Interjú

„Valójában gazdasági válsághelyzet van”

Mészáros Gábor alkotmányjogász, a Pécsi Tudományegyetem oktatója a rendeleti kormányzásról

Belpol

Lassan negyedik esztendeje tart Magyarországon a rendeleti kormányzás, aminek most éppen a szomszéd országban dúló háború az ürügye. Már annyira beleszoktunk, hogy fel sem tűnik, mennyire abnormális ez a helyzet.

Magyar Narancs: Úgy tűnik, a veszélyhelyzet a magyar jog Jolly Jokere.

Mészáros Gábor: Az Alaptörvény a rendestől eltérő helyzetekre a különleges jogrend keretében biztosít megoldásokat. Ennek egyik formája a veszélyhelyzet. Amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát, az Országgyűlés elfogadta az Alaptörvény 10. módosításában, hogy veszélyhelyzet elrendelésére akkor is lehetőség van, ha egy szomszédos országban fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa áll fenn.

MN: 2022. május 24-én fogadta el az Országgyűlés a 10. módosítást, amely másnap lépett hatályba, és még aznap, 25-én az arra alapozó kormányrendeletben bevezették az ukrajnai válságra hivatkozó veszélyhelyzetet.

MG: 2022. június 1-jével szűnt meg a pandémia-veszélyhelyzet. Igaz, a vonatkozó átmeneti szabályokról szóló törvény tartalmaz olyan még hatályos rendelkezéseket, amelyek értelmében a pandémia miatti veszélyhely­zettel összefüggő számos rendkívüli szabály még évekig – vagy esetleg későbbi hatályba­lépéssel – itt marad velünk. Így például átmeneti szabályok 2025-ig, de akár 2026-ig is fennmaradnak a fizetési moratóriumra, a teljes hiteldíjmutatóra vagy éppen a szakképzésre vonatkozó rendelkezésekkel kapcsolatban.

MN: Miért nem tűnik fel a jogállamiság ügyében vizsgálódó Európai Uniónak, hogy Magyarországon negyedik éve rendeleti kormányzás folyik?

MG: Amikor az első Covid-veszélyhelyzet letelte után – 2020-ban – a rendkívüli kormányrendeletek hatályát meghosszabbította az Országgyűlés, illetőleg a jövőben majd elfogadandó kormányrendeletekre mintegy „biankó csekket” adott, annak még hatalmas visszhangja volt. Hiszen az Országgyűlés nem pusztán a már elfogadott kormányrendeletek és azokkal együtt a rendkívüli intézkedések alkalmazásának időtartamát hosszabbította meg – először ráadásul határozatlan időre –, hanem a még nem ismert, vagyis a jövőbeli rendkívüli intézkedésekét is, amikről, értelemszerűen, fogalma sem lehetett. Mindenki ráharapott erre Brüsszelben, és ennek következményeként az Országgyűlés behatárolta a felhatalmazási időtartamot. Először 90, most már 180 napokra – plusz a kormány által felhatalmazás nélkül kihirdethető 30 napra.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.