ügyészségi vizsgálat az öngyilkos rendőrök ügyében: álló kép

  • - kr -
  • 2000. július 20.

Belpol

A különös halált halt Békés megyei rendőrök öngyilkosok lettek, hogy miért, egyelőre nem minden esetben világos. Körülbelül így foglalta össze eddigi vizsgálódásainak eredményét a Fővárosi Ügyészségi Nyomozó Hivatal, amely a Pallag László-féle feljelentéskomplexum egyik szálaként nézett utána a rejtélyes haláleseteknek.
A különös halált halt Békés megyei rendőrök öngyilkosok lettek, hogy miért, egyelőre nem minden esetben világos. Körülbelül így foglalta össze eddigi vizsgálódásainak eredményét a Fővárosi Ügyészségi Nyomozó Hivatal, amely a Pallag László-féle feljelentéskomplexum egyik szálaként nézett utána a rejtélyes haláleseteknek.

Az ügyészség mindenesetre nem merült el a részletekben, a jelek szerint egyelőre úgy látják a dolgokat, mint előttük az ORFK emberei, akik szerint a halálesetek szomorú, de elszigetelt események láncolatát alkották, és ezek között, valamint a Békés megyei olajügyek között nincs semmiféle összefüggés.

A sort Sz. András járőr nyitotta még 1996-ban: ahelyett, hogy a műrepülő-világbajnokság helyszínére ment volna terelési feladatokat végrehajtani, ott maradt a Békés megyei rendőr-főkapitányság épületében, bevitte a rendőrautót a gépkocsimosóba, ahol szolgálati fegyverét szájába vette, majd agyonlőtte magát. A lövést senki sem hallotta, ezért csak 8-10 órával később bukkantak rá. A hivatalos indoklás szerint

a szájüreg hangtompítóként

funkcionál, ráadásul a kocsi az udvar egyik félreeső helyén állt. A rendőrség cáfolta, hogy Sz. András evett, miközben a lövés érte, és azt is, hogy halála előtt pár nappal olaj- és cigarettacsempészésben közreműködő vámosokat buktatott volna le, és ezért kellett meghalnia. Kiderítették viszont a nyomozók, hogy a rendőr vagyonvitába keveredett élettársával.

Kuzma Mihály alezredes, a Békés megyei rendőrség szervezett bűnözés elleni osztályát vezette. 1998. február 27-én reggel negyed nyolckor látták a munkahelyén, amint elszív egy cigarettát a folyosón, majd állítólag bezárkózott az egyik irodába, papírra vetett néhány sort, szájába vette szolgálati fegyverét, és agyonlőtte magát. A lövést senki sem hallotta, a hivatalos indoklás szerint azért, mert Kuzma alezredes szája is hangtompítóként működött. (Részletesen lásd: Farkasok közt, Magyar Narancs, 1998. április 9., továbbá: Rend és fegyelem, Magyar Narancs, 1998. június 4.) A helyszíni szemlén egyáltalán nem vettek ujjlenyomatot és nyálmintát. Nem vizsgálták meg a pisztolyt, és a kilincsen, valamint a műpadlón a vérnyomokat, de még a kapuügyeletest sem kérdezték meg arról, hogy Kuzma alezredes mikor érkezett az épületbe - legalábbis nincs erről jegyzőkönyv. Pár nap múlva leutazott Békéscsabára egy nyomkereső, aki a fegyver külsején semmit, még koszt sem talált, míg a cső tele volt vérrel.

A hivatalos magyarázat szerint

azért nem vizsgálták meg a helyszínen talált cigarettacsikkeket, mert "az öngyilkosság előtti 24 órában a helyiséget több munkatárs igénybe vette, takarítás viszont nem volt. Ezért a csikkek a hamutartóban bárkitől származhattak."

Az ujjlenyomatokkal kapcsolatban a hivatalos válasz: "a helyszíni és a halottszemle bizottság megállapításai szerint egyértelműen önkezűség történt, és egy több ember által rendszeresen használt helyiségben nem látták értelmét az ujjnyomrögzítésnek." A vérnyomokat azért nem vizsgálták, mert a "vérszennyeződés az ő, a holttest véres kezétől került a kilincsre és csöppent le a földre. Ezt a felfedező tanú vallomása egyértelműen tartalmazza."

