Elő-előválasztási végjáték

Verseny a forgóajtóban

  • Szalai Anna
  • 2019. február 28.

Belpol

Eddig alaptalanok voltak az előválasztással kapcsolatos előzetes aggodalmak, viszont a kitűzött célhoz sem sikerült közelebb kerülni. Az LMP, a Momentum és a Jobbik is saját főpolgármester-jelöltről gondolkodik.

Február 3-án zárulnak az urnák, és az ígéretek szerint még aznap kihirdetik a Budapest ellenzéki főpolgármester-jelöltjét kereső előválasztás baloldali előválasztásának eredményét. A procedúra ugyanis kétfordulós: a novemberben meghirdetett előválasztásról távol maradó Puzsér Róbert de-cember közepére kicsikarta az MSZP–Párbeszéd párosból, hogy vele külön mérkőzzék meg a februári győztes. Az LMP támogatását is bíró önjelölt a közösségi oldalán büszkén hirdette, hogy valamennyi feltételét elfogadta a „régi baloldal”: az online szavazás biztosítását, az ötvenezres érvényességi küszöböt, illetve a pártfüggetlen szervezést és lebonyolítást. A második fordulót (az „igazi” előválasztást) a májusi európai parlamenti választás után rendeznék meg, előreláthatólag júniusban. Amelybe akár a Momentum is beszállhatna a saját jelöltjével, hiszen az egyik kifogásuk a februári előválasztással szemben a korai időpont volt. És addigra jelöltet is találhatnak, miután a kiszemelt Veiszer Alinda újságíró nemet mondott a párt fölkérésére. De akárhány előválasztási fordulót rendeznek is, az út végén a kormánypárti Tarlós István főpolgármester vár a végső ellenzéki győztesre; és Tarlós akkor már csaknem egy éve fogja nyomatni kampányát, középpontban a sokmilliárdos városépítési ígérethalmazzal. Ami még akkor is hatékony fegyver, ha két letöltött ciklus után inkább az eredményekkel illene kampányolnia a hivatalban lévő városvezetőnek.

 

Papír és valóság

A fővárosban a kormánypárténál lényegesen nagyobb támogatottságot élvező jelenlegi főpolgármester a Závecz Research (ZR) közvélemény-kutató intézet januári reprezentatív felmérése szerint csak akkor verhető, ha az ellenzék egyetlen jelöltet állít, mégpedig Karácsony Gergely személyében. A budapesti párterőviszonyok – az országos helyzettel ellentétben – kiegyenlítettek, a Fideszt a fővárosiak 34 százalé­ka, az ellenzéket 38 százaléka támogatja. Önállóan induló ellenzéki jelölteknek – mindegy, hogy ketten, hárman vagy négyen lesz­nek-e – esélyük sincs a győzelemre. A ZR úgy számol, hogy a szocialista főpolgármester-jelölt Horváth Csaba visszalépése esetén a politikus hívei­nek 78 százaléka Karácsony Gergelyre szavazna, és Karácsony még Puzsér támogatóinak a 63 százalékára is számíthatna. Mi több, a közös jelöltállítást a fővárosiak 56 százaléka tartja helyes megoldásnak, ezen belül az ellenzéki szavazók között 84 százalékos ez az arány. A megkérdezettek 49 százaléka Karácsonyra szavazna, míg Horváth Csaba a voksok 28 százalékát kapná.

Az előkészületek egyelőre nem ezt tükrözik. A főpolgármesteri posztért újfent nekirugaszkodó, rutinos szocialista jelölt, Horváth Csaba 6465 ajánlást gyűjtött a január 9-től január 23-ig tartó időszakban, míg a párbeszédes Karácsony 5300-at. A jelöltállítást egyébként a lebonyolítást szervező MSZP–Párbeszéd–DK nem kívánta pártokra szűkíteni; bárki elindulhatott volna, ha elég ambíciót érez magában a város vezetéséhez, és össze tud szedni minimum 2 ezer aláírást, valamint szignálja a demokratikus elvekről szóló nyilatkozatot – de Karácsonyon és Horváthon kívül senki nem jelentkezett.

Nyilatkozatai alapján maga Karácsony is nehezen mozdult. November elején még azt mondta a Magyar Narancsnak, hogy akkor dönt az indulásról, ha az ellenzéki pártok közül legalább az LMP, a Momentum és a Liberálisok egyike, valamint néhány mérvadó fővárosi civil szervezet is beáll mögé. Gyakorló zuglói polgármesterként nem szívesen menne bele a kockázatos főpolgármesteri kampányba, rombolva ezzel kerületi újraválasztásának esélyét. Azután mégis úgy vállalta a jelöltséget, hogy az említettek közül senki nem állt be mögé. Később már az a pletyka kezdett terjedni, hogy mindenképpen Karácsony lesz a közös baloldali főpolgármester-jelölt, míg Horváth a XIV. kerületben próbálkozhat, mely csere megnyugtatná a szocialisták zuglói erős emberét, a Karácsonnyal sokszor konfliktusba került Tóth Csaba országgyűlési képviselőt is. Ezt a híresztelést azonban többen is hevesen cáfolták lapunknak, mondván, Horváth Csaba nagyon is győzni akar a február 3-án záruló elő-, majd az őszi önkormányzati választáson is.

Zuglót azonban tényleg nem szeretné az ellenzék elveszíteni, ha Karácsony lesz a közös főpolgármester-jelölt – ismerte el a Magyar Narancsnak Molnár Zsolt, az MSZP budapesti elnöke, de ez nem valamiféle háttéralku során dőlt el, hiszen a jelölő pártok és maguk a jelöltek is többször kijelentették nyilvánosan: bármelyikük győz is végül, együtt kívánnak dolgozni. Amihez a februári vesztesnek is benn kell lennie a Fővárosi Közgyűlésben, vagy kerületi polgármesterként, vagy listás befutóként.

