A házasság felbontását szabályozó családjogi törvény peres felekről beszél, nem férfiakról és nőkről. Mégis, a nőket támogató Nőjogi és Gyermekjogi Jogvédő Alapítvány elégedett a szabályozással, a főként férfiakat képviselő Elvált Apák Érdekvédelmi Egyesülete viszont alapjaiban megváltoztatná. Az Igazságügyi Minisztérium jelentős módosításokra készül ugyan, de a tervezetben az egyesület által remélt konkrét változtatások nem olvashatók.Aválás kapcsán mind a bírósági tárgyalásokon, mind a társadalmi vitában a gyermek elhelyezése és a vele való kapcsolattartás, a tartásdíj, a vagyonmegosztás és a lakhatási jog körül körvonalazódnak a legélesebb ellentétek. A jog, ha nem muszáj, nem avatkozik e kérdésekbe, de ha a társak házasságuk végóráiban sem találják a közös hangot (és ez a helyzet a válások mintegy húsz százalékában), kénytelen megtenni. És bármilyen határozat születik is a bontóperben, az mindenképp közelebb áll az egyik fél vágyaihoz. Az Elvált Apák Érdekvédelmi Egyesülete szerint a jogalkotás hibája, hogy indokolatlanul közel, és a jogalkalmazásé, hogy ez a fél védhetetlenül gyakran a nő. Az egyesület elnöke, dr. Hegedűs István szerint a jogi helyzet az egykori házastársakból ellenséget: felperest és alperest, majd nyertest és vesztest csinál. Túlzott előnyökhöz juttatja azt, akinél a közös gyermek(ek)et elhelyezi, és egzisztenciálisan ellehetetleníti a másikat. Az ítélkezési gyakorlat a jogokat és a vagyont az elvált anyákhoz csoportosítja. Az egyesület ezért tarthatatlannak véli az egyoldalú gyermekelhelyezést, az abból adódó tartásdíj-fizetési kényszert, a szülői felügyeleti jogok megvonását az egyik féltől, és a közös lakásból való "kiutasítást". Ezek helyett a közös szülői felügyeletet, a természetbeni gondoskodás, a szülői jogok közös gyakorlása és a valós érdemek szerinti vagyonmegosztás bevezetését javasolja.
Tibor több mint négy éve élt együtt élettársával, amikor egy nap hazaérve csak az üres lakást találta. A fiatal lány és a nyolc hónapos Elektra minden előjel nélkül költözött a nő családjához. Tibor szerint a kislány nevelésére minden szempontból ő az alkalmasabb. Élettársa csak hétvégenként dolgozik, ötödannyit keres, mint ő. A nő és népes családja most készül egy szűk faházba költözni, míg ő felépített egy házat, amelyben egyedül lakik. Nem gondoskodnak megfelelően a lányáról, februárban szandálban járatják, és míg Elektra mozgása, beszéde jól fejlődött az együttélés idején, azóta ez a fejlődés megállt. A család erőszakkal tartja távol egymástól apát és lányát, többször lett verekedés a konfliktus vége, melynek során egy alkalommal a gyermeket a földre ejtették. A bíróság mégis szentesítette ezt az önkényesen kialakított állapotot, és nem kívánja az apjánál elhelyezni a kislányt.
Bár az utóbbi idők folyamatai az egyensúly felé mutatnak, még mindig hetven százalék körüli arányban kerülnek az anyához a gyermekek, az apához pedig csak tíz százalékban. Maga a jogszabály ebben a kérdésben semleges, csak a nevelésre való alkalmasságot jelöli meg szempontként. A számokból a jogalkalmazás elfogultságára éppúgy következtethetünk, mint arra, hogy mind a jogalkotók, mind a jogalkalmazók szerint az anya eleve alkalmasabb a gyereknevelésre. Mindkét esetben felvetődik a kérdés: vajon mindebben nem játszik-e szerepet az a tény, hogy e területen a bírók csaknem mindegyike nő? Az elvált apákat tömörítő egyesület üdvözölné vegyes testületek létrehozását.
"Bizonyos körökben elterjedt az a felfogás, hogy a gyermeknek az anyja mellett a helye" - mondja dr. Hegedűs. "De ez tévedés. Egy férfi éppúgy képes teljes gondossággal és szeretettel nevelni egyévesnél idősebb gyerekét. Hozzá legalább annyira tartozik, mint az anyához, hiszen génjei felerészben tőle származnak."
