Ellenzéki pártokat vegzál az Állami Számvevőszék

Elzárták a csapot

Belpol

Abszurd eljárás végén vágta el állami támogatásától a Momentumot és a Párbeszédet az Állami Számvevőszék. Ha a pártok végül meg is kapják a pénzt, könnyen lehet, hogy csak az európai parlamenti és önkormányzati választások után.

„A kormány kiterjedt tájékoztató kampánya többnyire megkülönböztethetetlen volt a Fidesz kampánytevékenységétől, ami utóbbinak egyértelmű versenyelőnyt jelentett a többi szereplővel szemben.” Ezt az EBESZ választási megfigyelői írták a tavaly áprilisi országgyűlési választásról, és annak, aki a kampányban nem csukott szemmel járt és nem dugta be a fülét, nem kell magyarázni, miről beszélt az EBESZ. Ehhez képest az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a jelentéseiben azt veti fel, hogy a parlamentbe be sem került Momentum, és az MSZP-vel közösen induló, három képviselői helyet szerző Párbeszéd jutott „tisztességtelen előnyhöz a választások során”.

Az ÁSZ először október 4-én kezdeményezte a Momentum és a Párbeszéd állami támogatásának felfüggesztését, ennek megfelelően a két párt számlájára a Magyar Államkincstár nem is utalta át a január elején esedékes első negyedévi összeget. A felfüggesztés indoka az volt, hogy a két párt a hivatalos székhelyén nem elérhető. Január 15-re aztán megtalálta őket az ÁSZ, és fel is oldotta a korlátozást, de csak azért, hogy egy nappal később újra kezdeményezze azt, ezúttal arra hivatkozva, hogy a Momentum és a Párbeszéd nem biztosította a kampánypénzek elköltésének „átláthatóságát és elszámoltathatóságát”. A Számvevőszék a feltárt körülményeket az ügyészségnek is továbbította, mert álláspontja szerint az átláthatóság hiánya felveti a költségvetési csalás gyanúját.

Vélhetően hasonló sors vár a Magyar Kétfarkú Kutya Pártra (MKKP) is; ők egy határidőt nem tartottak be, jelentéstervezetében ezért vádolja őket szabálytalansággal az ÁSZ; lapzártánkkor még nincs végleges döntés a kifizetés felfüggesztéséről. A Népszava január 12-i cikke szerint a kampányköltések ellenőrzése után a Jobbikra is újabb 100 millió feletti bírságot készül kivetni a Számvevőszék, azonban egyelőre az erről szóló jelentést nem publikálták. Bár az ÁSZ eljárása több ponton kimondottan rosszhiszeműnek tűnik, döntései jogi úton nehezen támadhatók. Ha a bíróság nem lép, akkor a volt fideszes országgyűlési képviselő, Domokos László által vezetett Számvevőszék belátásán múlik, hogy a támogatástól elzárt pártok mikor juthatnak hozzá a pénzükhöz.

 

Nem kereste

Az ÁSZ az országgyűlési választást követő egy éven belül ellenőrzi a legalább 1 százalékos eredményt elérő pártok kampányköltéseit. Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy a pártok beküldenek egy tételes kampányelszámolást, az ÁSZ pedig véletlenszerű mintavételezéssel bekéri az egyes sorok mögötti számlákat, bizonylatokat, szerződéseket, teljesítési igazolásokat.

A Momentum és a Párbeszéd ellenőrzését részletező, január 16-án közzétett jelentések szerint a két pártot július 9-én kereste meg „az ellenőrzéshez szükséges dokumentumok bekérésére vonatkozó” levéllel az ÁSZ, azonban a Párbeszéd székhelyéről július 19-én „kézbesítés akadályozott”, a Momentumtól augusztus 1-jén „nem kereste” jelzéssel jött vissza a küldemény. Ezért kezdeményezte október 4-én a pártok költségvetési támogatásának felfüggesztését az ÁSZ, bár nem világos, miért vártak több mint két hónapot ezzel, és miért nem szóltak erről hivatalosan az érintetteknek. A pártok csak az ÁSZ sajtóközleményéből értesültek a felfüggesztésről, közvetlenül nem érezték a hatását, mivel október elején a 2018 utolsó negyedévére járó összeget még utalta a kincstár.

