Túl sokat kértek a kivitelezők, egyelőre nem újítják fel a zebegényi Millenniumi Pavilont

Belpol

Eredménytelenül zártult a Rétvári Bencéhez közeli alapítvány közbeszerzési eljárása, jelenleg nincs elég pénz a patinás épület felújítására. A szervezet vezetője nem csügged: ki fogják még írni a pályázatot és reméli, kapnak majd jobb ajánlatot. 

 

Egyelőre biztosan nem valósul meg a zebegényi Millenniumi Pavilon felújítása, ugyanis az erre vonatkozó közbeszerzési eljárást eredménytelennek nyilvánították – derül ki az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer (EKR) adataiból. 

A Millenniumi Pavilon eredetileg Zobel Lajos tervei alapján a városligeti millenniumi kiállításra készült 1895 környékén a dohánygyártást bemutató épületként. Később Ferenc Józsefnek adományozták, aki lemondott róla a főváros javára. Végül az 1920-as években újra felépítették a pavilont Zebegényben, előbb testi fejlődésben elmaradt gyerekek, majd állami gondozottak üdültetésére használták.

2001-ben német magántulajdonba került, az állapota leromlott, majd 2018-ban egy olyan alapítványé lett, amely a személyi összetétele miatt Rétvári Bence BM-es államtitkárhoz és KDNP-s országgyűlési képviselőhöz ­köthető. A Családháló Alapítvány több mint 130 millió forintot kapott az államtól az épület megvásárlására, míg egy másik szervezet, a Millenniumi Pavilon Közhasznú Alapítvány a központi költségvetés terhére 2,7 milliárd ­forintból újíthatja fel.

A témával részletesen foglalkoztunk pár hónapja. Az alapítvány kurátora Ulicsák Tamás Ferenc, szokolyai vállakozó akkori megkeresésünk során azt mondta, több kivitelező is jelentkezett, és bízik abban, hogy hamarosan meglesz a közbeszerzés eredménye, a 2,7 milliárd forint elegendő lesz, és hogy a kivitelezők sem fognak kihátrálni a projektből. Azt pontosan nem tudta megmondani, mikor indul el a beruházás.

„A tél beállta előtt történjen valami, mert rémálom, hogy ennyire húzódik. Mindenkinek az az érdeke, hogy megépüljön, és hogy minél hamarabb megépüljön”

– fogalmazott. 

Nem volt elég pénz

A közbeszerzési adatokból kiderül, hogy folyamatosan csúsztak a határidők, amiből már sejteni lehetett, hogy a projekt nem halad megfelelően. A beruházás megvalósítására vonatkozó eredeti hirdetményt még júniusban adták fel, az ajánlatok felbontási határidejét folyamatosan csúsztatták. Az utolsó szeptember eleji volt, azóta nem került fel új információ az adatbázisba, egészen mostanáig. 

Az eredménytelen közbeszerzési eljárásról szóló határozat szerint az ajánlatkérő (az alapítvány) az ajánlatok bontása során tájékoztatta az ajánlattevőket (vállalkozókat) a rendelkezésre álló fedezetről: nettó 1,9 milliárd forintról. Azonban valamennyi ajánlattevő ajánlati ára meghaladta a rendelkezésre álló fedezet összegét. Az ajánlatkérő nem tudta biztosítani a szükséges pótfedezetet a legkedvezőbb (legolcsóbb) ajánlat szerinti nettó válallkozói díjhoz, ezért a közbeszerzési eljárást eredménytelenné nyílvánították. Magyarul: nem volt elég pénz a beruházás megvalósításához. 

Újra kiírják

Felhívtuk Ulicsák Tamást, aki nem örül a helyzetnek, de bízik benne, hogy később lemennek az árak, ugyanis újra kiírják a beruházást. Úgy gondolja, az építőipar érzi, hogy bajban van, ezért lesz majd kedvezőbb ajánlat, de arról nem tudott beszélni, hogy mennyivel kellett volna több forrás a megvalósításhoz. 

„Meg lesz oldva, máshogy kell megcsinálni, de meg kell csinálni”

– mondta. Kíváncsiak voltunk, hogy esetleg tudna-e az alapítvány még pénzt szerezni a beruházáshoz, de erre a kurátor a jelenlegi gazdasági helyzetben nem lát lehetőséget. 

A szervezet idei beszámolója szerint szépen fogyott a rendelkezésre álló 2,7 milliárdból: összesen 97 millió forintot költöttek, amiből a személyi ráfordítás 10 millió forint volt. Korábban megvásárolták a szintén Zebegényben található Kenderes Hotelt. Ulicsák arról beszélt tavaly auguszusban egy közmeghallgatáson, hogy a pavilonban buszos érkezéssel „konferenciák, orvostalálkozók” lesznek. Azt is közölte, hogy a kivitelezési árak az egekbe ugrottak, ezért nem tudni, elegendőek-e a kapott milliárdok a felújításra. „Ha az a kérdés, hogy kapunk-e még pénzt, akkor én nem merem azt mondani, hogy kapunk még.”

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.