Rendszeres mellsimogatásról, fenékfogdosásról, arcra adott pusziról számol be az a levél, melyet július közepén juttatott el az Esélyegyenlõségi Kormányhivatal elnökéhez a gazdasági és humánpolitikai igazgatóhelyettes titkárnõje. A hivatalvezetõ a megvádolt és a történteket tagadó férfit felfüggesztette. Az eljárást a munkajog szabályai szerint elindították, de nemrég meg is szüntettek, mert egyik fél állítását sem tudták bizonyítani. A titkárnõ levelében arról is írt, hogy fõnöke munkaszerzõdést, béren kívüli juttatásokat ígért - mégis megbízási szerzõdéssel alkalmazták. Pillanatnyilag mindketten a kormányhivatalban dolgoznak, de a szabálytalan alkalmazás miatt az igazgatóhelyettes 13. havi bérét megvonták.
A hivatal az eljárás során személyiségi jogokra hivatkozva semmilyen információt nem nyújtott, kommunikációjában a "zaklatás általános kérdéseinek fontosságát" hangsúlyozta. Eközben az egyik bulvárlaphoz - nem tudni, kik - eljuttatták a levelet. A megvádolt férfi ügyvédje is több újságnak nyilatkozott; a múlt héten pedig
a hivatal vezetõi "háttérbeszélgetést"
szerveztek. "A munkáltatónak fegyelmi jogköre van, de az eljárásban csak a konkrét ügy körülményei vehetõk figyelembe" - mondta a beszélgetésen Kovárik Erzsébet hivatalvezetõ (aki posztját csak néhány hete tölti be). Szerinte a fegyelmi eljárás alkalmatlan a szexuális zaklatás kezelésére, hiszen a történtek egyértelmû bizonyítása szinte lehetetlen. Az idén hatályba lépett diszkriminációellenes törvény felsorol ugyan több esetet is, amikor a bizonyítási teher legalább részben megfordul, de ezt nem terjeszti ki a fegyelmi eljárásra.
Az diszkriminációellenes törvénnyel egyéb gondok is adódhatnak, ugyanis a szexuális zaklatás definíciója több civil szervezet ké-rése és annak ellenére sem került bele, hogy valamennyi döntéshozó a fontosságáról nyilatkozott (lásd: Esélykiegyenlítés, Magyar Narancs, 2003. november 20.). Mivel bírói gyakorlat e téren még nincs, nem tudni, miképp értelmezik a jelenlegi törvényt. Az is csak õsszel derül ki, hogy az Európai Parlament és az Európai Tanács elfogadja-e hazánk jelenlegi szabályozását, vagy pedig kéri a pontosítását. Mindenesetre - részben a konkrét ügy következményeként - az Esélyegyenlõségi Kormányhivatal is kezdeményezi az antidiszkriminációs törvény módosítását, illetve módszertani ajánlásokat kíván tenni a törvény hatálya alá tartozó munkáltatóknál év végéig elkészítendõ esélyegyenlõségi tervhez is, hogy a munkahelyi zaklatás kivizsgálása hatékony lehessen.
A konkrét esetben a titkárnõ magánjogi eljárást indíthat a diszkriminációellenes törvény alapján, de a már említett joggyakorlat hiánya miatt elõre megjósolhatatlan eredménnyel. Ráadásul a megvádolt férfi is eljárás indítását tervezi: "Már csak azt kell eldöntenünk, hogy a jó hírnév csorbulása miatt milyen eljárást kezdeményezzünk" - mondta lapunknak a védelmét ellátó Papp Gábor ügyvéd. Szerinte a fegyelmi eljárás során meghallgatott tanúk közül senki nem tudott a történtekrõl, és ügyfelét ismerve több közeli munkatárs "elképzelhetetlennek tartotta a zaklatást". A titkárnõ levelét közlõ Blikk szerint a férfi korábbi munkahelyén is "megfogdosta munkatársnõi fenekét", a hölgyek "valósággal rettegtek tõle", de arról is beszámol, hogy az egyik állítólagos korábbi zaklatott a jelenlegi panaszos édesanyja.
