Több százan vonultak a Parlament elé, hogy tiltakozzanak Orbánék embertelensége ellen

Belpol

„Aki ma büntet, az holnap lövet.”

„Mindenkit várunk, akit felháborít, hogy a kormány a lakhatási válság megoldása, és a már hajléktalanságban élő emberek érdemi megsegítése helyett egyre kíméletlenebb eszközökkel és egyre szélesebb körű törvényi felhatalmazással folytatja az érintettek hatósági üldözését” – írta A Város Mindenkié csoport (AVM) legutóbbi felhívásában. A csoport Erdős Virág íróval közösen rendezte az Egy mondat. című tiltakozó akciót; írókat, költőket kértek arra, hogy egyetlen mondatban reagáljanak az október 15-én életbe lépő új szabályozásra, ami kimondja: „Tilos az életvitelszerű közterületen tartózkodás.”

false

 

Fotó: Németh Dániel

A felhívásra több mint nyolcvanan küldték el a maguk mondatát, Dragomán György például ezt:

„Ha a földönfutóknak nem jut méltóság és szabadság, akkor azoknak sem, akik ettől őket megfosztják”.

A tiltakozó írók többsége és még számos közszereplő is ott volt ma délután a Parlament előtt is, hogy a mondatukkal – amit egy lapon tartottak maguk előtt – fejezzék ki véleményüket az embertelen szabályozásról.

Parti Nagy Lajos, Hernádi Judit, Radnóti Sándor, Kemény István, Mécs Imre egy-egy mondattal demonstrált a hajléktalanságban élők védelmében

Hétfőtől „tilos az életvitelszerű közterületen tartózkodás”. Képgaléria.

A demonstrációnak – amit tüntetésnek azért nem mondanánk – csupán egyetlen szónoka volt, Erdőhegyi Márta, aki személyesen is megtapasztalta, milyen azokban a szegényházakban élni, amilyenekbe holnaptól bárkit bekényszeríthetnek, aki „életvitelszerűen” közterületen tartózkodik. És amelyekről Rétvári Bence államtitkár tegnap cinikusan azt jelentette ki:

„Soha nem voltak maximálisan kihasználva.”

false

 

Fotó: Németh Dániel

Erdőhegyi Márta megrázó szavai után Gergye Krisztián táncművész és Hajmási Dávid színművész olvasta fel a több mint nyolcvan mondatot, köztük Erdős Virágét, aki ezt írta: „Aki ma büntet, az holnap lövet”; Radnóti Sándorét, aki ezt: „Megoldás nincs, alternatíva nincs, segítség nincs, betiltás van; ám lehetne rövidebben is: tilos az élet”;  Kántor Péter pedig József Attilától kölcsönzött :

„Adj emberséget az embernek”.

false

 

Fotó: Németh Dániel

Az akcióhoz bárki csatlakozhatott egy-egy mondattal, az esemény után a résztvevők a Parlament előtt hagyták lapjaikat, mondataikat, hátha elolvassa őket valaki.

Figyelmébe ajánljuk

Emlékfénybetörés

Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjének nyitójelenetében a főszereplő azon gondolkodik, vajon feltűnne-e bárkinek is, ha egyszer csak összeesne és meghalna. Budapest különböző helyszíneire vizionálja a szituációt: kiterül a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Blahán, a villamoson, egy zebra közepén, az emberek pedig mennek tovább, mintha mi sem történt volna.

Bácsirománc

Mintha csak időgépben röppennénk vissza a 80-as, 90-es évekbe. Semleges, visszatérő díszletek, élesen bevilágított terek, minden epizód végén fontos leckéket tanuló, mégis ismerősen stagnáló figurák és élőben kacagó közönség.

Nők, tájban

Januško Klaudia (1998) csak tavaly végzett a Képzőművészeti Egyetem festőművész mesterszakán, mégis izmos bibliográfiával, számos egyéni kiállítással és külföldi ösztöndíjjal büszkélkedhet – köztük az éppen csak „csírázó” életmű és a mostani egyéni kiállítás szempontjából a legjelentősebbel, a 2024-es izlandival, ahol az „ökofeminizmus szempontjából vizsgálta a lokális éghajlatváltozás hatásának és az izlandi nők társadalmi helyzetének metszéspontjait”.

Mari a Covidban

A groteszkre vett darabban Kucsera Viktória (Kárpáti Barbara) magyar–történelem szakos tanár a Covid-járvány alatt a színjátszó csoportjával ír drámát a díva életéről.

Vörösök, proletárok

Annak a fényében, hogy 1990 előtt a párt történetével kizárólag az erre a feladatra delegált MSZMP Párttörténeti Intézet foglalkozott, talán nem meglepő, hogy a kiváló történésznek, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára kutatójának most megjelent munkája az első nem „belülről” érkezett összefoglaló a kommunista eszme és gyakorlat sajátos magyarországi karrierjéről.

Itt a norma

Vannak alapvető bizonyosságai a szuverén magyar életnek, az egyik ilyen például az, hogy az anya nő, az apa férfi. A másik meg az, hogy az asszony nem ember. A harmadik, hogy a medve nem játék.

Járványkezelés 2.

Az Aphthovirus nemzetségbe tartozó FMDV vírus által terjesztett ragály, amely még március elején ütötte fel fejét egy kisbajcsi szarvasmarhatelepen, olyan országot talált telibe, amelyben nemcsak a beteg embernek, de a beteg állatnak sem könnyű a túlélés.

„Kiásni a dinoszauruszt”

Az Anya csak egy van című monodrámájáért Antistigma-díjat kapott, amelyet azoknak a művészeknek ítélnek oda, akik sokat tesznek azért, hogy egy-egy mentális problémát kevesebb előítélet övezzen. Ennek kapcsán a tabuk ledöntéséről, a problémák kimondásának fontosságáról és a színház erejéről beszélgettünk.

Apja lánya

Míg Jean-Marie Le Pent, a Nemzeti Front (NF) alapító atyját 1998-ban, nagyjából hasonló ügyben, mindössze egy évre tiltották el a közügyektől, lányát – igaz, egyelőre nem jogerősen, de azonnali hatállyal – rögtön ötre. Marine Le Pen hiába igyekszik középre pozicionálni pártját és önmagát, akárcsak apja, ő is törvénysértés és képmutatás között keresi a hatalomhoz vezető utat.

Gyávák legyünk vagy szabadok

Hivatalba lépése óta a Donald Trump-adminisztráció vámok sorát vezette be – hivatalosan az Egyesült Államok gazdasági és nemzetbiztonságának megerősítésére. Az efféle lépések sikere és megalapozottsága legalábbis kétséges.

Amerikai álom

Orbán Viktor nagy reményeket fűzött Donald Trump elnökségéhez, ám úgy tűnik, Trumpnak egyelőre elegendő annyi, hogy az EU-ban Magyarország tüske legyen a köröm alatt. Ezen a Danube Institute, a Mathias Corvinus Collegium, a CPAC Hungary kiterjedt, drága kapcsolati hálója sem változtat.