A Lukács Archívum sorsa

Trónfosztás

  • Vári György
  • 2012. január 6.

Belpol

A Lukács György hagyatékát gondozó intézményt úgy szervezték át, hogy fontos feladatainak jó részét gyakorlatilag képtelen legyen folytatni a jövőben.

Új szakasz kezdődik a Lukács Archívum (LA) életében: a Magyar Tudományos Akadémián lezajlott, a kutatóintézetek központosítását eredményező szervezeti átalakítás (erről szóló írásunk itt olvasható) „melléktermékeként” a most önálló egységként megszűnő Filozófiai Intézethez tartozó LA a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárához került.

Az intézmény elsődleges feladata a legnagyobb nemzetközi elismertséggel rendelkező magyar filozófus, Lukács György életművének és hagyatékának őrzése és gondozása, a folyamatos kutatás lehetőségének biztosítása. Ezen túl azonban kutatási tevékenységet is végez, és folyamatosan jelentet meg Lukáccsal és szellemi hatásával foglalkozó kiadványokat. Mint honlapjukról megtudható, „az archívum ad helyet Popper Leó és Fogarasi Béla hagyatékának is”. Más, Lukáccsal életük egy-egy szakaszában intenzív szellemi kapcsolatban lévő szerzőktől (például Balázs Bélától, Thomas Manntól) szintén jelentős mennyiségű iratot gondoznak.

 


Fotó: Sióréti Gábor

A döntés azonban épp az utóbbi tevékenységeket nehezíti meg vagy teszi jóformán lehetetlenné azzal, hogy az archívum három, Lukács-kutatóként dolgozó munkatársát az átszervezés után nem az LA-ban, hanem az Akadémiai Könyvtár Arany János utcai épületében foglalkoztatják tovább. Ráadásul nem kutatói státusban – szemben a rendszerváltástól 2006-ig tartó időszakkal, amikor szintén az Akadémiai Könyvtár alá tartozott az intézmény. A Lukács Archívumban (Lukács egykori Belgrád rakparti lakásában) mindössze egyetlen, nem kutatóként dolgozó személy marad, aki könyvtárosként kizárólag olvasószolgálatot lát majd el.

Az egyáltalán nem világos, hogy a komoly nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező Lukács Archívum kapacitásának jelentős csökkentéséről szóló döntés hogyan szolgálja az akadémiai átszervezés eredeti célját, azaz a tudományos kutatás hatékonyabbá tételét. A döntés okairól megkérdeztük Náray-Szabó Gábor főigazgatót, aki úgy vélte, az archívum profiljának legfontosabb része az olvasószolgálat – ez pedig továbbra is üzemelhet, az Akadémiai Könyvtárnak viszont komoly szüksége van képzett munkaerőre. Kutatói státusban ugyanakkor nem tudták az érintetteket átvenni, mivel ezt az alapító okirat nem teszi lehetővé.

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.