Csányi Sándor MLSZ-elnök dilemmája

Történelmi lecke huligánoknak

Belpol

A Magyar Labdarúgó Szövetség kitiltaná az itthoni válogatott meccsekről a Nagy-Magyarországra utaló jelképeket és az árpádsávot, miközben az előbbi épp mostanában nőtt az ország fődrukkerének a szívéhez. Az MLSZ az UEFA-ra hivatkozik, és próbálja elejét venni a válogatottat fenyegető újabb büntetéseknek. Hogyan áll a lelátói szélsőjobb elleni küzdelem?

Bár Magyarország államhatárai az elmúlt 500 évben csak nagyon rövid ideig vették fel a köznyelvben Nagy-Magyarországként ismert alakzatot, a térkép annyira kitörölhetetlen a kollektív emlékezetből, hogy Kis-Magyarországot ábrázoló autós matricákat jószerivel nem is kapni. Nem meglepő módon hasonló a helyzet a focilelátókon is: ahogyan végleg le­uralta a hol sima, hol szélsőjobb a szurkolói szubkultúrát, úgy lettek az 1867 és 1920. június 4. közötti magyar határok gyakori szereplői a focimeccseknek, legyen az válogatott vagy klubmeccs. A pártok világában az utóbbi időben a jelképet a Mi Hazánk mellett a Fidesz is elkezdte magáévá tenni: novemberben Orbán Viktor Dzsudzsák Balázs búcsúmérkőzését tekintette meg Nagy-Magyarországot ábrázoló szurkolói sállal a nyakában, némi diplomáciai feszültséget okozva ezzel Szlovákiával, Romániával és a területi kérdésekben mostanában érthető módon feszült Ukrajnával. A miniszterelnök akkor annyival rendezte le a dolgot, hogy a foci nem politika (egy olyan országban, ahol az első osztály 12 csapatából 11-nek van egyértelmű kormánypárti kötődése, a legsikeresebb klub elnöke pedig a Fidesz pártigazgatója), de a probléma, talán éppen miatta, újra felkerült a Magyar Labdarúgó Szövetség és az UEFA checklistjére.

Revizionista, aki mondja!

A helyzet kacifántos, egyelőre nem is tudni, ki dönthet: minden jel szerint az MLSZ döntése miatt januártól tilos bevinni Nagy-Magyarországot ábrázoló molinókat és zászlókat a válogatott mérkőzéseire. Az MLSZ az UEFA-ra, illetve a velük együttműködő Football Against Racism in Europe-ra (FARE) hivatkozva hozta e döntést.

A FARE iránti gyűlöletet a Fidesz univerzumában már rég megalapozták: egyebek mellett az ő ellenőreik feladata regisztrálni a stadionbéli rasszista hangokat, ami olyan országban különösen kényes ügy, ahol a miniszterelnök erősebb pillanataiban nyíltan beszél a fajkeveredés megakadályozásának fontosságáról is. A szervezet ezért a Fidesz világában nem a fekete bőrű focisták láttán huhogó és majmot imitáló szurkolók kiszűrését segíti, hanem hungarofób vamzerek gyülekezete, akik akadályozzák a magyar nép őszinte szórakozását. A jelképek betiltásának hírére Szijjártó Péter külügyminiszter gyorsan fel is vette menetrendszerű kirohanását videóra, önkéntes munkásőrnek nevezve az ellenőröket, akiknek természetesen fogalmuk sincs a történelemről.

Érdemes itt egy, a Fidesz jelképhasználata körüli kitérőt tenni: a párt különleges harcmodort alkalmaz a radikális jobboldallal szemben, tudniillik harc helyett némi szómágiával magába olvasztja azt. Így lett ez a Nagy-Magyarország-térképpel is. A nyelv uralása jegyé­ben következetesen történelmi Magyarországként hivatkozik rá a párt és a hozzá tartozó közpénzmédia, a magyarázat szerint a régi országhatárokat a jelenlegi határokon túl született magyarokkal való összetartozás jegyében idézi fel a jelkép, azaz véletlenül sem revizionista az üzenet. Valahogy úgy, ahogyan a plakátokról gonoszan vigyorgó Soros György sem a gonosz zsidót szimbolizálja, ugyebár.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Gombaszezon

François Ozon új filmjében Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t. Kritika.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.