„Valójában gazdasági válsághelyzet van”

Mészáros Gábor alkotmányjogász, a Pécsi Tudományegyetem oktatója a rendeleti kormányzásról

Lassan negyedik esztendeje tart Magyarországon a rendeleti kormányzás, aminek most éppen a szomszéd országban dúló háború az ürügye. Már annyira beleszoktunk, hogy fel sem tűnik, mennyire abnormális ez a helyzet.

Magyar Narancs: Úgy tűnik, a veszélyhelyzet a magyar jog Jolly Jokere.

Mészáros Gábor: Az Alaptörvény a rendestől eltérő helyzetekre a különleges jogrend keretében biztosít megoldásokat. Ennek egyik formája a veszélyhelyzet. Amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát, az Országgyűlés elfogadta az Alaptörvény 10. módosításában, hogy veszélyhelyzet elrendelésére akkor is lehetőség van, ha egy szomszédos országban fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa áll fenn.

MN: 2022. május 24-én fogadta el az Országgyűlés a 10. módosítást, amely másnap lépett hatályba, és még aznap, 25-én az arra alapozó kormányrendeletben bevezették az ukrajnai válságra hivatkozó veszélyhelyzetet.

MG: 2022. június 1-jével szűnt meg a pandémia-veszélyhelyzet. Igaz, a vonatkozó átmeneti szabályokról szóló törvény tartalmaz olyan még hatályos rendelkezéseket, amelyek értelmében a pandémia miatti veszélyhely­zettel összefüggő számos rendkívüli szabály még évekig – vagy esetleg későbbi hatályba­lépéssel – itt marad velünk. Így például átmeneti szabályok 2025-ig, de akár 2026-ig is fennmaradnak a fizetési moratóriumra, a teljes hiteldíjmutatóra vagy éppen a szakképzésre vonatkozó rendelkezésekkel kapcsolatban.

MN: Miért nem tűnik fel a jogállamiság ügyében vizsgálódó Európai Uniónak, hogy Magyarországon negyedik éve rendeleti kormányzás folyik?

MG: Amikor az első Covid-veszélyhelyzet letelte után – 2020-ban – a rendkívüli kormányrendeletek hatályát meghosszabbította az Országgyűlés, illetőleg a jövőben majd elfogadandó kormányrendeletekre mintegy „biankó csekket” adott, annak még hatalmas visszhangja volt. Hiszen az Országgyűlés nem pusztán a már elfogadott kormányrendeletek és azokkal együtt a rendkívüli intézkedések alkalmazásának időtartamát hosszabbította meg – először ráadásul határozatlan időre –, hanem a még nem ismert, vagyis a jövőbeli rendkívüli intézkedésekét is, amikről, értelemszerűen, fogalma sem lehetett. Mindenki ráharapott erre Brüsszelben, és ennek következményeként az Országgyűlés behatárolta a felhatalmazási időtartamot. Először 90, most már 180 napokra – plusz a kormány által felhatalmazás nélkül kihirdethető 30 napra.