A Lukács Archívum sorsa

Trónfosztás

  • Vári György
  • 2012. január 6.

Belpol

A Lukács György hagyatékát gondozó intézményt úgy szervezték át, hogy fontos feladatainak jó részét gyakorlatilag képtelen legyen folytatni a jövőben.

Új szakasz kezdődik a Lukács Archívum (LA) életében: a Magyar Tudományos Akadémián lezajlott, a kutatóintézetek központosítását eredményező szervezeti átalakítás (erről szóló írásunk itt olvasható) „melléktermékeként” a most önálló egységként megszűnő Filozófiai Intézethez tartozó LA a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárához került.

Az intézmény elsődleges feladata a legnagyobb nemzetközi elismertséggel rendelkező magyar filozófus, Lukács György életművének és hagyatékának őrzése és gondozása, a folyamatos kutatás lehetőségének biztosítása. Ezen túl azonban kutatási tevékenységet is végez, és folyamatosan jelentet meg Lukáccsal és szellemi hatásával foglalkozó kiadványokat. Mint honlapjukról megtudható, „az archívum ad helyet Popper Leó és Fogarasi Béla hagyatékának is”. Más, Lukáccsal életük egy-egy szakaszában intenzív szellemi kapcsolatban lévő szerzőktől (például Balázs Bélától, Thomas Manntól) szintén jelentős mennyiségű iratot gondoznak.

 


Fotó: Sióréti Gábor

A döntés azonban épp az utóbbi tevékenységeket nehezíti meg vagy teszi jóformán lehetetlenné azzal, hogy az archívum három, Lukács-kutatóként dolgozó munkatársát az átszervezés után nem az LA-ban, hanem az Akadémiai Könyvtár Arany János utcai épületében foglalkoztatják tovább. Ráadásul nem kutatói státusban – szemben a rendszerváltástól 2006-ig tartó időszakkal, amikor szintén az Akadémiai Könyvtár alá tartozott az intézmény. A Lukács Archívumban (Lukács egykori Belgrád rakparti lakásában) mindössze egyetlen, nem kutatóként dolgozó személy marad, aki könyvtárosként kizárólag olvasószolgálatot lát majd el.

Az egyáltalán nem világos, hogy a komoly nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező Lukács Archívum kapacitásának jelentős csökkentéséről szóló döntés hogyan szolgálja az akadémiai átszervezés eredeti célját, azaz a tudományos kutatás hatékonyabbá tételét. A döntés okairól megkérdeztük Náray-Szabó Gábor főigazgatót, aki úgy vélte, az archívum profiljának legfontosabb része az olvasószolgálat – ez pedig továbbra is üzemelhet, az Akadémiai Könyvtárnak viszont komoly szüksége van képzett munkaerőre. Kutatói státusban ugyanakkor nem tudták az érintetteket átvenni, mivel ezt az alapító okirat nem teszi lehetővé.

Figyelmébe ajánljuk

Így spórolhatunk a nyomtatáson otthon és az irodában

A nyomtatás sokak számára elengedhetetlen része a mindennapi munkának, legyen szó otthoni vagy irodai környezetről. Azonban a gyakori használat jelentős költségekkel járhat, főleg, ha nem figyelünk a fogyóeszközök, mint a papír és a festékpatronok árára. Szerencsére néhány egyszerű és könnyen alkalmazható tippel csökkenthetjük a nyomtatási kiadásokat, miközben a környezetünkre is odafigyelünk.

Praktikus és kényelmes megoldások otthonra – stílus és relaxáció egy helyen

Az otthonunk berendezése és kialakítása nem csupán esztétikai kérdés, hanem a mindennapi kényelem és funkcionalitás szempontjából is kiemelkedő jelentőségű. Akár egy új lakásba költözünk, akár a meglévő otthonunkat szeretnénk felújítani, a megfelelő elemek kiválasztása hosszú távon javíthatja életminőségünket. Ebben a cikkben két olyan praktikus megoldást mutatunk be, amelyek nemcsak hasznosak, de hozzájárulnak az otthon kényelmének és stílusának növeléséhez is: ezek az előtető és az elektromos masszázsfotel.

Váratlanul

Az ír szerző negyedik, sakkal erősen átitatott regényének szervező motívumai a szereplők éle­tébe érkező nem várt elemek.

A távolság

Az író-rendező-vágó nem lacafacázik: már az első jelenetben ott vonaglik egy tucat eszkortlány a sztriptízbár kanosabb (és pénzesebb) vendégeinek ölében, üvölt a zene, pukkan a pezsgő.

Hagytuk, hogy így legyen

  • - turcsányi -

Nagyon közel megyünk. Talán túl közel is. A komfortérzetünk szempontjából biztosan túl közel, bár a dokumentumfilm műfaja nem a komfortérzetünk karbantartására lett kitalálva, hanem azért, hogy felrázzon. Ez játékszabály, ám mégis kérdéses, hogy mennyiben kárhoztatható bárki is, aki nem rendel felrázást.

Egymás közt

Első ízben rendez olyan tárlatot a Ludwig Múzeum, amelyen kizárólag női alkotóknak a nőiség témáját feldolgozó munkái szerepelnek. A válogatás ezen első része a női szerepek és a nők megjelenítése körüli anomáliákra fókuszál a múzeum gyűjteményében őrzött műveken keresztül.

Semmi se drága

„Itt fekszünk, Vándor, vidd hírül a spártaiaknak: / Megcselekedtük, amit megkövetelt a haza” – üzeni háromszáz idióta a lidérces múltból, csókol anyád, Szimónidész aláírással. Oh, persze, ezek csak a hülye görögök voltak, könnyű volt nekik hülyének lenni. Mi magyarok, már okultunk 1956 tapasztalatából, s sosem követnénk el efféle balgaságot.

Úgy lezáródott

Napok óta tartja izgalomban a magyar hazát az a kérdés, hogy október 9-én ki záratta le azt a kiskőrösi vasúti átkelőt, amelynél Szijjártó Péter külügyminiszter és Mészáros Lőrinc nagyberuházó & nagyvállalkozó & a szeretett vezető körüli mindenes megtekinthette a Budapest–Belgrád vasútvonal adott szakaszát és felavathatta az utolsó sínszál lerakását és összecsavarozását, vagy mit.

Sokan, mint az oroszok

Oroszország a hatalmas veszteségek dacára sem szenved emberhiányban az ukrán frontokon. Putyinék mostanra megtanulták, hogyan vegyék meg állampolgáraikat a családjuktól. A politikailag kockázatos mozgósítás elrendelésére semmi szükség – az üzlet működik. De hogyan?