„A vasúton túl egy kicsit más emberek élnek” – igazított útba egy a város központjában lakó helybéli. „A síneken innen mi másként látjuk a világot, ezért aztán sok mindenen ne csodálkozzon” – ezt már egy szeghalom-újtelepi kocsma egyik törzsvendége jegyezte meg. „Ha nagyon sarkosan akarnék fogalmazni, akkor azt mondanám, intelligencia és szegénység kérdése is, hogy a belvárosban szűken az ellenzék győzött, míg az Újtelepen rettentő különbséggel a Fidesz” – magyarázta egy a városban meghatározó véleményformáló személy, aki neve mellőzését kérte.
A hét szeghalmi szavazókörből ötben győzött a Fidesz–KDNP jelöltje, Kovács József, és kapott több voksot a kormánypárt listája, míg két belvárosi szavazókörben, ha szerény különbséggel is, az egyesült ellenzék és aspiránsa, Leel-Őssy Gábor nyert. Az egyik szavazókörben a kormánypártok majd’ négyszer többet szereztek, a négy másik, ugyancsak fideszes többségű körzetben a különbség ennél sokkal kisebb volt.
Ennek településtörténeti, szociológiai, jövedelmi, iskolázottsági, médiafogyasztási okai vannak – túl azon, hogy többen borítékokat hordó emberekről, láncszavazásról és szimpla csalásról is beszéltek. Minderre bizonyíték már nincs, de ahogy Leel-Őssy Gábor a Narancsnak a voksolás után másfél hónappal fogalmazott, értelmetlennek is látták volna a tiltakozást. A választókerülethez tartozó Eleken ugyanis a Fidesz–KDNP jelöltjének szabálytalanul, a városházán gyűjtötték az aláírásokat, ám az ellenzék hiába fordult a bizonyítékokkal a helyi választási bizottsághoz, majd az országos hatáskörű NVB-hez, s végül a Kúriához, azok, meglepetésükre, semmit nem léptek. (Lásd: A választási bizottságok és a Kúria segítették ki a Fidesz–KDNP képviselőjét, magyarnarancs.hu, 2022. április 25.) Ezek után a választás napján fölöslegesnek tartották, hogy a Szeghalmon vagy Sarkadon észlelt, általuk szabálytalannak vélt eseteket bárkinek is jelentsék.
Mindenki független
Azt hihetnénk, hogy az újtelepi részeken is a másutt tapasztalt jelenségről van szó: a döntő többségében szegény sorsú és részben roma lakosságot a helyi önkormányzat vezetése a közmunkával tartja sakkban. Gila Károly egykori újságíró és területfejlesztési szakember azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy a Sárrét központjának 1990 óta nemhogy fideszes polgármestere nem volt, de a mostani kormánypárt sohasem került többségbe a helyi képviselő-testületben. 2002 óta megszakítás nélkül Macsári József Szeghalom polgármestere, aki eleinte az MSZP és az SZDSZ támogatását élvezte, utóbb pedig függetlenként a csapatával mindig maga mögé utasította a Fideszt – pedig a helyi kormánypártiak sok mindennel próbálkoztak, hogy Macsárit kibillentsék a pozíciójából. Jellemző, hogy a 2019-es önkormányzati választáson a nyolcfős képviselő-testületbe egyetlen fideszes jelölt sem jutott be – ahogyan más párté sem, az összes képviselő független. A városban a közmunka amúgy sem meghatározó tényező.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
