Elő-előválasztási végjáték

Verseny a forgóajtóban

  • Szalai Anna
  • 2019.02.28 12:01

Belpol

Eddig alaptalanok voltak az előválasztással kapcsolatos előzetes aggodalmak, viszont a kitűzött célhoz sem sikerült közelebb kerülni. Az LMP, a Momentum és a Jobbik is saját főpolgármester-jelöltről gondolkodik.

Február 3-án zárulnak az urnák, és az ígéretek szerint még aznap kihirdetik a Budapest ellenzéki főpolgármester-jelöltjét kereső előválasztás baloldali előválasztásának eredményét. A procedúra ugyanis kétfordulós: a novemberben meghirdetett előválasztásról távol maradó Puzsér Róbert de-cember közepére kicsikarta az MSZP–Párbeszéd párosból, hogy vele külön mérkőzzék meg a februári győztes. Az LMP támogatását is bíró önjelölt a közösségi oldalán büszkén hirdette, hogy valamennyi feltételét elfogadta a „régi baloldal”: az online szavazás biztosítását, az ötvenezres érvényességi küszöböt, illetve a pártfüggetlen szervezést és lebonyolítást. A második fordulót (az „igazi” előválasztást) a májusi európai parlamenti választás után rendeznék meg, előreláthatólag júniusban. Amelybe akár a Momentum is beszállhatna a saját jelöltjével, hiszen az egyik kifogásuk a februári előválasztással szemben a korai időpont volt. És addigra jelöltet is találhatnak, miután a kiszemelt Veiszer Alinda újságíró nemet mondott a párt fölkérésére. De akárhány előválasztási fordulót rendeznek is, az út végén a kormánypárti Tarlós István főpolgármester vár a végső ellenzéki győztesre; és Tarlós akkor már csaknem egy éve fogja nyomatni kampányát, középpontban a sokmilliárdos városépítési ígérethalmazzal. Ami még akkor is hatékony fegyver, ha két letöltött ciklus után inkább az eredményekkel illene kampányolnia a hivatalban lévő városvezetőnek.

 

Papír és valóság

A fővárosban a kormánypárténál lényegesen nagyobb támogatottságot élvező jelenlegi főpolgármester a Závecz Research (ZR) közvélemény-kutató intézet januári reprezentatív felmérése szerint csak akkor verhető, ha az ellenzék egyetlen jelöltet állít, mégpedig Karácsony Gergely személyében. A budapesti párterőviszonyok – az országos helyzettel ellentétben – kiegyenlítettek, a Fideszt a fővárosiak 34 százalé­ka, az ellenzéket 38 százaléka támogatja. Önállóan induló ellenzéki jelölteknek – mindegy, hogy ketten, hárman vagy négyen lesz­nek-e – esélyük sincs a győzelemre. A ZR úgy számol, hogy a szocialista főpolgármester-jelölt Horváth Csaba visszalépése esetén a politikus hívei­nek 78 százaléka Karácsony Gergelyre szavazna, és Karácsony még Puzsér támogatóinak a 63 százalékára is számíthatna. Mi több, a közös jelöltállítást a fővárosiak 56 százaléka tartja helyes megoldásnak, ezen belül az ellenzéki szavazók között 84 százalékos ez az arány. A megkérdezettek 49 százaléka Karácsonyra szavazna, míg Horváth Csaba a voksok 28 százalékát kapná.

Az előkészületek egyelőre nem ezt tükrözik. A főpolgármesteri posztért újfent nekirugaszkodó, rutinos szocialista jelölt, Horváth Csaba 6465 ajánlást gyűjtött a január 9-től január 23-ig tartó időszakban, míg a párbeszédes Karácsony 5300-at. A jelöltállítást egyébként a lebonyolítást szervező MSZP–Párbeszéd–DK nem kívánta pártokra szűkíteni; bárki elindulhatott volna, ha elég ambíciót érez magában a város vezetéséhez, és össze tud szedni minimum 2 ezer aláírást, valamint szignálja a demokratikus elvekről szóló nyilatkozatot – de Karácsonyon és Horváthon kívül senki nem jelentkezett.

Nyilatkozatai alapján maga Karácsony is nehezen mozdult. November elején még azt mondta a Magyar Narancsnak, hogy akkor dönt az indulásról, ha az ellenzéki pártok közül legalább az LMP, a Momentum és a Liberálisok egyike, valamint néhány mérvadó fővárosi civil szervezet is beáll mögé. Gyakorló zuglói polgármesterként nem szívesen menne bele a kockázatos főpolgármesteri kampányba, rombolva ezzel kerületi újraválasztásának esélyét. Azután mégis úgy vállalta a jelöltséget, hogy az említettek közül senki nem állt be mögé. Később már az a pletyka kezdett terjedni, hogy mindenképpen Karácsony lesz a közös baloldali főpolgármester-jelölt, míg Horváth a XIV. kerületben próbálkozhat, mely csere megnyugtatná a szocialisták zuglói erős emberét, a Karácsonnyal sokszor konfliktusba került Tóth Csaba országgyűlési képviselőt is. Ezt a híresztelést azonban többen is hevesen cáfolták lapunknak, mondván, Horváth Csaba nagyon is győzni akar a február 3-án záruló elő-, majd az őszi önkormányzati választáson is.

Zuglót azonban tényleg nem szeretné az ellenzék elveszíteni, ha Karácsony lesz a közös főpolgármester-jelölt – ismerte el a Magyar Narancsnak Molnár Zsolt, az MSZP budapesti elnöke, de ez nem valamiféle háttéralku során dőlt el, hiszen a jelölő pártok és maguk a jelöltek is többször kijelentették nyilvánosan: bármelyikük győz is végül, együtt kívánnak dolgozni. Amihez a februári vesztesnek is benn kell lennie a Fővárosi Közgyűlésben, vagy kerületi polgármesterként, vagy listás befutóként.

