A Lukács Archívum sorsa

Trónfosztás

  • Vári György
  • 2012. január 6.

Belpol

A Lukács György hagyatékát gondozó intézményt úgy szervezték át, hogy fontos feladatainak jó részét gyakorlatilag képtelen legyen folytatni a jövőben.

Új szakasz kezdődik a Lukács Archívum (LA) életében: a Magyar Tudományos Akadémián lezajlott, a kutatóintézetek központosítását eredményező szervezeti átalakítás (erről szóló írásunk itt olvasható) „melléktermékeként” a most önálló egységként megszűnő Filozófiai Intézethez tartozó LA a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárához került.

Az intézmény elsődleges feladata a legnagyobb nemzetközi elismertséggel rendelkező magyar filozófus, Lukács György életművének és hagyatékának őrzése és gondozása, a folyamatos kutatás lehetőségének biztosítása. Ezen túl azonban kutatási tevékenységet is végez, és folyamatosan jelentet meg Lukáccsal és szellemi hatásával foglalkozó kiadványokat. Mint honlapjukról megtudható, „az archívum ad helyet Popper Leó és Fogarasi Béla hagyatékának is”. Más, Lukáccsal életük egy-egy szakaszában intenzív szellemi kapcsolatban lévő szerzőktől (például Balázs Bélától, Thomas Manntól) szintén jelentős mennyiségű iratot gondoznak.

 


Fotó: Sióréti Gábor

A döntés azonban épp az utóbbi tevékenységeket nehezíti meg vagy teszi jóformán lehetetlenné azzal, hogy az archívum három, Lukács-kutatóként dolgozó munkatársát az átszervezés után nem az LA-ban, hanem az Akadémiai Könyvtár Arany János utcai épületében foglalkoztatják tovább. Ráadásul nem kutatói státusban – szemben a rendszerváltástól 2006-ig tartó időszakkal, amikor szintén az Akadémiai Könyvtár alá tartozott az intézmény. A Lukács Archívumban (Lukács egykori Belgrád rakparti lakásában) mindössze egyetlen, nem kutatóként dolgozó személy marad, aki könyvtárosként kizárólag olvasószolgálatot lát majd el.

Az egyáltalán nem világos, hogy a komoly nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező Lukács Archívum kapacitásának jelentős csökkentéséről szóló döntés hogyan szolgálja az akadémiai átszervezés eredeti célját, azaz a tudományos kutatás hatékonyabbá tételét. A döntés okairól megkérdeztük Náray-Szabó Gábor főigazgatót, aki úgy vélte, az archívum profiljának legfontosabb része az olvasószolgálat – ez pedig továbbra is üzemelhet, az Akadémiai Könyvtárnak viszont komoly szüksége van képzett munkaerőre. Kutatói státusban ugyanakkor nem tudták az érintetteket átvenni, mivel ezt az alapító okirat nem teszi lehetővé.

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.