A harmincadik alkalommal elkészített Korrupcióértékelési Index megint szomorú képet fest: a 180 országot felmérő rangsorban (amelyben nulla pont a teljesen korrupt állam, száz az egyáltalán nem az) 2024-ben Magyarország 41 pontot ért el. Ez egy ponttal rosszabb az előző évhez képest, hat helyezéssel esve már csak a 82-ikre elég. Tizenhárom éve 55 ponttal még a 46-odikok voltunk. Vagyis 2012 óta 36 helyet és 14 pontot rontott helyzetén Magyarország.
Az EU-nak már harmadik éve stabilan a legkorruptabb tagja, a legnagyobb romlást is nálunk mérte a TI:
akkor még 28-ból a 21-ek voltunk, 2020-ban hármas holtversenyben a végén Romániával és Bulgáriával. Mára mindkettő elhúzott mellettünk a már csak 27-es mezőnyben. A térségi uniós mezőnyben egyre nyílik az olló, a legjobb helyzetben lévő észtek és hazánk között 2024 végére 35 pont lett a különbség.
Magyarországot tíz alindex alapján sorolta be a TI, a világranglistán Burkina Fasóval, Kubával, Tanzániával, Trinidad és Tobagóval, a Dél-afrikai Köztársasággal van azonos helyen. Annyiban nem egyedülálló a helyzet, hogy a korrupciós és jogállamisági problémák másutt is aggodalmat keltőek: a 27 tagú EU-ban 16 tagnál csökkent a korrupcióval szembeni ellenállóképesség 2024-ben.
A korrupció és a jogállamiság romlása Magyarországon kézzel fogható, amennyiben a múlt év végén a felzárkózási keretből egymilliárd euro EU-támogatást végleg elvesztett az úgynevezett feltételességi jogállamisági szabályok be nem tartása következtében. A Covid miatti helyreálítási gazdaságélénkítési csomagból járó 10,4 milliárd euronk is elúszhat, ha 2026 végéig nem lesz megállapodás az EU-val. Kicsi az esély arra, hogy ne legyen további pénzvesztés, mert ehhez hajlandóság és politikai akarat kellene – kommentálta az állapototkat Martin József Péter, a TI Magyarország ügyvezetője. Szerinte ugyanis a jogállamisági feltételességi eljárás nem hozott áttörést. Hatból két területen szinte semmilyen feltételt nem teljesített a magyar kormány, a további négyben pedig a teljes végrehajtás sem eredményezne fordulatot. Kudarcnak tekinthető az Integritási Hatóság és a Korrupció Elleni Munkacsoport életre hívása. Az eltelt több mint két év után látszik, hogy ez nem alkalmas a rendszerszintű korrupció megtörésére, a kormány rendre szabotálja a vállalt feltételek teljesítését. A kudarcos „reformcsomag” része még a közfeladatot ellátó közérdekű alapítványok megalapítása, amelyek a közpénz lenyúlásának intézményesített eszközei.
A jogállamiság legkirívóbb megsértése a TI szerint a bő egy éve elfogadott szuverenitásvédelmi törvény és a Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozása. Ennek eddigi tevékenysége elsősorban civil szervezetek, például éppen a TI Magyarország és az Átlátszó elleni vizsgálatában ölt testet, s fokozódik a kormányzati retorika velük szemben.
A Narancs.hu kérdésére Martin József Péter nem akart találgatásba bocsátkozni arról, meddig fog elmenni a kormány, hová vezet az emberek hergelése; lapunk nemrégiben kísérletett tett megbecsülni, mi lehet az „irány”:
Az EU feltételességi eljárásának fontos fejezete a közbeszerzések átalakítása mint feltétel szabása. Szemléletváltás azonban nem történt, ez a terület változatlanul a korrupció melegágya – fogalmazott a TI Magyarország ügyvezetője. Itt már 3692 milliárd forintot, a GDP 4,6 százalékát osztotta szét a kormány 2023-ban. Az EU-forrású tenderekben ugyan több, mint felére, 5,5 százalékra csökkent az egy ajánlatos eljárások száma, a hazai finanszírozásúak esetében azonban messze vagyunk a kívánatos aránytól. Ráadásul folytatódott a pályázatok koncentrációja, vagyis a keretmegállapodások térnyerése; 2019-hez képest több mint hatszorosára, 4082 milliárdra emelkedett az elosztott pénz mennyisége. Plusz még rendre ugyanazok a gazdasági szereplők kapják a megrendeléseket, például a kormányzati kommunikációban.
A korrupció és a gazdaság romlása kéz a kézben jár a TI jelentése szerint is. Hazánk az EU-ban az egy főre jutó GDP-ben szintén a sor vége felé kullog, csak Bulgáriát, Görögországot és Horvátországot előzi meg. A tényleges lakossági fogyasztás terén viszont tökutolsó. A helyzet súlyosságát mutatják a beruházási adatok zuhanórepülése és a termelékenység romlása is. A Narancs.hu kérdésére Martin József Péter elmondta, a korrupció és a gazdaságpolitikai hibák szétszálazása nem egyszerű. Ugyanis a gazdaságpolitika nem semleges, talán legfontosabb célja éppen bizonyos „körök” kistafírozása. Az EU-ban 2022-ben alapos szemléletváltás történt, a jogállamisági eljárások ekkor indultak, de ezek a bejáratott, rendszerszintű korrupcióval nem tudnak sokat kezdeni – mondta Martin. Nálunk ugyanis az ügyek jelentős része „le van papírozva”, legálissá tette őket a kormány, ezekkel szemben az egyedi uniós intézkedések nem sokat érnek. Jelenleg amolyan laborkísérlet zajlik hazánk kapcsán az unióban, de a gödör alja még nem látszik.
