Török Gábor: "Irtózatos vesszőfutás előtt áll a kormány"

Belpol

A politikai elemző szerint a Karácsony Gergely elleni támadás előzetes kármentés.

A Magyar Narancs csütörtökön megjelenő nyomtatott lapszámában Török Gábor politikai elemző nyilatkozott a járványhelyzet kezeléséről és politikai következményeiről. Néhány részlet az interjúból:

Magyar Narancs: 2015-ben Orbán Viktor nagyon hamar észrevette, hogy a migráció lesz a következő időszak fő témája, és azt is, hogyan tudja ezt a saját előnyére fordítani. Most viszont mintha lassan fogadta volna el, hogy a koronavírus felülírja az önkormányzati választás után építgetni kezdett narratíváit.

Török Gábor: Az új helyzetekre adott gyors reakció sosem tartozott a Fidesz erősségei közé. Az olyan válságoknál, amelyeket nem a Fidesz idézett elő, az első időszakban mindig egyfajta lefagyás jellemezte a pártot. A miniszterelnök most is nehezen akarta elfogadni, hogy 2022-es terveit ilyen mértékben felülírhatja egy nem tervezett eseménysorozat. Az első napokban kifejezetten csalódottnak, frusztráltnak láttam. De míg a felismerésben lassú volt a reakcióideje, az újratervezésben elég hatékonynak bizonyult, a második héttől világossá vált számára, hogy politikai értelemben a válság első heteit kell kihasználnia, amikor még csak a félelem erős az emberekben, de sem a súlyos egészségügyi, sem a gazdasági következmények nincsenek itt. A felhatalmazásinak nevezett törvénnyel felépített egy narratívát az ellenzékről, amit akkor is tud majd használni, amikor véget érnek a válság „mézeshetei”, és minden ellene fordul. Ebben a játékban az ellenzék partner volt, belesétált a csapdába, magára tette a célkeresztet. (...)

false

 

Fotó: Németh Dániel

MN: Működhet a Karácsony Gergellyel szembeni blame game? Azt talán megtanulta a választók nagy része, hogy az egészségügy alapvetően egy központosított, kormányzati irányítás alatt álló rendszer.

TG: Minden, amit a kormány tesz, kármentés, pontosabban egy későbbi kár előzetes mérséklése. Nem lehetnek olyan hülyék, hogy azt gondolják, a vírus egyetlen más idősotthonban sem fog megjelenni, hogy nem kerül be olyan helyre, ahol fideszes a polgármester vagy állami a fenntartó. Tudják, hogy a válság második szakaszában, amikor a valódi nehézségek jönnek, bármekkora is lesz a veszteség, az alapvetően a kormányt fogja roncsolni. Akkor tudják a kárt mérsékelni, ha az első ütést ők viszik be, ők határozzák meg a vita kereteit. A lényeg, hogy az első nagy gondolat tőlük származzon: „az ellenzék nem vesz részt a válságkezelésben”, „Karácsony Gergely miatt halnak meg az idősek”. Később ezek a bélyegek halványulni fognak, a kormányzat felelőssége vetődik fel az egészségügy lerohasztásáért, mégis csökkenti a veszteségeiket, ha tudnak arra hivatkozni, hogy más is felelős. Ezt csinálják, és azt kell mondjam, hogy elég jól csinálják. (...)

A gazdasági következmények még kevésbé beláthatóak, de biztos, hogy ha vége lesz a járványhelyzetnek, politikai értelemben borzasztó nehéz időszak következik. Ha sikerül is keretek között tartani az egészségügyi vészhelyzetet, és Orbán sikeres válságkezelőként jön ki belőle, utána olyasmi következik, aminek az elmúlt tíz évben a közelében sem voltunk. Az első napokban az e miatti aggodalmat láttam a miniszterelnök arcán. Alul és felül is komoly gondok várhatók: egyik oldalról a munkájukat elvesztő tömegek, másik oldalról a királyi udvarhoz közel álló gazdasági szereplők is a válság komoly kárvallottjai lesznek, és a kormánytól várják majd helyzetük megoldását. A szó szoros és átvitt értelmében is annyi lesz az éhes száj, amennyit lehetetlennek tűnik megetetni. A következő választásig egy-másfél éves irtózatos vesszőfutás előtt áll a kormány.

A Magyar Narancs április 16-i számában olvasható teljes interjúban az is szóba kerül, hogyan gyakoroltak nyomást Orbán Viktorra saját párttársai, és hogy miért tűnik reális lehetőségnek egy előre hozott választás az akut járványhelyzet elmúltával.

A Magyar Narancs a kijárási korlátozás alatt is kapható az újságosoknál, az élelmiszerboltokban és a benzinkutakon, de még jobb, ha előfizet a lapra vagy digitális változatára!

Magyar Narancs

Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?

Figyelmébe ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.

Mindenki hibázhat

Nem állítható, hogy a KSH direkt hamisítana adatot a szegénységi mutatók kiszámításánál. Mégis, valahogy mindig a „kellő” irányba mutatnak a számok.