok koncepciójáért. A gyártás kivitelezését ugyanakkor már az MTVA munkatársai végzik el, hiszen – s ezt az intézmény költségvetése is mutatja – a közmédia irányítói nem rendeltek az MTI-hez semmiféle gyártó kapacitást.

A törvény marka

Eközben az MTI, illetve az MTVA berkeiből érkező információk szerint a Médiahatóság nem meri kezdeményezni a törvény átírását, a hatékonyabb és átláthatóbb működéshez ugyanis a módosításnak további centralizálásról kellene rendelkeznie, ennek politikai következményeit pedig jelenleg sem Szalai Annamáriáék, sem a kormány nem szeretné vállalni. A másik érv – ami miatt a zrt.-ket egyelőre nem zárták be, s a maradék alkalmazottat nem terelték át az MTVA-ba – szintén a médiatörvényhez kapcsolódik. Amennyiben ugyanis erre sor kerülne, a komplett közmédia felügyelete az MTVA (a Médiahatóság elnöke által kinevezett tagokból álló) felügyelőbizottsága alá sorolódna be, a (parlamenti párt által delegált tagokból álló) közszolgálati kuratórium pedig amúgy is marginális jogosítványait és ezzel létezése maradék értelmét is elveszítené. Ez szintén újramelegítené a médiatörvény körüli vitákat, ami nem hiányzik sem a kormánynak, sem a médiahatóságnak. (Kerestük az ügyben telefonon Cserháti Ágnest, az MTVA sajtókapcsolatokért felelős munkatársát, de cikkünk megjelenéséig nem sikerült elérnünk.)

Több a főnök, mint a szerkesztő

Amíg változás nem történik, marad a kaotikus munkamegosztás, amely már eddig is számos konfliktushoz vezetett. Noha az MTV-ben dolgozó hírműsorszerkesztőket az MTVA nemrég kinevezett hír- és hírháttérműsorokért felelős szerkesztője, Gulyás István koordinálja, a dolgozók eközben utasításokat kapnak az MTI alkalmazásában lévő turnusvezetőktől (a korábban az RTL Klub alkalmazásában álló) Németh Balázstól és Balogh Pétertől is. Hasonlóan zavaros a helyzet a Magyar Rádióban, ahol a hírműsorok szerkesztőit az MTVA részéről Gulyás István és kollégái instruálják, miközben az MTI által kirendelt „felügyelőnek”, a Gulyáshoz hasonlóan korábban az Echo Tv-ben dolgozó Németh Miklós Attilának is beleszólása van a szerkesztés folyamatába. „A folyamatos személycserék és leépítések következményeként a rádió szerkesztőségében jelenleg több a vezető, mint a riporter, ráadásul folyamatosan azon torzsalkodnak, melyikük elképzelései szerint folyjon a hírműsorok szerkesztése” – demonstrálta az állapotokat kérdésünkre a közmédiában dolgozó egyik szerkesztő.

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.