Új gyülekezési törvényre tett javaslatot a kormány a parlamentnek. A Trócsányi László igazságügyi miniszter által benyújtott jogszabály az 1989-es törvényt váltaná fel, október 1-jén léphet hatályba.
A legfontosabb változás, hogy a hatóság a bejelentés beérkezésétől számított 48 órán belül megtilthatja a gyűlést, ha megalapozottan feltehető, hogy az a közbiztonságot vagy a közrendet közvetlenül, szükségtelen és aránytalan mértékben veszélyezteti, illetőleg mások jogainak és szabadságának szükségtelen mértékű és aránytalan sérelmével jár.
A közbiztonságot veszélyezteti különösen, ha a felhívás vagy a gyűlés bűncselekményt vagy bűncselekményre felhívást valósít meg. A közrendet veszélyezteti például az is, ha a felhívás, illetve a gyűlés alkalmas a bíróságok működésének megzavarására, vagy a közlekedés rendjének sérelmével jár. Mások jogainak és szabadságának sérelme különösen az, ha a felhívás, illetve a gyűlés alkalmas a magán- és családi élet védelméhez való jognak, mások otthonának, emberi méltóságának, a magyar nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságának a megsértésére, vagy szabad mozgáshoz, tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogának korlátozására.
A hatóság akkor is megtiltja a gyűlés megtartását, ha a gyülekezés helyszíne olyan országos jelentőségű történelmi emlékhely vagy időpontja olyan nap, ami a nemzetiszocialista vagy kommunista diktatúra uralma alatt elkövetett bűnök áldozataira emlékeztet, és a bejelentéskor rendelkezésre álló körülmények alapján fennáll a közvetlen veszélye annak, hogy a gyűlés a nemzetiszocialista vagy kommunista diktatúra által elkövetett bűnök tényét tagadja, kétségbe vonja, jelentéktelen színben tünteti fel vagy azokat igazolni törekszik.
A jelenlegi szabályozás szerint a rendőrség csak akkor tilthatja meg előzetesen a gyülekezést, ha az a bíróság vagy a parlament működését veszélyezteti, illetve ha a közlekedést oly mértékben akadályozza, hogy az más útvonalon sem biztosítható. Ha a gyülekezés bűncselekményt valósít meg, az jelenleg csak feloszlatási, nem előzetes tiltási ok. Az új szabályozás tehát jelentősen kitágítaná az előzetes tiltási okokat, ezzel korlátozná a gyülekezési jogot.
A törvényjavaslat előzménye, hogy 2016-ban az Alkotmánybíróság mulasztásos alkotmánysértést állapított meg, amiért a törvényhozó nem szabályozta kellő részletességgel a gyülekezési jog és más alapjogok közti ütközés feloldásának szempontjait. A múlt heti alkotmánymódosítással a kormány már megerősítette a magánélet védelmét, várható volt, hogy ezt a gyülekezési jog korlátozása követi. Érdekesség, hogy az Alkotmánybíróság döntését kiváltó egyik ügyben Orbán Viktor Cinege utcai háza előtt akart tüntetni egy devizahiteles csoport.
| ||
A TASZ Facebookon reagált a javaslatra, szerintük „a kormány a szabad gyülekezés feltételeinek jelentős szigorításával a tiltakozás jogát veszi el mindannyiunktól. Nincs olyan tüntetés, amely ne járna a közlekedés rendjének sérelmével, minden tüntetés alkalmas mások magánéletének, otthonának, szabad mozgáshoz való jogának korlátozására. Ezek majd mind megtilthatók lesznek”.
A javaslat egy további eleme szerint az minősülne gyűlésnek, amikor legalább két ember részvételével közügyben való véleménynyilvánítás céljából nyilvános összejövetelt tartanak.
Módosulhat a büntető törvénykönyv is, amely így rögzítené: aki gyűlést akadályoz, ellehetetlenít, egy évig terjedő szabadságvesztéssel, aki pedig a szervezőnek vagy a rendezőknek erőszakkal ellenszegül, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Egy évig terjedő szabadságvesztéssel szankcionálható az is, aki megtiltott gyűlést szervez, valamint aki a gyűlés békés jellegét biztosító korlátozásokat megsérti, és ugyanígy felel a vezető, ha ezt az általa alkalmazott rendező követi el.