Dr. Miklós Katalin - aki szintén megbízott ügyvédként dolgozik az említett alapítványnál - is úgy véli: él az a tradicionális meggyőződés, mely szerint a gyermek nevelésére biológiailag az anya determinált. "Ezzel - különösen kisgyermek esetében - egyetértek. Ugyanakkor az apa kiválóan nevelheti nagyobb gyermekét, főként akkor, ha a válási folyamat során szerzett sértettségétől meg tud szabadulni. A tapasztalataink szerint ez a férfiaknak nehezebben megy. Véleményem szerint ok nélkül nem anyapártiak a bírók, a nevelésre és gondozásra alkalmasabb személyt igyekeznek megtalálni. Az anyagi körülmények sem meghatározóak, mert a nevelési alkalmasság nem pénzkérdés. Olyan tényezők számítanak, mint a gyermekkel való viszony - érdekes módon ennek nem része az, hogy hogyan bánt az apa a gyermek anyjával -, felelős életvezetés és a vallott erkölcsi értékek."
Akárkihez kerül a gyermek, a másik fél szülői felügyeleti joga akkortól szünetel. "Szilárd álláspontunk, hogy ez az alapvető emberi jog nem szünetelhet. Ez alkotmányellenes, és ellentétes az ENSZ Gyermekjogi Dekrétumával." - szögezi le dr. Hegedűs István.
"A gyermek sorsát érintő fontos kérdésekben az egykori házastársak kötelesek továbbra is együtt dönteni. Ilyen például a névválasztás, az iskolaválasztás, a külföldi út." - hangsúlyozza dr. Makai Katalin. "A jog szünetelése természetesen nem zárja ki, hogy az apuka elmenjen az óvodába, és érdeklődjön a gyerekéről. Azt már igen, hogy elvigye onnan. Amikor két szülő jóformán csak az ügyvédeken keresztül érintkezik, valahol meg kell húzni a határokat. Ha nem így lenne, az a gyermek életét nehezítené meg, mert a legkisebb dologban is egyeztetni kellene, abban is, hogy mit reggelizzen vagy milyen ruhát vegyen fel reggel. Ha a külön élő szülő felügyeleti joga nem szünetelne, ez lényegében a közös szülői felügyelet automatikus fenntartását jelentené a válást követően. Az egyik szülő felügyeleti jogának szünetelését az Alkotmánybíróság nem találta alkotmánysértőnek."
A válás ma már nem feltétlenül jelenti az egyik fél határozott kizárását a gyermek közvetlen gondozásából. 1995 óta, amióta jogszabály teszi lehetővé,
egyre több egyezség
szól közös szülői felügyeleti jogról. Ennek lényege, hogy a felek a gyermekkel kapcsolatos összes jogot együtt gyakorolják, a legapróbb részletekig megoszthatják egymás közt a tennivalókat, belátásuk szerint a fizetnivalókat, sőt a gyermek idejét is. Elvben akár úgy is, hogy a gyermeknek két otthona van, és az egyik hetet itt, a másikat ott tölti. A közös felügyeletet a megkérdezettek közül mindenki támogatja, de a többség elutasítja automatikussá tételét és a gyermek "kétlakiságát".
"Így nem lehet rendszeres életvitelt kialakítani, kell, hogy legyen a gyermeknek egy otthona, saját tárgyaival, amik hozzátartoznak a lelki békéjéhez. Nem járkálhat hetente bőrönddel. Tárgyalótermen kívül gyakran hallom bíróktól: csak nem gondolják, hogy ide-oda fogják rángatni azt a gyereket" - mondja Miklós Katalin.
Az Elvált Apák Érdekvédelmi Egyesülete ezzel szemben úgy gondolja, automatikussá kellene tenni a közös szülői felügyeletet, ha mindkét szülő alkalmas a nevelésre. "E nélkül bárki megtagadhatja a beleegyezését, csakhogy keresztbe tegyen a másiknak. Az állam csak akkor avatkozzon be, ha az egyik szülő veszélyezteti a gyermek egészséges fejlődését."
Dr. Makai Katalin szerint mindegy, hogy melyik szülő nem megy bele a közös felügyeletbe, és hogy ebben taktikai vagy egyéb megfontolások vezetik-e: a lényeg, hogy nincs konszenzus. "Ha nem hajlandók együttműködni, nem lehet ezt a formát rájuk kényszeríteni, mert nem fog működni." "Ezt közösen kell kérni, ami nagyon okos dolog" - erősíti meg Subasicz Éva. "Az áll mögötte, hogy a szülők komolyan elhatározták: a legkisebb kérdésben is együtt fognak dönteni, ami nagyfokú rugalmasságot igényel. Nem lehet részletesen szabályozni minden apróságot, ezért szükség van arra, hogy az egyik szülő bármikor fel tudja hívni a másikat."
