Csányi Sándor MLSZ-elnök dilemmája

Történelmi lecke huligánoknak

Belpol

A Magyar Labdarúgó Szövetség kitiltaná az itthoni válogatott meccsekről a Nagy-Magyarországra utaló jelképeket és az árpádsávot, miközben az előbbi épp mostanában nőtt az ország fődrukkerének a szívéhez. Az MLSZ az UEFA-ra hivatkozik, és próbálja elejét venni a válogatottat fenyegető újabb büntetéseknek. Hogyan áll a lelátói szélsőjobb elleni küzdelem?

Bár Magyarország államhatárai az elmúlt 500 évben csak nagyon rövid ideig vették fel a köznyelvben Nagy-Magyarországként ismert alakzatot, a térkép annyira kitörölhetetlen a kollektív emlékezetből, hogy Kis-Magyarországot ábrázoló autós matricákat jószerivel nem is kapni. Nem meglepő módon hasonló a helyzet a focilelátókon is: ahogyan végleg le­uralta a hol sima, hol szélsőjobb a szurkolói szubkultúrát, úgy lettek az 1867 és 1920. június 4. közötti magyar határok gyakori szereplői a focimeccseknek, legyen az válogatott vagy klubmeccs. A pártok világában az utóbbi időben a jelképet a Mi Hazánk mellett a Fidesz is elkezdte magáévá tenni: novemberben Orbán Viktor Dzsudzsák Balázs búcsúmérkőzését tekintette meg Nagy-Magyarországot ábrázoló szurkolói sállal a nyakában, némi diplomáciai feszültséget okozva ezzel Szlovákiával, Romániával és a területi kérdésekben mostanában érthető módon feszült Ukrajnával. A miniszterelnök akkor annyival rendezte le a dolgot, hogy a foci nem politika (egy olyan országban, ahol az első osztály 12 csapatából 11-nek van egyértelmű kormánypárti kötődése, a legsikeresebb klub elnöke pedig a Fidesz pártigazgatója), de a probléma, talán éppen miatta, újra felkerült a Magyar Labdarúgó Szövetség és az UEFA checklistjére.

Revizionista, aki mondja!

A helyzet kacifántos, egyelőre nem is tudni, ki dönthet: minden jel szerint az MLSZ döntése miatt januártól tilos bevinni Nagy-Magyarországot ábrázoló molinókat és zászlókat a válogatott mérkőzéseire. Az MLSZ az UEFA-ra, illetve a velük együttműködő Football Against Racism in Europe-ra (FARE) hivatkozva hozta e döntést.

A FARE iránti gyűlöletet a Fidesz univerzumában már rég megalapozták: egyebek mellett az ő ellenőreik feladata regisztrálni a stadionbéli rasszista hangokat, ami olyan országban különösen kényes ügy, ahol a miniszterelnök erősebb pillanataiban nyíltan beszél a fajkeveredés megakadályozásának fontosságáról is. A szervezet ezért a Fidesz világában nem a fekete bőrű focisták láttán huhogó és majmot imitáló szurkolók kiszűrését segíti, hanem hungarofób vamzerek gyülekezete, akik akadályozzák a magyar nép őszinte szórakozását. A jelképek betiltásának hírére Szijjártó Péter külügyminiszter gyorsan fel is vette menetrendszerű kirohanását videóra, önkéntes munkásőrnek nevezve az ellenőröket, akiknek természetesen fogalmuk sincs a történelemről.

Érdemes itt egy, a Fidesz jelképhasználata körüli kitérőt tenni: a párt különleges harcmodort alkalmaz a radikális jobboldallal szemben, tudniillik harc helyett némi szómágiával magába olvasztja azt. Így lett ez a Nagy-Magyarország-térképpel is. A nyelv uralása jegyé­ben következetesen történelmi Magyarországként hivatkozik rá a párt és a hozzá tartozó közpénzmédia, a magyarázat szerint a régi országhatárokat a jelenlegi határokon túl született magyarokkal való összetartozás jegyében idézi fel a jelkép, azaz véletlenül sem revizionista az üzenet. Valahogy úgy, ahogyan a plakátokról gonoszan vigyorgó Soros György sem a gonosz zsidót szimbolizálja, ugyebár.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.