Október 10-én aztán újabb levelet küldött a Momentumnak az ÁSZ, ezt 26-án át is vették. Domokos László ekkor tájékoztatta őket az ellenőrzés elindulásáról, illetve arról, hogy milyen elszámolásokat kell benyújtani. Az át nem vett júliusi megkeresésről vagy a támogatás felfüggesztéséről valamiért szó sem esett a levélben, ahogy az sem derült ki belőle, milyen formában kell adatokat szolgáltatni, a határidőt illetően pedig csak egy általános hivatkozás volt az ÁSZ-törvény egy passzusára, amely öt munkanapot ír elő. A júliusi levél tartalma nem ismert (az ÁSZ érdemben nem rea­gált az ezt firtató kérdésünkre), de a momentumosok azt gyanítják, hogy ebben az át nem vett küldeményben szerepelhetett a dokumentumok feltöltésére szolgáló elektronikus felület elérhetősége és a hozzáféréshez szükséges jelszó. Ha ez igaz, akkor október 10-én az ÁSZ úgy adott öt napot a Momentumnak a dokumentumok feltöltésére, hogy pontosan tudták, az erre szolgáló felülethez nem férhet hozzá a párt.

A Momentum pártigazgatója ezek után e-mailben próbált tájékoztatást kérni az adatszolgáltatás módjáról (illetve néhány értelmező kérdést is feltett az ÁSZ-nak), amit az ellenőrzést felügyelő Nagy Imre azzal utasított el, hogy a levélíró nem jelölte meg, milyen tisztséget tölt be a pártban. Hajnal Miklós, a Momentum szóvivője két hangfelvételt is mutatott nekünk: ezeken a párt gazdasági igazgatója telefonon kér információt Nagy Imrétől és az ellenőrzést vezető Nemesvári-Horthy Esztertől. Előbbi azt mondja, csak írásbeli megkeresésre válaszolhat, utóbbi meg azt, hogy nem adhat felvilágosítást. A Momentum végül postán és e-mailen küldte be a kért adatokat, saját számításuk szerint határidőn belül (később az elszámolást és a számlákat a honlapjukon is közzétették). Az ÁSZ a küldeményt átvette, de a tartalmával nem foglalkozott, számlákat nem kért a párttól, és már november 12-én elkészítette jelentéstervezetét, melynek végkövetkeztetésén – az elszámoltathatóság és átláthatóság hiányán – a párt észrevételei sem változtattak.

 

180 fok

Hasonló folyamat játszódott le a Párbeszédnél. Kocsis-Cake Olivio pártigazgató azt mondja, őket sem tájékoztatták arról, milyen felületre kellene feltölteni az elszámolásokat. Miután az ÁSZ újabb leveleit már megkapták, személyesen vitték be a dokumentumokat, de a hivatal ezeket egyszerűen visszaküldte. A Párbeszéd ellenőrzése azért is különleges, mert míg a Momentum valóban jelentős mennyiségű közpénzt – 527,6 millió forintot – használt fel, a Párbeszéd állami támogatást a kampányhoz nem kapott. Az MSZP-vel közösen indultak, és egyéni jelöltjeik is a lista javára mondtak le a támogatásról, így a két párt megállapodása alapján az ÁSZ az MSZP-nél ellenőrzi a kampánypénzek elköltését. A Párbeszédnél csak az 5,8 milliónyi saját forrás felhasználását vizsgálhatnák, de mint láttuk, nem tették. Ehelyett olyan megállapítások szerepelnek a jelentésben, hogy mivel a Párbeszéd nem határidőre és nem az előírt módon szolgáltatott adatot, akár a kampányköltési limitet is túlléphették, de úgymond az sem bizonyított, hogy nem fogadtak el tiltott vagyoni hozzájárulást.