Megegyezés híján
a gyereknél sokkal könnyebben elfelezhető értékek és terhek kérdésében ugyanilyen ádáz harc dúl.
N. N. három gyermekét annak idején feleségénél helyezte el a bíróság, legnagyobb fia azonban már fél éve nála lakik. Ezért úgy találná igazságosnak, ha ezután csak egy gyermek után vonnák tőle a tartásdíjat (így oszlanának meg egyenlően a terhek). Nyugdíjazásakor háromszázezer forintnyi jutalmat kapott, amelyből nyolcvanegyezer forintot eleve volt feleségének utalt a munkahely. A férfi sérelmezi az összeget, de a tényt is, hogy havi keresete mellett ebből a pénzből is elvettek tőle. "Mondtam is a fiamnak, kérdezd meg anyádat, mit fogsz enni. Azt válaszolta, oldjátok meg. Bezzeg mikor neki gondja volt, én vezettettem be nála a telefont. Kiderült - megtaláltam a fizetéspapírját: kétszer annyiból élt, mint mi ketten a gyerekkel. Plusz még a fiúktól is kapott. Édesanyám mindig izélgetett, ne küldjél annyit, nektek is meg kell élni."
Hegedűs István szerint ilyesmi gyakran előfordul. "Az illető felveszi a gyerekek utáni kedvezményeket, megtartja a vagyont, a lakást, aztán azt mondja: mehetsz apádhoz. Közös szülői felügyelet esetén nincs jogalapja a tartásdíjnak, ezért azt tartjuk kívánatosnak, ha teljesen eltörölnék. Mindenki gondoskodna a gyerekről, amikor éppen nála van. De különélés esetén is csak akkor kötelezzék fizetésre az apát, ha az anya anyagi helyzete miatt erre rászorul, és a férfi megélhetését nem veszélyezteti. Valamint, ha nem akarja ezt kiváltani más jellegű gondoskodással."
Jelenleg általában húsz és negyven százalék között vonnak le tartásdíjat a kötelezett jövedelméből (több gyerek esetén ez elérheti az ötven százalékot is); az összeg megállapításakor a szülő anyagi helyzetét és a gyermek szükségletét mérlegelik, de számszerű határokat a jogszabály nem rögzít. Az Elvált Apák Érdekvédelmi Egyesülete sérelmesnek tartja azt is, hogy az apát rendszerint a bontókereset beadását megelőző hat hónapra is tartásdíj fizetésére kötelezik. "Amennyit ma a bíróságok megítélnek, annyi soha nem jut a gyerekre egy együtt élő családban." - magyarázza dr. Hegedűs. "El akarjuk érni, hogy a létminimumot jelentő fizetésből ne vonjanak le semmit. Most a külön élő fél köteles - mintegy - éhen is halni gyermeke eltartása érdekében. És egy bizonyos szint felett se vonjanak, mert az már meghaladja a gyermek szükségleteit. Ráadásul a gyerekszámhoz kötődő szociális juttatásokat, lakástámogatást és adókedvezményt is az kapja, akinél elhelyezték a gyereket."
A Nőjogi és Gyermekjogi Jogvédő Alapítvány képviselői viszont már annak is örülnének, ha befolynának a megállapított összegek.
Eszter és férje között három éve mondták ki a válást, amiről a férfi az utolsó tárgyalásig hallani sem akart. Saját ügyvédje győzte meg: jobban jár, ha megegyeznek. Nem bánta, ha 11 éves fiukat Eszter neveli, de hogy még fizessen is, arra nem volt hajlandó. A nő a bíró előtt úgy nyilatkozott, hogy a vagyont elosztották, valójában fiával és egyetlen táskával jött el. Mégis ezt mondta, csakhogy mielőbb szabaduljon. A tartásdíjat a minimálbér után tudták csak megállapítani, de a taxizással foglalkozó apa a háromezer forintot sem fizette. Ekkor Eszter kérvényezte annak letiltását. A lakásba - melyben fele tulajdonrésze volt - azonban csak nagy áldozatok árán tudott beköltözni. Férjének vásárolt egy kisebbet, jelentős összegű készpénzt fizetett, és örökre le kellett mondania a tartásdíjról.