 

Pudingpróba

Molnár Zsolt elégedett az előválasztás eddigi alakulásával. Magyarországon még soha nem rendeztek ilyet, ezért a 12 ezret is meghaladó regisztráció szerinte örvendetes; és bíznak abban, hogy a voksoláson ennél is többen vesznek részt. Erre egy szolid kampánnyal is rásegítenek. A hétvégén már kint voltak a plakátok a nagyobb metróállomásokon, tartottak és még a következő napokban is tartanak nyilvános vitákat a jelöltek között. A szavazás megkönnyítése érdekében sátrat is állítanak Budapest hét legforgalmasabb csomópontján – a Széll Kálmán, a Nyugati, a Blaha Lujza téren, az Örs vezér terén, a Móricz Zsigmond körtéren, valamint Rákospalotán és Csepelen.

Egyelőre semmiféle látható jele nincs annak, hogy a Fidesz meghekkelné az előválasztást. Molnár szerint ehhez túl nagy tömeget kellene megmozgatni, márpedig az elég kockázatos húzás. A fővárosi pártvezér nem tartja kizártnak, hogy a júniusi második fordulót végül nem rendezik meg. Puzsér – mérlegelve a lehetőségeit – visszaléphet addig, és a Momentum jelöltkeresése sem tűnik egyelőre eredményesnek. A Fidesz gyakorlatából kiindulva Molnár arra sem lát sok esélyt, hogy Tarlós István is vállaljon jelölti vitát. (Tarlós jó ismerői között viszont akad olyan, aki nem veti el ezt a lehetőséget, feltéve, hogy a jelenlegi városvezető nem látja eleve lefutottnak a meccset.)

Karácsony és Horváth első két összecsapása nem fajult ádáz acsarkodássá, de különösebb meglepetéseket sem tartogatott. A jelöltek hozták magukat. „A vájt fülűek azért kihallhatták a két eltérő személyiségből, politikai múltból adódó különbséget – mondja Horn Gábor, az előválasztást évek óta szorgalmazó Republikon Intézet elnöke –, Horváth Csaba harcos NER-ellenessége és Karácsony Gergely integráló személyisége jól átjött a vitákon. Az pedig nem is volt cél, hogy sebeket ejtsenek egymáson, amit azután a Fidesz tovább mélyíthetne. Különösen úgy, hogy mindkettejük által deklaráltan a jövőben közösen kívánnak dolgozni Budapest érdekében.” Horn szerint a választók bölcsebbek, mint ahogy azt az elemzők és a pártkatonák vélelmezik, és jól be tudják azonosítani a saját értékeiket képviselő jelöltet. Ezt mutatta a 2014-ben az utolsó percben bedobott Bokros Lajos jó választási eredménye is. Horn egyébként nem hisz a kívülről érkező civil messiásban: a politikát csinálják politikusok; ha győz is egy civil jelölt, később egyszerűen bedarálják, mint például Tétényi Évát Esztergomban.

Az előválasztás az eredménytől függetlenül sikertörténet – véli Horn Gábor, akinek meggyőződése, hogy ez jó módszer a megosztott ellenzéknek a közös jelölt megtalálásához. Szerinte az előválasztás témává vált, a jelöltek, az ellenzéki pártok olyan médiafigyelmet kapnak, amit e nélkül bizonyosan nem kapnának meg. Ha már 10–15 ezer ember elmegy szavazni a téli hidegben, akkor szerinte többet értek el, mint egy közvélemény-kutatás megrendelésével. (Érdekes, hogy a Momentum viszont úgy látja, ez kevesebbet ér egy reprezentatív felmérésnél is.) Ha sokan szavaznának, az sokkal erősebb legitimációt adna a közös ellenzéki jelöltnek, mint a pártok közötti megállapodások. Az októberi választás eredménye nagyban függ attól, hogy a lakosság egyetért-e azzal az Orbán Viktornak címzett üzenettel, miszerint „Budapest nem a tied!”. Ahhoz persze, hogy ezt merjék kimondani, egy jó EP-választási eredményre is szükség lenne.

 

Még minden szép

A kételkedők különösen rossznak tartják a január végi időpontot, részben a téli időjárás miatt, részben pedig azért, mert így az EP-választások elé esik. Azt is nehezményezik, hogy csupán pártirodákban lehetett előzetesen regisztrálni, ami sokakat visszatarthatott. Személyesen szavazni egyébként ennek hiányában is lehet: akkor a voksolás előtt rögzítik a személyes adatokat és ott is alá lehet írni az adatkezelési hozzájárulást. Szavazni a pártirodák mellett a közterületeken felállított, elég hosszan nyitva tartó sátrakban is lehet.

A félelem a kormánypárti hekkeléstől csökken, de azért az urnákat egész héten őrzik, az előválasztási bizottság pedig fenntartja magának a jogot, hogy tömeges csalás gyanúja esetén ne hirdessen eredményt. Az eredményről az előzetes ígéretek szerint február 3-án értesülhetünk. Molnár Zsolt szerint a Fidesz esetleges beavatkozási kísérlete a legjobban akkor védhető ki, ha sokan elmennek szavazni. Tóth Bertalan, az MSZP elnöke mástól tart: attól, hogy a Fidesz, ha pillanatnyi érdeke majd azt diktálja, belenyúl a választási törvénybe. Ám Tóth ezzel együtt is bízik abban, hogy az előválasztáson nyertes jelölt képes lesz legyőzni a kormánypárti Tarlós Istvánt.

Neked ajánljuk