Csányi Sándor MLSZ-elnök dilemmája

Történelmi lecke huligánoknak

Belpol

A Magyar Labdarúgó Szövetség kitiltaná az itthoni válogatott meccsekről a Nagy-Magyarországra utaló jelképeket és az árpádsávot, miközben az előbbi épp mostanában nőtt az ország fődrukkerének a szívéhez. Az MLSZ az UEFA-ra hivatkozik, és próbálja elejét venni a válogatottat fenyegető újabb büntetéseknek. Hogyan áll a lelátói szélsőjobb elleni küzdelem?

Bár Magyarország államhatárai az elmúlt 500 évben csak nagyon rövid ideig vették fel a köznyelvben Nagy-Magyarországként ismert alakzatot, a térkép annyira kitörölhetetlen a kollektív emlékezetből, hogy Kis-Magyarországot ábrázoló autós matricákat jószerivel nem is kapni. Nem meglepő módon hasonló a helyzet a focilelátókon is: ahogyan végleg le­uralta a hol sima, hol szélsőjobb a szurkolói szubkultúrát, úgy lettek az 1867 és 1920. június 4. közötti magyar határok gyakori szereplői a focimeccseknek, legyen az válogatott vagy klubmeccs. A pártok világában az utóbbi időben a jelképet a Mi Hazánk mellett a Fidesz is elkezdte magáévá tenni: novemberben Orbán Viktor Dzsudzsák Balázs búcsúmérkőzését tekintette meg Nagy-Magyarországot ábrázoló szurkolói sállal a nyakában, némi diplomáciai feszültséget okozva ezzel Szlovákiával, Romániával és a területi kérdésekben mostanában érthető módon feszült Ukrajnával. A miniszterelnök akkor annyival rendezte le a dolgot, hogy a foci nem politika (egy olyan országban, ahol az első osztály 12 csapatából 11-nek van egyértelmű kormánypárti kötődése, a legsikeresebb klub elnöke pedig a Fidesz pártigazgatója), de a probléma, talán éppen miatta, újra felkerült a Magyar Labdarúgó Szövetség és az UEFA checklistjére.

Revizionista, aki mondja!

A helyzet kacifántos, egyelőre nem is tudni, ki dönthet: minden jel szerint az MLSZ döntése miatt januártól tilos bevinni Nagy-Magyarországot ábrázoló molinókat és zászlókat a válogatott mérkőzéseire. Az MLSZ az UEFA-ra, illetve a velük együttműködő Football Against Racism in Europe-ra (FARE) hivatkozva hozta e döntést.

A FARE iránti gyűlöletet a Fidesz univerzumában már rég megalapozták: egyebek mellett az ő ellenőreik feladata regisztrálni a stadionbéli rasszista hangokat, ami olyan országban különösen kényes ügy, ahol a miniszterelnök erősebb pillanataiban nyíltan beszél a fajkeveredés megakadályozásának fontosságáról is. A szervezet ezért a Fidesz világában nem a fekete bőrű focisták láttán huhogó és majmot imitáló szurkolók kiszűrését segíti, hanem hungarofób vamzerek gyülekezete, akik akadályozzák a magyar nép őszinte szórakozását. A jelképek betiltásának hírére Szijjártó Péter külügyminiszter gyorsan fel is vette menetrendszerű kirohanását videóra, önkéntes munkásőrnek nevezve az ellenőröket, akiknek természetesen fogalmuk sincs a történelemről.

Érdemes itt egy, a Fidesz jelképhasználata körüli kitérőt tenni: a párt különleges harcmodort alkalmaz a radikális jobboldallal szemben, tudniillik harc helyett némi szómágiával magába olvasztja azt. Így lett ez a Nagy-Magyarország-térképpel is. A nyelv uralása jegyé­ben következetesen történelmi Magyarországként hivatkozik rá a párt és a hozzá tartozó közpénzmédia, a magyarázat szerint a régi országhatárokat a jelenlegi határokon túl született magyarokkal való összetartozás jegyében idézi fel a jelkép, azaz véletlenül sem revizionista az üzenet. Valahogy úgy, ahogyan a plakátokról gonoszan vigyorgó Soros György sem a gonosz zsidót szimbolizálja, ugyebár.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.