Vadászjelenetek Békésben
Gaál Jánost most orvvadászattal, valamint lőfegyverrel és lőszerrel való visszaéléssel vádolják egy március 23-i eset miatt, amely Békés városa mellett, a Kettős-Körös partján történt. Szerinte tőrbe csalták; az olajbűnözés és a korrupció elleni harca miatt kilenc hónapja lejárató kampányt indítottak ellene egy, az olajügyektől független eljárás kapcsán.
Az előzmények: ez év március 19-én a Békéscsabai Városi Bíróságon Gaál tanúvallomást tett egy sajtóperben egy viharsarki körökben közismert szeghalmi szeszvállalkozó ellen. Négy nappal később titkos találkozóra hívták a Kettős-Körös partjára, ám társával hiába vártak, nem jött senki. Visszafelé jövet a töltésen ócska fegyvert és egy lelőtt fácánt találtak, amiket azzal tettek az autóba, hogy leadják őket a rendőrségen. Ám hirtelen két rendőrautó bukkant fel; Gaálékat igazoltatták, és megtalálták a rozsdás fegyvert a lelőtt madárral együtt. Rendőrségi kihallgatásuk után házkutatást tartottak Gaál János lakásán, ahol lefoglalták engedéllyel tartott fegyvereit, majd bevonták magánnyomozói engedélyét. Watson szerint mindez arra szolgálhat ürügyül, hogy az olajügyekben megkérdőjelezhessék szavahihetőségét.
Olajos Károly alezredes, Békés város rendőrkapitánya visszautasította ezt a feltételezést; beosztottai állampolgári bejelentésre mentek ki a gáthoz. "Gaál állításaival szemben semmilyen koncepcionális elemet nem látok az ügyben, sőt célzásait sem értem" - hangsúlyozta áprilisban a békési rendőrkapitány a Népszabadságnak nyilatkozva.
Az egyszerűnek tűnő ügy azonban több mint nyolc hónap után sem zárult le, és ezt csak részben indokolhatja az, hogy Watson elfogultságot jelentett be az összes Békés megyei rendőrkapitánysággal és ügyészséggel szemben. A nyomozás ezt követően - erős ügyészi felügyelet mellett - Kecskemétre, a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitánysághoz került.
Májusban Gaál Jánost többen megkeresték. Nem személyesen, hanem telefonon vagy levélben. Tudatták vele: mielőtt kocsijával elindul, nézzen az autó alá, nehogy felrobbanjon. Máskor levélben fenyegették meg életveszélyesen, de akadt egy különös küldemény is: ez mindössze három géppisztolytöltényt tartalmazott, éppen annyit, ahány gyereke van a békési magánnyomozónak. Ugyancsak májusban Gaál szerint a Kettős-Körös partján többször rálőttek. Azt nem tudta megmondani, hogy csak figyelmeztetni akarták-e, vagy célt tévesztettek a golyók. A rendőrség a helyszíni ellenőrzés után lezárta a vizsgálatot; a gátoldalban nem találtak egyetlen lőszert sem.
Szemmel tartva
"Több szakaszból áll a honi olajozás története. Az első az, amelyről a parlamenti olajbizottságnak beszámoltam, de valójában három részre különíthető el. Az első tárgyalások 1990-ben indultak, ennek eredménye a Dubai-Ploesti-Abony útvonal. Mindez 1995-1996 fordulójáig tartott. Ez a szőkítési fázis. Majd a tevékenység súlypontja Abonyból és a Dél-Alföldről Miskolcra tevődik át, ez az orsóolajozás. A harmadik korszak tavaly nyáron kezdődik, amikor Kassán és a vasmű magyar érdekeltségén keresztül folytatódik az üzlet" - avatott be az általa tudott olajos részletekbe Gaál, aki azt is egyértelművé teszi, hogy tíz évvel ezelőtt az egyik titkosszolgálat megbízásából épült be az alvilágba. A Pallag László révén egy ország által megismert Nógrádi Zsoltról megjegyzi: ő a huszonöt-harminc magyar olajbárónak a közelébe sem jutott, néhány keceli és soltvadkerti vállalkozó üzleteiről tudhat csupán valamit. "Nógrádi tizenhét-tizennyolc éves volt az olajozás hőskorában. Kérdem én: mibe avathatták be?"