Az MKKP-nél már nyáron átvették az ÁSZ levelét, hozzáfértek az elektronikus felülethez, és meg is kezdték a dokumentumok feltöltését, de nem végeztek a megadott határidőig. „Öt nap helyett csak nyolc nap alatt tudtuk leadni a 176 430 oldalas elszámolást, az Állami Számvevőszék pedig úgy tesz, mintha nem kapott volna tőlünk semmit” – írja a párt. A feltöltési felületet a határidő végén lezárták, a párt hosszabbítási kérelmét elutasították, a postán beküldött dokumentumokat nekik is visszaküldték. Azóta, úgy tűnik, az MKKP sem tud kommunikálni az ÁSZ-szal, mint írják, még „iWiW-en is elérhetetlen a szervezet”.

„Az ÁSZ ellenőrzései hagyományosan nagyon formalisták és aprólékosak – mondja az ügymenetet ismerő jogász forrásunk –, de 2017-ig együttműködő volt a hozzáállásuk. Ha valami nem stimmelt, e-mailen vagy telefonon egyeztettek a pártok képviselőivel. A jobbikos plakátüggyel 180 fokos fordulat következett be, kifejezetten rosszindulatú az ÁSZ, az ellenzéki pártoknál elkezdtek tartalmi ellenőrzést végezni átláthatatlan szempontok alapján, gyakorlatilag kontroll nélkül.” Kocsis-Cake Olivio – akinek az LMP politikusaként is volt dolga az ÁSZ-szal – szintén úgy látja, hogy a mostanihoz hasonló eset korábban nem fordulhatott volna elő. „A fokozatosság elvét követte a Számvevőszék: ha szabálytalanságot észlelt, előbb felhívta a pártot a kijavítására, és csak legvégső esetben nyúlt a szankcióhoz.”

A Jobbikra 2017 decemberében kiszabott 660 milliós büntetés annyiban különbözik a mostaniaktól, hogy ott az ÁSZ – vélhetően a NAV-tól kapott – számlák és szerződések ismeretében döntött azt a 2014-es szabályt alkalmazva, mely szerint cégek nem támogathatnak pártokat. Az ÁSZ ilyen tiltott támogatásként értékelte a Simicska Lajos plakátcégei által a Jobbiknak nyújtott kedvezményeket, bár elég önkényes módszertannal a listaár és a szerződéses ár különbözetét határozta meg büntetési tételként, holott a kedvezmények adása abszolút bevett piaci gyakorlat. Pár milliós vagy tízmilliós bírságot abban az időszakban a többi ellenzéki párt is kapott az ÁSZ-tól arra hivatkozva, hogy áron alul vettek igénybe valamilyen szolgáltatást. „Nálunk azt mondták, túl olcsón béreljük az irodánkat, holott ugyanazt a bérleti díjat korábban az Országgyűlés Hivatala még sokallotta” – mondja Kocsis-Cake Olivio.

 

Még egy ellenőrzés

Az ÁSZ vitatható módszertana azért is probléma, mert a döntéseit gyakorlatilag lehetetlen bírósági úton megtámadni. A hatályos közigazgatási perrendtartás az ÁSZ-t nem minősíti közigazgatási szervnek, és ezt a bíróságok úgy értelmezik, hogy akkor nincs is hatáskörük felette. Információink szerint a tiltott párttámogatás miatti büntetést a Jobbik, a DK és az Együtt is megpróbálta a bíróságon támadni, de kereseteik az első- és másodfokú bíróságról „illetékesség hiányában” pattantak le, a Kúria pedig be sem fogadta a felülvizsgálati kérelmeket. 2018 októberében a Jobbik az Alkotmánybírósághoz fordult a jogorvoslathoz való jog megsértése miatt – ez az ügy még folyamatban van.