Subasicz Éva szerint a valódi vagyoni helyzetet nagyon nehéz megállapítani. "Gyakori, hogy az illető egyéb érdekei miatt is csupán minimálbérre van bejelentve, a közös vagyontárgyak, az autó, a lakás mind cégnéven van. A bíróság ettől függetlenül vizsgálhatja az életszerűséget, kimehet környezettanulmányra, szemrevételezheti a minimálbérből vásárolt medencét. A válások nagy része látszólag közös megegyezéssel történik ugyan, korántsem ennyi a valós tartalmú nyilatkozat. A gyerekért ugyanis sokan keményen fizetnek, kifosztódnak, csak ez nem kerül a papírra."
A keserű tapasztalatok miatt az Elvált Apák Érdekvédelmi Egyesülete javasolja a házastársi vagyonközösség intézményének megszüntetését is. A minisztérium képviselője úgy látja, ha a válás hátrányokhoz vezet is, azért nem a törvény vagy a bíróságok felelősek, hiszen ezek csak azt tudják elosztani, ami van. Annak, hogy a kevésből nem vásárolható két lakás, nem alakítható ki két háztartás, szerinte gazdasági és egyéni egzisztenciális okai vannak.
"Pontosan nyilván kellene tartani, ki mit hozott a házasságba. Arra intem a férfiakat, ne dolgozzák agyon magukat, mert nem érdemes. A lakáshasználati jog ellenértékéből, amire az ingatlant elhagyó férj jogosult, Magyarországon nem lehet lakást venni, a válófélben lévő anyák pedig a legritkább esetben vannak olyan helyzetben, hogy akár ezt a szerény összeget is kifizessék. Míg az apát többnyire megfosztják lakhatási jogától, addig az anyát semmiféle hátrány nem éri lakhatásában sem. A vagyont is egyenlő mértékben kéne megosztani, és biztosítani az apa lakhatását is."
"A lakáshasználat rendezése a tulajdonviszonyokat nem érinti." - magyarázza dr. Makai Katalin. "Arra törekszünk, hogy aki tulajdonos, az csak legvégső esetben legyen köteles elhagyni a lakását. Ha csak egy mód van rá, meg kell osztani a használatot, és csak akkor kötelezni az egyik felet elhagyásra, ha az osztott lakáshasználat objektív vagy szubjektív okok miatt lehetetlen. A megosztás sem ideális állapot, így általában eladják a lakást, vagy az egyik fél kifizeti a másikat. Ám amíg ezt nem tudják megtenni, addig a volt házastársnak nem kell távoznia. Lakást a bíróság nem tud adni, jó megoldás csak akkor van, ha a család több ingatlannal vagy elegendő készpénzzel rendelkezik."
Mind a nők, mind a férfiak panasza, hogy hiányoznak a megfelelő szankciók az ítéletek betartatására: hiszen az ítéleteket a bíróság hozza, de a gyámhatóság hajtatja végre. Az egyesület számára az is elfogadhatatlan, hogy
a bontóper és következményei
kriminalizálnak bizonyos szituációkat. Például letilthatják a tartásdíj összegét akkor is, ha az apa nem maradt el a teljesítéssel. Sőt büntetőper indítható ellene. Nehezményezik ugyanakkor, hogy ez szóba sem kerül akkor, ha az anya akadályozza a kapcsolattartást.
Tehát már tizenhárom hónapja annak, hogy január 17-én Tibor egyedül maradt. Egykori élettársa rokonai többször erőszakkal akadályozták meg, hogy találkozzon a lányával, akit az édesanyja inkább bölcsődébe sem vitt, amikor megtudta, hogy ott engednék a látogatást. A férfi azóta egyetlen alkalommal, tavaly december 10-én látta a lányát. Az ügy most a gyámhivatalnál van, ahol harminc nap az előírt határozathozatali idő, de négy hónapja nem történt előrelépés. "Mint mondták, elromlott a számítógépük. Gondoltam, viszek nekik egyet arra az időre, amíg a határozatot megírják."
