Vissza a Kádár-korszakba: utoljára a szocializmusban volt olyan média, mint amit a Fidesz tervez

  • Gera Márton
  • 2018. augusztus 28.

Belpol

Akkor ráadásul két nagy lapkiadó vállalat volt. A tervek szerint most egy óriási médiacég lesz és néhány apró.

Valószínűleg még gördülékenyebben fog menni a központi üzenetek eljuttatása, ha megalakul az a médiaholding, amin a Fideszhez közeli emberek dolgoznak. Mi is beszámoltunk róla, hogy a 444.hu szerint jövő hónaptól átalakítások várhatók a kormánypárti médiában: vége lesz a párhuzamos tulajdonlásoknak, és a legtöbb kormánypárti tévécsatorna, rádió és lap egy holding alá tömörül.

Orbán elégedetlen a kormánypárti médiával, szeptembertől nagy változtatásokra készül

Médiaholding épül. A 444.hu számolt be arról, hogy szeptembertől nagy változások jönnek a kormánypárti médiabirodalomban. Véget érnek a párhuzamos tulajdonlások, és elvileg egy óriási médiaholdingba tömörülnek a kormányközeli lapok, rádiók és tévécsatornák.

Urbán Ágnes, a Mérték Médiaelemző Műhely elemzője szerint azonban a médiaholding megalakítása elsősorban nem a tartalom koordinálásáról szól. „A választások után lehetett arról hallani, hogy finanszírozási problémák vannak, a kormánypárti média túl sokba kerül. Látszólag persze korlátlan a pénz, de valójában már nagyon sok éhes szájat kell etetni, nagy a klientúra, és mivel a kormánypárti média nem versenyképes, minden terméket az államnak kell eltartani” – mondja a kutató a Narancs.hu-nak, aki szerint a médiaholdinggal a gazdasági racionalizálás lehet az elsődleges cél.

Volt már ilyen. A szocializmusban

Az alakuló médiaholdinghoz hasonló kiadó már korábban is létezett Magyarországon: a szocializmus idején. Bár akkoriban két nagy lapkiadó vállalat működött, a Hírlapkiadó Vállalat és a Lapkiadó Vállalat. Korábban ugyan volt több lapkiadó, de a szocialista sajtóirányítás 1965-ben hozzákezdett a profiltisztításhoz, melynek eredménye lett a korábbinál jóval kevesebb kiadó. Az átvétel meglehetősen egyszerűen zajlott: a kiadóknak át kellett adniuk a lapjaikat.

A Hírlapkiadó Vállalat volt a párt kiadója, amely megyei kiadóvállalatokat is fenntartott, a Lapkiadó Vállalat pedig államinak számított, bár a pártállamban ennek tulajdonképpen csak formális jelentése volt. Az, hogy a lapok jelentős része e két kiadó alá tartozott, azt is szolgálta, hogy a keresztfinanszírozás működni tudjon, vagyis a veszteséges lapokat is életben lehessen tartani. A Hírlapkiadó Vállalat nyereségét például a Népszabadság termelte ki, ebből tartották el a ráfizetéses lapokat.

Az egykori Hírlapkiadó Vállalat épülete

Az egykori Hírlapkiadó Vállalat épülete

Fotó: Facebook/Budapest a múltban/Lajos György

A két nagy kiadó, a Hírlapkiadó Vállalat és a Lapkiadó Vállalat „központosított újsággyárként” működött, elsődleges feladatuk nem a piaci folyamatokhoz való igazodás, hanem a propagandafeladatok ellátása és a lakosság irányított információkkal való ellátása volt. A kiadók vezetőinek ehhez kellett a lehető legjobb formátumot megtalálniuk, az 1950-1970-es években újonnan indított médiumokkal például a különféle, politika iránt kevésbé vagy másként érdeklődő társadalmi csoportokat igyekeztek elérni.

A rendszerváltás persze a lapkiadókat is érintette: amikor 1989 után már nem volt ott mögöttük az állam, a piaci viszonyok között kellett volna helytállniuk. Ez kevéssé ment, a ’89-ben Pallasra átkeresztelt Lapkiadó Vállalat például évekig próbált fennmaradni, ám ez nem sikerült, a vállalat már 1994-ben végelszámolás alá került, de csak 2002-ben kezdődött meg a felszámolása. A korábban pártvállalatként működő Hírlapkiadó 1990-ben került állami tulajdonba, igaz, akkoriban már csak kevés lap tartozott a céghez.

Liszkay is itt kezdte

Nem mellékes, hogy már a rendszerváltás után, de a vállalatnál tevékenykedett Liszkay Gábor is, aki elvileg az alakuló médiaholding szakmai irányításáért felel majd: a Mediaworks vezérigazgatója 1989-ben került az akkor már Pallas Lap- és Könyvkiadó Vállalathoz, melynek Liszkay 1994-ben lett a vezetője. Liszkay volt az, aki 1994-ben, az országgyűlési választások két fordulója között vezérigazgatóként 200 millióért adta bérbe a Magyar Nemzetet, az Esti Hírlapot (a magát bulvárlapként definiáló napilap 1996-ban megszűnt) a Simicska Lajoshoz tartozó Mahirnak.

De a Lapkiadó Vállalatnál dolgozott a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság vezetője, Karas Mónika is, aki 1985 és 1992 között volt a vállalatnál jogtanácsos. Pikáns, hogy éppen a Karas vezette Médiahatóság vizsgálhatja majd, hogy rendben van-e, hogy a médiapiac jelentős része egy médiaholding alá kerül.

A cikkhez felhasználtuk a Paál Vince szerkesztette A sajtószabadság története Magyarországon 1914–1989 és Lipovecz Iván által írt, Miénk (lett volna) a tér?– A magyar média magánosítása 1989–1999 című kötetet.

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.

A hegyi ember

Amikor 2018 februárjában Márki-Zay Péter az addig bevehetetlennek hitt Hódmezővásárhelyen, az akkoriban igen befolyásos Lázár János városában az időközi polgármester-választáson magabiztosan legyőzte fideszes ellenfelét, reálisnak tűnt, hogy mindez megismételhető „nagyban” is a tavaszi országgyűlési választásokon.

„Pályáznék, csak nem tudom, kivel”

Miért meghatározó egy társadalom számára a migrációról szóló vita? Hogyan változott a meg Berlin multikulturális közege? Saját történetei megírásáról és megrendezéseiről beszélgettünk, budapesti, román és berlini színházi előadásokról, de filmtervei is szóba kerültek. Kivel lehet itt azokra pályázni?

Pusztítás földön, vízen, levegőben

A magyarországi üvegházhatású gázkibocsátás csaknem háromszorosa került a levegőbe az ukrajnai háború első másfél évében. Óriási mértékű a vízszennyeződés, állatfajok kerültek a kipusztulás szélére. Oroszország akár fél évszázadra való természeti kárt okozott 2023 közepéig-végéig.

Alkotmányos vágy

A magyar mezőgazdaság tizenkét éve felel meg az Alaptörvénybe foglalt GMO-mentességnek, takarmányozáshoz tavaly is importálni kellett genetikailag módosított szóját. A hagyományos szója vetésterülete húsz éve alig változik itthon, pedig a szakértő szerint lehetne versenyezni az ukrán gazdákkal.