Csányi Sándor MLSZ-elnök dilemmája

Történelmi lecke huligánoknak

Belpol

A Magyar Labdarúgó Szövetség kitiltaná az itthoni válogatott meccsekről a Nagy-Magyarországra utaló jelképeket és az árpádsávot, miközben az előbbi épp mostanában nőtt az ország fődrukkerének a szívéhez. Az MLSZ az UEFA-ra hivatkozik, és próbálja elejét venni a válogatottat fenyegető újabb büntetéseknek. Hogyan áll a lelátói szélsőjobb elleni küzdelem?

Bár Magyarország államhatárai az elmúlt 500 évben csak nagyon rövid ideig vették fel a köznyelvben Nagy-Magyarországként ismert alakzatot, a térkép annyira kitörölhetetlen a kollektív emlékezetből, hogy Kis-Magyarországot ábrázoló autós matricákat jószerivel nem is kapni. Nem meglepő módon hasonló a helyzet a focilelátókon is: ahogyan végleg le­uralta a hol sima, hol szélsőjobb a szurkolói szubkultúrát, úgy lettek az 1867 és 1920. június 4. közötti magyar határok gyakori szereplői a focimeccseknek, legyen az válogatott vagy klubmeccs. A pártok világában az utóbbi időben a jelképet a Mi Hazánk mellett a Fidesz is elkezdte magáévá tenni: novemberben Orbán Viktor Dzsudzsák Balázs búcsúmérkőzését tekintette meg Nagy-Magyarországot ábrázoló szurkolói sállal a nyakában, némi diplomáciai feszültséget okozva ezzel Szlovákiával, Romániával és a területi kérdésekben mostanában érthető módon feszült Ukrajnával. A miniszterelnök akkor annyival rendezte le a dolgot, hogy a foci nem politika (egy olyan országban, ahol az első osztály 12 csapatából 11-nek van egyértelmű kormánypárti kötődése, a legsikeresebb klub elnöke pedig a Fidesz pártigazgatója), de a probléma, talán éppen miatta, újra felkerült a Magyar Labdarúgó Szövetség és az UEFA checklistjére.

Revizionista, aki mondja!

A helyzet kacifántos, egyelőre nem is tudni, ki dönthet: minden jel szerint az MLSZ döntése miatt januártól tilos bevinni Nagy-Magyarországot ábrázoló molinókat és zászlókat a válogatott mérkőzéseire. Az MLSZ az UEFA-ra, illetve a velük együttműködő Football Against Racism in Europe-ra (FARE) hivatkozva hozta e döntést.

A FARE iránti gyűlöletet a Fidesz univerzumában már rég megalapozták: egyebek mellett az ő ellenőreik feladata regisztrálni a stadionbéli rasszista hangokat, ami olyan országban különösen kényes ügy, ahol a miniszterelnök erősebb pillanataiban nyíltan beszél a fajkeveredés megakadályozásának fontosságáról is. A szervezet ezért a Fidesz világában nem a fekete bőrű focisták láttán huhogó és majmot imitáló szurkolók kiszűrését segíti, hanem hungarofób vamzerek gyülekezete, akik akadályozzák a magyar nép őszinte szórakozását. A jelképek betiltásának hírére Szijjártó Péter külügyminiszter gyorsan fel is vette menetrendszerű kirohanását videóra, önkéntes munkásőrnek nevezve az ellenőröket, akiknek természetesen fogalmuk sincs a történelemről.

Érdemes itt egy, a Fidesz jelképhasználata körüli kitérőt tenni: a párt különleges harcmodort alkalmaz a radikális jobboldallal szemben, tudniillik harc helyett némi szómágiával magába olvasztja azt. Így lett ez a Nagy-Magyarország-térképpel is. A nyelv uralása jegyé­ben következetesen történelmi Magyarországként hivatkozik rá a párt és a hozzá tartozó közpénzmédia, a magyarázat szerint a régi országhatárokat a jelenlegi határokon túl született magyarokkal való összetartozás jegyében idézi fel a jelkép, azaz véletlenül sem revizionista az üzenet. Valahogy úgy, ahogyan a plakátokról gonoszan vigyorgó Soros György sem a gonosz zsidót szimbolizálja, ugyebár.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.

Mindenki hibázhat

Nem állítható, hogy a KSH direkt hamisítana adatot a szegénységi mutatók kiszámításánál. Mégis, valahogy mindig a „kellő” irányba mutatnak a számok.