A Lukács Archívum sorsa

Trónfosztás

  • Vári György
  • 2012. január 6.

Belpol

A Lukács György hagyatékát gondozó intézményt úgy szervezték át, hogy fontos feladatainak jó részét gyakorlatilag képtelen legyen folytatni a jövőben.

Új szakasz kezdődik a Lukács Archívum (LA) életében: a Magyar Tudományos Akadémián lezajlott, a kutatóintézetek központosítását eredményező szervezeti átalakítás (erről szóló írásunk itt olvasható) „melléktermékeként” a most önálló egységként megszűnő Filozófiai Intézethez tartozó LA a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárához került.

Az intézmény elsődleges feladata a legnagyobb nemzetközi elismertséggel rendelkező magyar filozófus, Lukács György életművének és hagyatékának őrzése és gondozása, a folyamatos kutatás lehetőségének biztosítása. Ezen túl azonban kutatási tevékenységet is végez, és folyamatosan jelentet meg Lukáccsal és szellemi hatásával foglalkozó kiadványokat. Mint honlapjukról megtudható, „az archívum ad helyet Popper Leó és Fogarasi Béla hagyatékának is”. Más, Lukáccsal életük egy-egy szakaszában intenzív szellemi kapcsolatban lévő szerzőktől (például Balázs Bélától, Thomas Manntól) szintén jelentős mennyiségű iratot gondoznak.

 


Fotó: Sióréti Gábor

A döntés azonban épp az utóbbi tevékenységeket nehezíti meg vagy teszi jóformán lehetetlenné azzal, hogy az archívum három, Lukács-kutatóként dolgozó munkatársát az átszervezés után nem az LA-ban, hanem az Akadémiai Könyvtár Arany János utcai épületében foglalkoztatják tovább. Ráadásul nem kutatói státusban – szemben a rendszerváltástól 2006-ig tartó időszakkal, amikor szintén az Akadémiai Könyvtár alá tartozott az intézmény. A Lukács Archívumban (Lukács egykori Belgrád rakparti lakásában) mindössze egyetlen, nem kutatóként dolgozó személy marad, aki könyvtárosként kizárólag olvasószolgálatot lát majd el.

Az egyáltalán nem világos, hogy a komoly nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező Lukács Archívum kapacitásának jelentős csökkentéséről szóló döntés hogyan szolgálja az akadémiai átszervezés eredeti célját, azaz a tudományos kutatás hatékonyabbá tételét. A döntés okairól megkérdeztük Náray-Szabó Gábor főigazgatót, aki úgy vélte, az archívum profiljának legfontosabb része az olvasószolgálat – ez pedig továbbra is üzemelhet, az Akadémiai Könyvtárnak viszont komoly szüksége van képzett munkaerőre. Kutatói státusban ugyanakkor nem tudták az érintetteket átvenni, mivel ezt az alapító okirat nem teszi lehetővé.

Figyelmébe ajánljuk