"A kapcsolattartást még akkor is biztosítani kell, ha a másik szülő elmarad a tartásdíjfizetéssel. Aki ezt akadályozza, annak emelkedő összegű bírságot kell fizetnie, és okot adhat az elhelyezés megváltoztatására is. Nagyon torz szemléletnek tartom azonban összekapcsolni a kétféle kötelezettséget, mert a tartásdíj nem a kapcsolattartás ellenértéke. A büntetőper fenyegetésével azt fejezi ki a jog, hogy ha valaki egyszer gyermeket vállal, hozzá kell járulnia az eltartásához. Kevés ilyen ügy indul, és aki elmaradt a fizetéssel, annak több ponton is lehetősége van rá, hogy megszűnjön az eljárás, ha teljesíti a követelést." - mondta dr. Makai Katalin. Mint Miklós Katalin elmondja, gyakorlatában sokszor előfordul, különösen kamaszoknál, hogy valóban nem akarnak találkozni az apjukkal, különösen egy gyűlölködéssel teli nehéz időszak után. "A jelenlegi szabályozás kevéssé ad lehetőséget a gyermeki akarat érvényesítésére, nincs tekintettel a gyerek válás idején kialakuló pszichés állapotára."
"A tartalmában korszerű családjogi törvény a jövőben bekerül az új Polgárjogi törvénykönyv keretei közé, ám részben megtartja elkülönültségét" - foglalja össze a minisztériumi álláspontot dr. Makai Katalin. "Elkészült a koncepció, bárki számára hozzáférhető. A válás szabályozásában
lényeges változások nem várhatók
mert a magyar bontójog megfelel a nemzetközi gyakorlatnak. Szeretnénk bekapcsolni a válás, gyermekelhelyezés folyamatába minél több közvetítő, bíróságon kívüli szervezetet, hogy minél kevesebb kapcsolat mérgesedjen el annyira, amikor már hivatalos szervekre és hatóságokra van szükség. A legkomolyabb változás a házassági vagyonjog terén lesz. Fennmarad - mint fő szabály - a közös vagyon vélelme, de más lehetőséget is hagy a társak számára, például a vagyonelkülönítést. Nagyobb szerepet kap a vagyonjogi szerződés, a vállalkozásba vitt vagyon megosztásának kérdése. Pontosabb szabályozásra kerül az élettársi közösség, amellyel most csak két bekezdésben foglalkozik a Ptk." Az egyesület vitatja, hogy a magyar gyakorlat megfelelne a nemzetközinek: Hegedűs István szerint az automatikus közös szülői felügyelet általános a civilizált országokban.
Senki sem panaszkodhat, széles a törvényi lehetőségek kínálata azok számára, akik úgy döntenek, ezután külön élnek. Annak azonban, hogy mindenki megelégedését szolgáló megoldás szülessen, van egy feltétele: közös asztalhoz kell ülni, szóba kell állni az egykori házastárssal. Ahol viszont nem születik kompromisszum és bíróságnak kell döntenie, ott a testület viszonyulásától függetlenül mindig lesz valaki, aki vesztesnek érzi magát.
Kempf Zita
Menedékek
Az Elvált Apák Érdekvédelmi Egyesületét 1989-ben a 78. civil szervezetként jegyezték be. Állásfoglalása szerint az alkotmányellenes jogalkotás és jogalkalmazás, az elvált apák jogfosztottsága ellen emel szót minden lehetséges fórumon. Fő feladatának a családbarát közfelfogás terjesztését és a jogszabályozások véleményezését tekinti, ezenkívül konkrét ügyekben segíti apák és gyermekeik kapcsolattartását, számukra jogi tanácsadást tart.
Levélcím: 1245 Budapest, Pf. 1075. Telefon: 276-9125, 216-1300, Fax: 276-0235. Adószám SzJA 1%-okhoz: 19675833-1-43
Klubnap hétfőnként 17 és 19 óra között előzetes egyeztetéssel, jogi tanácsadás a Ferencvárosi Művelődési Házban keddenként 17 és 19 óra között.
A Nőjogi és Gyermekjogi Jogvédő Alapítvány négy és fél éve működteti klasszikus jogvédő irodáját. Ezen a téren az egyetlen olyan szervezet, amely nemcsak tanácsot ad, hanem vállalja a hozzá fordulók jogi képviseletét is. Ügyfelei főként olyan nők, akiknek bármely okból (szegénység, betegség, külföldi állampolgárság, bántalmazás) nem áll módjukban érdekeiket a hagyományos utakon képviselni. Az alapítvány eddig ezer hozzá forduló ügyéből kétszáznegyvenben vállalt szerepet (válóperek, büntetőügyekben sértetti képviselet, bántalmazás, lakáskiürítés), ezek közül száz jelenleg is folyamatban van. Ez év márciusától a működési költségekre nincsen tovább fedezet, mert az eddigi fenntartó, a Soros Alapítvány támogatása lejár.
Az iroda címe: 1095 Budapest, Tinódi u. 8.