Míg a tiltott párttámogatás vélelmezésénél az ÁSZ-nak joga van büntetést kiszabni, a Momentum és a Párbeszéd jelen ügyében alkalmazott „közreműködési kötelezettség megszegésénél” csupán kezdeményezheti az állami támogatás felfüggesztését. A szóhasználatból az következik, hogy valaki másnak kell döntést hoznia a kifizetés felfüggesztéséről, de nem egyértelmű, hogy kinek – hiszen a pártoknak az állami támogatás a választási eredmény függvényében automatikusan jár (ellentétben mondjuk egy színház vagy egy nemzeti park támogatásával, amit szerződés alapján folyósít a minisztérium). A Momentum ezért az Államkincstárat perelte be, mondván, a felfüggesztésről szóló döntés hiányában nincs joga visszatartani a támogatást. Kocsis-Cake Olivio is arról tájékoztatott, hogy a Párbeszéd a kincstárnál keres jogorvoslatot, de azt is fontolgatják, hogy a hazai lehetőségek kimerítése után a strasbourgi bírósághoz fordulnak.

Közben az ÁSZ újabb dokumentumokat, elsősorban belső szabályzatokat kért a Momentumtól és a Párbeszédtől. Horváth Bálint, az ÁSZ kommunikációs osztályvezetője szerint azt kell igazolniuk, hogy „megteremtették a vonatkozó törvénynek megfelelő gazdálkodás feltételeit a jövőre vonatkozóan. Amennyiben ennek mihamarabb eleget tesznek, az ÁSZ visszavonja a két párt költségvetési támogatásának felfüggesztésére vonatkozó intézkedését”. A pártoknak nincsenek illúzióik. Az ÁSZ eleve április 30-ig kérte az újabb iratokat, arra pedig semmilyen határidő nincs, hogy ezután milyen gyorsan kellene elvégezniük az ellenőrzést. „Ha valamibe belekötnek, helyszíni vizsgálat is lehet, ami több hónapig elhúzódhat. Arra számítunk, hogy akár egész évben maradhat a felfüggesztés, de mindenképpen az a Fidesz célja, hogy az EP-választási és az önkormányzati kampányokban hiányozzon ez a pénz” – mondja Kocsis-Cake Olivio.

Persze, nem csak a kampányok idején hiányzik a Momentumnál negyedévente 11, a Párbeszédnél 22 millió forintos támogatás. „Február elejére könnyen kerülhetünk olyan helyzetbe, hogy el kell döntenünk, egy iroda bérleti díját fizetjük ki vagy egy munkavállalót” – mondja a Párbeszéd pártigazgatója. Hajnal Miklós tájékoztatása szerint a Momentumnál már el is kezdődtek a megszorítások, a fizetett alkalmazottaknak felmondtak, és felülvizsgálják aktivistaközpontjuk bérleti konstrukcióját is. „Kampánycélra viszonylag jól fog működni az adománygyűjtés, egy párt általános működésére viszont nehezebben adnak az embe­rek. Mi nem vagyunk bent a parlamentben, nincs frakciópénzünk, ezzel a döntéssel nálunk zárta el leginkább a csapokat a hatalom.”

Miért nem voltak ott?

 

Hajnal Miklós elmondta, hogy korábbi székhelyük elsősorban aktivistaközpontként funkcionált, így elképzelhető, főleg nyár közepén, hogy a vezető tisztviselőket munkaidőben nem lehetett ott megtalálni. Ettől függetlenül a postaládát rendszeresen ellenőrizték, de az ÁSZ-küldemény postai értesítőjére senki nem emlékszik. Októberben döntöttek a székhely megváltoztatásáról, ez bírósági bejegyzés alatt van.

A Párbeszéd az ÁSZ első, júliusi megkeresésekor költözködött, ám új székhelyüket még nem jegyezte be a bíróság. „A portással meg volt beszélve, hogy átveszi a leveleinket, ez számos esetben meg is történt, az ÁSZ küldeményénél valamiért nem. Elég durvának érzem, hogy azért lehetetlenítik el a párt működését, mert egy portás nem vett át egy levelet” – mondta lapunknak Kocsis-Cake Olivio.

