Folytatódik a tusakodás a közmédiát irányító intézmények között. Mint a Népszabadság már május közepén megszellőztette – hasonlóan a Magyar Rádióhoz, a Duna Tv-hez és az MTV-hez –, tovább csökkentették a Magyar Távirati Iroda (MTI) állományának létszámát, így a hírügynökség június elseje óta az eddigi mintegy 180 helyett 49 fős állománnyal dolgozik tovább. Az MTI leépítésével „felszabadult” mintegy 120 dolgozó a nyár elején szintén az MTVA alkalmazásába került.
Nincs pénz – bérre
A döntés különös – és eddig figyelmen kívül maradt – előzménye, hogy áprilisban 128, az MTI alkalmazásában álló közszolgálati újságíró kérte írásban Szalai Annamáriától, a Médiahatóság elnök asszonyától, hogy állítsa vissza a hírügynökség szakmai és szervezeti függetlenségét. Ezzel együtt az átcsoportosítás nem meglepő fejlemény, hiszen mint arról legutóbbi nyomtatott beszámolónkban is említést tettünk, 2010 végével kezdődően – a sorozatos leépítésekkel párhuzamosan – mintegy 3000, korábban az egyes közmédiumoknál dolgozó közmédiamunkást helyeztek át az MTVA állományába, míg az MTI tavalyi 2,5 milliárdos költségvetését idén alig több mint a felére, 1,3 milliárd forintra csökkentették. A hírügynökségi tudósítók közül többen attól tartanak, hogy a Magyar Rádió vidéki, illetve külföldi tudósítóinak sorsára jutnak, akik közül akad, aki négy-öt hónapja nem kapott fizetést. Az áthelyezett tudósítók közül ráadásul többen féltek attól is, hogy ezzel a továbbiakban – ugyanazért a pénzért – nekik kell majd elkészíteniük a rádiós tudósításokat is. Az MTVA egyébként nincs pénzszűkében, csak amíg a közszolgálati műsorszolgáltatás támogatására az idei költségvetés a valaha volt legnagyobb összeget, több mint 77 milliárd forintot különített el, a bérköltségeket összesen legkevesebb 5 milliárd forinttal csökkentették.
Hamarosan beolvadhatnak
Nyilvánvaló, hogy előbb-utóbb az MTI, az MTV, a Magyar Rádió és a Duna Tv is ugyanarra a sorsra jut, és az egyes zrt.-k beolvadnak az MTVA-ba. A folyamatot ugyanakkor lassítja, hogy az új médiatörvény fontos gyártási jogosítványokat utalt az MTI-hez, a törvény megváltoztatásához pedig – tartva a következményektől – hiányzik a politikai vezetés jóváhagyása. A 2010. évi CLXXXV. törvény (a médiatörvény) 101. §-a ugyanis kimondja, hogy a „nemzeti hírügynökség a többi közszolgálati médiaszolgáltató számára kizárólagos joggal hírműsorokat gyárt, továbbá működteti a közszolgálati médiaszolgáltatók egységes hírportálját, a közszolgálati médiaszolgáltatók más internetes sajtótermékeit, továbbá az internetről elérhető, lekérhető médiaszolgáltatásait”.
Fotó: MTI
Ebből azonban nem következik, hogy az egyes intézmények a törvényben előírtaknak megfelelő feladataikat látják el. A zrt.-k az MTI-nél ugyanis csak megrendelik a hírműsorokat, mert törvény szerint a hírügynökség felel a hírműsorok koncepciójáért. A gyártás kivitelezését ugyanakkor már az MTVA munkatársai végzik el, hiszen – s ezt az intézmény költségvetése is mutatja – a közmédia irányítói nem rendeltek az MTI-hez semmiféle gyártó kapacitást.
A törvény marka
Eközben az MTI, illetve az MTVA berkeiből érkező információk szerint a Médiahatóság nem meri kezdeményezni a törvény átírását, a hatékonyabb és átláthatóbb működéshez ugyanis a módosításnak további centralizálásról kellene rendelkeznie, ennek politikai következményeit pedig jelenleg sem Szalai Annamáriáék, sem a kormány nem szeretné vállalni. A másik érv – ami miatt a zrt.-ket egyelőre nem zárták be, s a maradék alkalmazottat nem terelték át az MTVA-ba – szintén a médiatörvényhez kapcsolódik. Amennyiben ugyanis erre sor kerülne, a komplett közmédia felügyelete az MTVA (a Médiahatóság elnöke által kinevezett tagokból álló) felügyelőbizottsága alá sorolódna be, a (parlamenti párt által delegált tagokból álló) közszolgálati kuratórium pedig amúgy is marginális jogosítványait és ezzel létezése maradék értelmét is elveszítené. Ez szintén újramelegítené a médiatörvény körüli vitákat, ami nem hiányzik sem a kormánynak, sem a médiahatóságnak. (Kerestük az ügyben telefonon Cserháti Ágnest, az MTVA sajtókapcsolatokért felelős munkatársát, de cikkünk megjelenéséig nem sikerült elérnünk.)
Több a főnök, mint a szerkesztő
Amíg változás nem történik, marad a kaotikus munkamegosztás, amely már eddig is számos konfliktushoz vezetett. Noha az MTV-ben dolgozó hírműsorszerkesztőket az MTVA nemrég kinevezett hír- és hírháttérműsorokért felelős szerkesztője, Gulyás István koordinálja, a dolgozók eközben utasításokat kapnak az MTI alkalmazásában lévő turnusvezetőktől (a korábban az RTL Klub alkalmazásában álló) Németh Balázstól és Balogh Pétertől is. Hasonlóan zavaros a helyzet a Magyar Rádióban, ahol a hírműsorok szerkesztőit az MTVA részéről Gulyás István és kollégái instruálják, miközben az MTI által kirendelt „felügyelőnek”, a Gulyáshoz hasonlóan korábban az Echo Tv-ben dolgozó Németh Miklós Attilának is beleszólása van a szerkesztés folyamatába. „A folyamatos személycserék és leépítések következményeként a rádió szerkesztőségében jelenleg több a vezető, mint a riporter, ráadásul folyamatosan azon torzsalkodnak, melyikük elképzelései szerint folyjon a hírműsorok szerkesztése” – demonstrálta az állapotokat kérdésünkre a közmédiában dolgozó egyik szerkesztő.