A kormányhivatal elnöke szerint a titkárnõ motivációit nem vizsgálták, és levelében a zaklatáson kívül nem volt semmi, ami miatt eljárást kellett volna indítani. (Ezek szerint a szabálytalan alkalmazás nem ekkor derült ki - V. T.) Nem mindegy, hogy esetleg egy friss vagy korábbi zaklatásról van szó, vagy akár egy kitalált történetrõl, de a mostani vizsgálatból ez már nem derül ki. A Narancsnak a hivatal több munkatársa arról számolt be, hogy az "ügy"
egy korábbi konfliktus
következménye;
nyilatkozatát azonban névvel, bizalmatlanságra hivatkozva és retorzióktól tartva senki sem vállalta. Véleményük szerint a megvádolt igazgatóhelyettes és fõnöke, a gazdasági és humánpolitikai igazgató között több hónapos konfliktus feszül, s az utóbbi "fogást keresett" beosztottján. Papp Gábor nem tud errõl a konfliktusról, az igazgató és helyettese közti munkakapcsolatról a hivatal nem adott ki információt, és megkeresésünkre az igazgató sem nyilatkozott. A zaklatási ügyrõl mindenesetre az igazgatóhelyettes korábban úgy nyilatkozott, hogy "valakik le akarják járatni õt".
A Habeas Corpus Munkacsoport (HCM) augusztus végén levélben fordult a kormányhivatal elnökéhez, és kérte: vonjon be a vizsgálatba olyan szakértõt, aki független a hivatal belsõ viszonyaitól, "tisztában van a szexuális zaklatás fogalmával, megjelenési formáinak sokféleségével, s képes a tünetek azonosítására". Erre nem került sor, aminek oka lehet, hogy a fegyelmi eljárásban a személyiségi jogok tiszteletben tartása miatt nehezen elképzelhetõ "külsõ" segítõ részvétele. "A vizsgálat módszertanát illetõen azért kikérhették volna egy szakértõ véleményét" - mondta Juhász Géza, a HCM igazgatója. ' is hallott az igazgató és helyettese közötti hatalmi harcról, "de az, hogy a zaklatás miatti panasztétel ennek része volt-e, nem releváns, mivel a két kérdést külön kell kezelni". Szerinte a hivatal a zaklatáshoz és annak kivizsgálásához nem ért, a "hatalmi toszakodáshoz annál inkább, ezért ebben a viszonyrendszerben vizsgálták az ügyet, a szexuális zaklatásra pedig úgy tekintenek, mint egy ufóra, és megpróbálják a létezõ sémáikba betuszakolni" - állítja Juhász. Úgy véli, a fegyelmi eljárás során is lehet és kell arra törekedni, hogy a panaszost ne kényszerítsék rá, hogy õ legyen a bizonyítási eljárás összes forrása.
A hivatalvezetõ szerint "jó, hogy kiderült, és jó, hogy itt derült ki" a zaklatás. Úgy véli, az eljárás során az érintett kollégáknak minden szükséges segítséget megadtak. A kormányhivatal fontosnak tartja, hogy a hasonló ügyek bejelentése, kivizsgálása, és az eljárások úgy történjenek, hogy közben minél kevesebben sérüljenek. A zaklatás sajtóvisszhangja óta hasonló ügyekben amúgy több bejelentés érkezett a kormányhivatal ügyfélszolgálatához.
A zaklatás és az azt esetlegesen befolyásoló hatalmi harcok kiderítésére nincs sok esély. Az ott dolgozók szeretnék lezárni az ügyet, és a "szereplõk" egyikének közeli távozását jövendölik. Az igazgatóhelyettes jelenleg állítólag szabadságát tölti, volt titkárnõje pedig az igazgató munkáját segíti. Mindez lehet lényegtelen mellékkörülmény is.
Visszafogottan örülhetünk a diszkriminációellenes törvénynek: legalább tudjuk, mire nem használható. Abban viszont, hogy egy munkahelyi zaklatás bejelentésekor mi történik, kik milyen módszerrel és mit vizsgálnak, semmivel nem lettünk okosabbak.
Virág Tamás