 

Minden fronton

 

Az elmúlt hónapokban nem az ÁSZ-é volt az egyetlen hatósági fellépés az ellenzéki pártokkal vagy a kormányellenes tüntetőkkel szemben. A december 16-án és 17-én az MTVA székházában tartózkodó, a tüntetések 5 pontját beolvasni kívánó ellenzéki politikusok hivatalos személy elleni erőszak és hivatali visszaélés miatt tettek feljelentést (előbbit szerintük a több képviselővel szemben erőszakot alkalmazó, néhányukat az épületből kidobó fegyveres biztonsági őrök, utóbbit a kérés ellenére be nem avatkozó rendőrök követték el). Január 21-én az ügyészség a feljelentése­ket elutasította, sőt közérdekű üzem működésének megzavarása és más bűncselekmények gyanújával a képviselők ellen rendelt el nyomozást.

Szél Bernadett és Hadházy Ákos országgyűlési képviselőket az eljárásban a TASZ képviseli. Döbrentey Dániel, a jogvédő szervezet munkatársa azt mondja, a Központi Nyomozó Főügyészség döntése ellen a Legfőbb Ügyészséghez fordulnak panasszal. Ha ez sem lesz sikeres, pótmagánváddal is lehet próbálkozni, de egy pótmagánvádas bírósági eljárásban jóval nehezebb a sértettek dolga, mivel minden bizonyítékot nekik kell beszerezni. Döbrentey szerint az ügyészség értelmezése téves, a képviselők egyértelműen hivatalos személyekként jártak el a közmédia székházában, a végrehajtó hatalmat ellenőrizték. A biztonsági őrök legfeljebb akkor léphettek volna fel velük szemben, ha az élő adást megzavarják, de még ebben az esetben is csak a rendőrség kiérkezéséig tarthatták volna vissza őket, nem volt joguk kidobni a képviselőket az épületből. A közérdekű üzem megzavarásának gyanúja sem állhat meg, mivel a törvény a tévészékházat nem, csupán a távközlési infrastruktúrát említi e címszó alatt.

A rendőrség 444-hez eljuttatott közleménye szerint a december 13-i túlóratörvény elleni tüntetés után 148 ember ellen indult eljárás közlekedési szabálysértés miatt, 94-en már meg is kapták a jellemzően 30–50 ezer forintos pénzbírságot. Döbrentey Dániel úgy látja, 2017 elején kezdődött az a rendőrségi gyakorlat, hogy a tüntetések hivatalos lezárása utáni spontán vonulást sokszor nem ismerik el tüntetésként, a vonulókat igazoltatják, később megbüntetik. „Pedig ez látványosan politikai véleménynyilvánítás, nem lehet összekeverni azzal, amikor valaki részegen sétál az út közepén” – mondja a jogász. 
A gyakorlat azért is aggályos, mert a rendőrség hivatalosan ugyan nem oszlatja fel a spontán tüntetést, de hatásában eléri ugyanazt, mint az oszlatással. Döbrentey szerint a bírságot vitató perek nagyon lassan haladnak, de volt már olyan ügyük, ahol a tüntetőnek adott igazat a bíróság.

A TASZ képvisel több olyan demonstrálót is, akit hivatalos személy elleni erőszakkal, rongálással vagy garázdasággal gyanúsítanak az elmúlt hetek tüntetései után. „Probléma, hogy 2006-hoz hasonlóan sokszor most is csak rendőri tanúvallomások állnak rendelkezésre. Több ügyfelünk ténybeli tagadásban van, a legismertebb eset talán a kanadai-belga kettős állampolgárságú CEU-s hallgatóé, akit azzal gyanúsítanak, hogy folyamatosan támadta a rendőrsorfalat, holott saját elmondása szerint csak rossz helyen állt a rendőrök benyomulásakor” – mondja Döbrentey. Annak a férfinak az ügye már a másodfokú bíróság előtt van, akit gyorsított eljárásban 312 óra közérdekű munkára ítéltek rongálásért, mert a Kossuth téri zászlórúdra a „sztrájk” feliratot fújta fel. A TASZ álláspontja szerint ez is politikai véleménynyilvánítás volt, ami érdemi kárt nem okozott a zászlórúdban.

Neked ajánljuk