Interjú

„Valójában gazdasági válsághelyzet van”

Mészáros Gábor alkotmányjogász, a Pécsi Tudományegyetem oktatója a rendeleti kormányzásról

Belpol

Lassan negyedik esztendeje tart Magyarországon a rendeleti kormányzás, aminek most éppen a szomszéd országban dúló háború az ürügye. Már annyira beleszoktunk, hogy fel sem tűnik, mennyire abnormális ez a helyzet.

Magyar Narancs: Úgy tűnik, a veszélyhelyzet a magyar jog Jolly Jokere.

Mészáros Gábor: Az Alaptörvény a rendestől eltérő helyzetekre a különleges jogrend keretében biztosít megoldásokat. Ennek egyik formája a veszélyhelyzet. Amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát, az Országgyűlés elfogadta az Alaptörvény 10. módosításában, hogy veszélyhelyzet elrendelésére akkor is lehetőség van, ha egy szomszédos országban fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa áll fenn.

MN: 2022. május 24-én fogadta el az Országgyűlés a 10. módosítást, amely másnap lépett hatályba, és még aznap, 25-én az arra alapozó kormányrendeletben bevezették az ukrajnai válságra hivatkozó veszélyhelyzetet.

MG: 2022. június 1-jével szűnt meg a pandémia-veszélyhelyzet. Igaz, a vonatkozó átmeneti szabályokról szóló törvény tartalmaz olyan még hatályos rendelkezéseket, amelyek értelmében a pandémia miatti veszélyhely­zettel összefüggő számos rendkívüli szabály még évekig – vagy esetleg későbbi hatályba­lépéssel – itt marad velünk. Így például átmeneti szabályok 2025-ig, de akár 2026-ig is fennmaradnak a fizetési moratóriumra, a teljes hiteldíjmutatóra vagy éppen a szakképzésre vonatkozó rendelkezésekkel kapcsolatban.

MN: Miért nem tűnik fel a jogállamiság ügyében vizsgálódó Európai Uniónak, hogy Magyarországon negyedik éve rendeleti kormányzás folyik?

MG: Amikor az első Covid-veszélyhelyzet letelte után – 2020-ban – a rendkívüli kormányrendeletek hatályát meghosszabbította az Országgyűlés, illetőleg a jövőben majd elfogadandó kormányrendeletekre mintegy „biankó csekket” adott, annak még hatalmas visszhangja volt. Hiszen az Országgyűlés nem pusztán a már elfogadott kormányrendeletek és azokkal együtt a rendkívüli intézkedések alkalmazásának időtartamát hosszabbította meg – először ráadásul határozatlan időre –, hanem a még nem ismert, vagyis a jövőbeli rendkívüli intézkedésekét is, amikről, értelemszerűen, fogalma sem lehetett. Mindenki ráharapott erre Brüsszelben, és ennek következményeként az Országgyűlés behatárolta a felhatalmazási időtartamot. Először 90, most már 180 napokra – plusz a kormány által felhatalmazás nélkül kihirdethető 30 napra.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

A krétafelkelés

Valaki feljelentette Michal M.-et – az eset nem nálunk, hanem a távoli és egzotikus Szlovákiában történt. Nálunk ilyesmi nem fordulhat elő.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van. Az ő kegyei éltetik, ő mozgatja a vezető személyi állomány tagjait, mint sakktáblán szokás a bábukat.