Hivatalosan Kuzma azért oltotta ki saját életét, mert "többszörös konfliktushelyzetben élt, melynek okait elsősorban családi körülményeiben kell keresni, valamint a médiában és az általa személye lejáratásának tekintett híradásoknak". Az ügyészségi nyomozó hivatal még most is nyomoz "a néhai Kuzma Mihály r. alezredes háza mellett foganatosított indokolatlan rendőri eljárás miatt". Olajat kerestek ott a "kollégák", Karakas Ferenc megyei kommandóparancsnok vezetésével, aki többek között arról volt híres, hogy halad a korral, saját kertjében hirdette például a Gold Klub nevezetű szexklubot, hatalmas reklámfelületen. Kuzma éppen a klub ellen tervezett egy rajtaütést, ám a háza lerohanása miatt az akciót el kellett halasztania. Másnap azt nyilatkozta a helyi újságnak, hogy még nem jött el az ideje, hogy kipakoljon.

A Kuzma család nem tud otthoni többszörös konfliktushelyzetekről, nem hiszi, hogy a kommandós akció miatt lett öngyilkos, amint azt a békési "kollégák" váltig hangoztatták. Lánya, Kuzma Valéria fogadott egy igazságügyi grafológust, mivel ilyen szakember egyszer sem vizsgálta a búcsúlevelet, csak írásszakértő, aki egyértelműen Kuzmának tulajdonította az írást. De ezen nem is volt vita, a halált megelőző lelkiállapotról azonban igen. (Lásd: Az igazság odaát van, MaNcs, 1999. december 16.) A nyomozó hatóság szerint Kuzmát "pszichés rövidzárlat" érte a rendőrkapitányság épületében. A grafológus viszont pozitív énképet és átlagosnál magasabb önbizalmat látott az írásképen. Katona Ágnes grafológus nem találta az öngyilkosokra jellemző tudati beszűkülés, a csőlátás jeleit vagy az önmegsemmisítési vágyat mutató agresszív vonalakat, oválba metsző ékezeteket. Dühöt fedezett csak fel a levélen, de nem az önmaga ellen forduló fajtából, hanem másoknak szánt felindultságot. Kuzma Valéria ezt és egy fegyvertechnikai mérnök szakvéleményét - aki meg azt furcsállta, hogy a töltény magja a hüvellyel ellentétben egyáltalán nem deformálódott, és azt, hogy miért nem vizsgálták meg, hogy abból a fegyverből lőtték-e ki a gyilkos golyót, amelyet a helyszínen találtak - bevitte az ügyészségre, és feljelentést tett emberölés bűntette miatt ismeretlen tettes ellen. Hogy foglalkoztak-e ezekkel az apróságokkal, azt az ügyészségen nem árulják el. A nyomozásról biztosan az a véleményük, mint az ORFK-nak, amely tapasztalatait ekként foglalta szavakba: "Az eljárást szakszerűen, a vonatkozó normák betartása mellett, határidőben folytatták le. A beszerzett adatok, szakértői vélemények is ezt támasztják alá."

Dénes Gábor őrnagy,

a Belügyminisztérum korrupciót vizsgáló rendőrtisztje 1999. május 20-án délelőtt saját fészerébe sietett, létra segítségével átvetett egy kötelet a gerendán, és felakasztotta magát. (Lásd: Veszélyes közeg, MaNcs, 1999. június 3.) Korábban pszichiátriai gyógykezelésen vett részt, és halála előtt négy nappal állt újra munkába. Dénes őrnagy együtt dolgozott Kuzma Mihállyal, az alezredes szigorúan titkos jelentéseit több esetben ő vitte fel személyesen Budapestre. Kuzma halálát követően idegösszeomlást kapott, ekkor utalták be a BM Központi Kórházába. Ahogy Kuzma Mihály, halála előtt ő is arról beszélt, hogy rövidesen kitálal a rendőrök és a Békés megyei alvilág közötti összefonódásról. Jelentései meg is érkeztek a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatához. Az ORFK nyilatkozata szerint az ebben foglalt információkat az illetékesek egytől egyig megvizsgálták, és minden kétséget kizáróan, a lehető legteljesebb mértékben egyértelműen kizárták a bűnös összefonódást és a korrupciót; többször is utánanéztek a dolognak, de ilyet nem találtak.

E jelentések Gál László kezébe

futottak, aki Kuzma halálakor még javában Békés megyei főkapitány volt, és akit az 1998-as választások után maga Pintér Sándor belügyminiszter hívott Budapestre, a belső ellenőrzési osztály élére. Ez az osztály foglalkozik a rendőri korrupcióval, így Kuzma olajügyekkel összefüggő jelentéseivel is. Gál László most diszkréten háttérbe vonult, Pallag László tavaly ősszel feljelentette őt is. Gál saját bevallása szerint el szeretné kerülni "az összeférhetetlenségnek még a látszatát is", ezért lemondott a korrupcióellenes hivatal vezetéséről, persze csak addig marad távol e nemes feladattól, amíg a vizsgálatok tartanak.

- kr -

Figyelmébe ajánljuk