Interjú

„Valójában gazdasági válsághelyzet van”

Mészáros Gábor alkotmányjogász, a Pécsi Tudományegyetem oktatója a rendeleti kormányzásról

Belpol

Lassan negyedik esztendeje tart Magyarországon a rendeleti kormányzás, aminek most éppen a szomszéd országban dúló háború az ürügye. Már annyira beleszoktunk, hogy fel sem tűnik, mennyire abnormális ez a helyzet.

Magyar Narancs: Úgy tűnik, a veszélyhelyzet a magyar jog Jolly Jokere.

Mészáros Gábor: Az Alaptörvény a rendestől eltérő helyzetekre a különleges jogrend keretében biztosít megoldásokat. Ennek egyik formája a veszélyhelyzet. Amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát, az Országgyűlés elfogadta az Alaptörvény 10. módosításában, hogy veszélyhelyzet elrendelésére akkor is lehetőség van, ha egy szomszédos országban fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa áll fenn.

MN: 2022. május 24-én fogadta el az Országgyűlés a 10. módosítást, amely másnap lépett hatályba, és még aznap, 25-én az arra alapozó kormányrendeletben bevezették az ukrajnai válságra hivatkozó veszélyhelyzetet.

MG: 2022. június 1-jével szűnt meg a pandémia-veszélyhelyzet. Igaz, a vonatkozó átmeneti szabályokról szóló törvény tartalmaz olyan még hatályos rendelkezéseket, amelyek értelmében a pandémia miatti veszélyhely­zettel összefüggő számos rendkívüli szabály még évekig – vagy esetleg későbbi hatályba­lépéssel – itt marad velünk. Így például átmeneti szabályok 2025-ig, de akár 2026-ig is fennmaradnak a fizetési moratóriumra, a teljes hiteldíjmutatóra vagy éppen a szakképzésre vonatkozó rendelkezésekkel kapcsolatban.

MN: Miért nem tűnik fel a jogállamiság ügyében vizsgálódó Európai Uniónak, hogy Magyarországon negyedik éve rendeleti kormányzás folyik?

MG: Amikor az első Covid-veszélyhelyzet letelte után – 2020-ban – a rendkívüli kormányrendeletek hatályát meghosszabbította az Országgyűlés, illetőleg a jövőben majd elfogadandó kormányrendeletekre mintegy „biankó csekket” adott, annak még hatalmas visszhangja volt. Hiszen az Országgyűlés nem pusztán a már elfogadott kormányrendeletek és azokkal együtt a rendkívüli intézkedések alkalmazásának időtartamát hosszabbította meg – először ráadásul határozatlan időre –, hanem a még nem ismert, vagyis a jövőbeli rendkívüli intézkedésekét is, amikről, értelemszerűen, fogalma sem lehetett. Mindenki ráharapott erre Brüsszelben, és ennek következményeként az Országgyűlés behatárolta a felhatalmazási időtartamot. Először 90, most már 180 napokra – plusz a kormány által felhatalmazás nélkül kihirdethető 30 napra.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.