"Kuzmával baráti viszonyban voltam. Adatokat kért tőlem, ezeket hivatalos jelentéseiben is felhasználta. Egyszer csak azt vettem észre: feladatokat ad nekem. Ezek súlyos költséggel jártak, amit csak úgy haverilag nem lehet rendezni, mert más a barátság és más az üzlet. Ennél a pontnál gondban vagyok, mert az államtitoksértés határát súrolom. A fentiek megtiltották, hogy erről beszéljek. Ha annak idején az ORFK bűnügyi főigazgatója, Ignácz István előtt felfedték volna baráti kapcsolatomat Kuzmával, akkor korántsem biztos, hogy arra az eredményre jutottak volna az alezredes halálával kapcsolatos vizsgálódás során, mint amire" - beszélt a Kuzma-ügyről és a több mint két és fél éve halott rendőrtisztről Gaál János. Mint hozzátette, a Kuzma halálát követő második napon felsőbb szintű rendőri vezetők kezébe adták az alezredes búcsúlevelét, amelyről akkor roppant kevesen tudtak. Egyúttal meg is tiltották Gaálnak, hogy ebbe az ügybe bármilyen módon beavatkozzék; ezért hallgatott több mint két évig.
Megkérdeztük: mit gondolt akkor, amikor 1998 februárjában megtudta, hogy Kuzma Mihály meghalt? "Azt, hogy csak roppant kevesen tudhatnak együttműködésünkről, és ez nagyon jó. Gondoljon bele: azok, akik akár >>rávettek<< egy alezredest arra, hogy tegye el magát láb alól, akár megölték, vajon mit csinálnának egy hétköznapi magánnyomozóval? Egyszerűen kinyírják, ha kell, a fényes utcán is" - jegyezte meg Gaál.
Ad acta
"Szerettem volna arról is részletesen beszámolni az olajbizottságnak, hogy Kiss Ernő rendőr tábornok, akit 1996-ban a Központi Bűn- üldözési Igazgatóság vezetőjévé neveztek ki, miként lett 1994-ben az Ásványolajtermék Minőségellenőrző Rt. felügyelőbizottságának a tagja, és mi volt ennek a jelentősége az olajügyekben" - hangsúlyozta dr. Gaál. Erre nem került sor; a magánnyomozó a nyáron arra hivatkozva szakított az olajbizottsággal, hogy dilettánsokkal nem dolgozik együtt.
Gaál János szerint nem véletlen, hogy a Pallag-bizottság tagjai által a Belügyminisztériumból (BM) bekért nyolc, 1992 és 1995 közötti olajügyekben operatív eszközökkel végzett felderítés adatait rögzítő dossziék közül kettőről kiderült: "a tárolási idő lejárta" miatt a BM-ben megsemmisítették. "Egyesek így akarják megoldani a problémákat, és elkerülni, hogy magas körökben zavart okozhasson ez az ügycsoport" - mondja Watson.
Az állítólagos orvvadászatról szólva a magánnyomozó elmondta: az állampolgári bejelentés őzről és nyolc lövésről szólt - ezt fél kilométeres távolságból nem is lehet hallani. Utóbb jókora metamorfózis után a szelíd négylábúból is fácán lett. Gaál állítja: az ócska puskán nincs rajta az ujjlenyomata, de már az április végén elkészült fegyverszakértői jelentés előtt feljelentette a rendőrség a helyi önkormányzatnál és a Földművelésügyi Hivatal vadászati felügyelőségénél lopás vétsége miatt. Pedig a szak- értő szerint a kispuskát hosszabb ideje nem is használták. 2000. március 24-én - egy nappal az állítólagos orvvadászat után - olyan hívás érkezett az olajbizottság által működtetett zöldszámra, amely szerint egy békési magánnyomozó megbukott. "Ezt csak rendőrök tehették, senki más nem tudott a történtekről" - véli Gaál, aki azt sem érti, hogy a kecskeméti rendőrök miért nem értesítették arról, hogy szeptember elején lemondott a védője. "November végén tudtam meg, hogy az ügyvéd távozása után hónapokig korlátozták a védelemhez való jogomat." Emiatt a magánnyomozó írásbeli észrevételt tett Gergényi Péter Bács-Kiskun megyei rendőrfőkapitánynak, és panaszlevelet írt Orbán Péter országos főkapitánynak; az ORFK első emberénél egyúttal elfogultságot jelentett be a kecskeméti rendőrség ellen.
Merőben másképp látja az ügyet Ferenczi László, a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense. Mint elmondta, az ügyvéd lemondása után hivatalból azonnal új védőt rendeltek ki, aki viszont - bár minden nyomozati cselekményről értesítették - egyetlen kihallgatáson sem vett részt. A sajtóreferens a vizsgálat eredményeire támaszkodva megjegyezte: vádemelési javaslattal továbbították Gaál ügyét a kecskeméti ügyészségre orvvadászat, valamint lőszerrel és lőfegyverrel való visszaélés miatt.
Bod Tamás