 

Pudingpróba

Molnár Zsolt elégedett az előválasztás eddigi alakulásával. Magyarországon még soha nem rendeztek ilyet, ezért a 12 ezret is meghaladó regisztráció szerinte örvendetes; és bíznak abban, hogy a voksoláson ennél is többen vesznek részt. Erre egy szolid kampánnyal is rásegítenek. A hétvégén már kint voltak a plakátok a nagyobb metróállomásokon, tartottak és még a következő napokban is tartanak nyilvános vitákat a jelöltek között. A szavazás megkönnyítése érdekében sátrat is állítanak Budapest hét legforgalmasabb csomópontján – a Széll Kálmán, a Nyugati, a Blaha Lujza téren, az Örs vezér terén, a Móricz Zsigmond körtéren, valamint Rákospalotán és Csepelen.

Egyelőre semmiféle látható jele nincs annak, hogy a Fidesz meghekkelné az előválasztást. Molnár szerint ehhez túl nagy tömeget kellene megmozgatni, márpedig az elég kockázatos húzás. A fővárosi pártvezér nem tartja kizártnak, hogy a júniusi második fordulót végül nem rendezik meg. Puzsér – mérlegelve a lehetőségeit – visszaléphet addig, és a Momentum jelöltkeresése sem tűnik egyelőre eredményesnek. A Fidesz gyakorlatából kiindulva Molnár arra sem lát sok esélyt, hogy Tarlós István is vállaljon jelölti vitát. (Tarlós jó ismerői között viszont akad olyan, aki nem veti el ezt a lehetőséget, feltéve, hogy a jelenlegi városvezető nem látja eleve lefutottnak a meccset.)

Karácsony és Horváth első két összecsapása nem fajult ádáz acsarkodássá, de különösebb meglepetéseket sem tartogatott. A jelöltek hozták magukat. „A vájt fülűek azért kihallhatták a két eltérő személyiségből, politikai múltból adódó különbséget – mondja Horn Gábor, az előválasztást évek óta szorgalmazó Republikon Intézet elnöke –, Horváth Csaba harcos NER-ellenessége és Karácsony Gergely integráló személyisége jól átjött a vitákon. Az pedig nem is volt cél, hogy sebeket ejtsenek egymáson, amit azután a Fidesz tovább mélyíthetne. Különösen úgy, hogy mindkettejük által deklaráltan a jövőben közösen kívánnak dolgozni Budapest érdekében.” Horn szerint a választók bölcsebbek, mint ahogy azt az elemzők és a pártkatonák vélelmezik, és jól be tudják azonosítani a saját értékeiket képviselő jelöltet. Ezt mutatta a 2014-ben az utolsó percben bedobott Bokros Lajos jó választási eredménye is. Horn egyébként nem hisz a kívülről érkező civil messiásban: a politikát csinálják politikusok; ha győz is egy civil jelölt, később egyszerűen bedarálják, mint például Tétényi Évát Esztergomban.

Az előválasztás az eredménytől függetlenül sikertörténet – véli Horn Gábor, akinek meggyőződése, hogy ez jó módszer a megosztott ellenzéknek a közös jelölt megtalálásához. Szerinte az előválasztás témává vált, a jelöltek, az ellenzéki pártok olyan médiafigyelmet kapnak, amit e nélkül bizonyosan nem kapnának meg. Ha már 10–15 ezer ember elmegy szavazni a téli hidegben, akkor szerinte többet értek el, mint egy közvélemény-kutatás megrendelésével. (Érdekes, hogy a Momentum viszont úgy látja, ez kevesebbet ér egy reprezentatív felmérésnél is.) Ha sokan szavaznának, az sokkal erősebb legitimációt adna a közös ellenzéki jelöltnek, mint a pártok közötti megállapodások. Az októberi választás eredménye nagyban függ attól, hogy a lakosság egyetért-e azzal az Orbán Viktornak címzett üzenettel, miszerint „Budapest nem a tied!”. Ahhoz persze, hogy ezt merjék kimondani, egy jó EP-választási eredményre is szükség lenne.

 

Még minden szép

A kételkedők különösen rossznak tartják a január végi időpontot, részben a téli időjárás miatt, részben pedig azért, mert így az EP-választások elé esik. Azt is nehezményezik, hogy csupán pártirodákban lehetett előzetesen regisztrálni, ami sokakat visszatarthatott. Személyesen szavazni egyébként ennek hiányában is lehet: akkor a voksolás előtt rögzítik a személyes adatokat és ott is alá lehet írni az adatkezelési hozzájárulást. Szavazni a pártirodák mellett a közterületeken felállított, elég hosszan nyitva tartó sátrakban is lehet.

A félelem a kormánypárti hekkeléstől csökken, de azért az urnákat egész héten őrzik, az előválasztási bizottság pedig fenntartja magának a jogot, hogy tömeges csalás gyanúja esetén ne hirdessen eredményt. Az eredményről az előzetes ígéretek szerint február 3-án értesülhetünk. Molnár Zsolt szerint a Fidesz esetleges beavatkozási kísérlete a legjobban akkor védhető ki, ha sokan elmennek szavazni. Tóth Bertalan, az MSZP elnöke mástól tart: attól, hogy a Fidesz, ha pillanatnyi érdeke majd azt diktálja, belenyúl a választási törvénybe. Ám Tóth ezzel együtt is bízik abban, hogy az előválasztáson nyertes jelölt képes lesz legyőzni a kormánypárti Tarlós Istvánt.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.