A hétfőn hozott ítélet szerint a bíróság két év börtönbüntetésre ítélte H. Patrikot és M. Norbertet, amelyet négy év próbaidőre felfüggesztett. A védelem felmentést vagy az ítélet enyhítését, míg az ügyész az ítélet súlyosbítását kérte fellebbezésében. Idén január 25-én a Magyar Narancs is ott volt a tárgyaláson, amelynek során nemcsak a konkrét bűncselekménnyel kapcsolatos kérdések merültek fel.
Gitár, ének
A közvélemény a Kaposvári Regionális Nyomozó Ügyészség 2022. május 19-én megjelent közleményéből értesülhetett arról, hogy a Kaposvári Törvényszék Katonai Tanácsa két mohácsi rendőr, H. Patrik és M. Norbert ellen emelt vádat hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás bűntette, illetve kiszolgáltatott személy megalázásának vétsége miatt. „A Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentése alapján indult ügy vádirata szerint 2021 januárjában a húszas éveik elején járó két rendőr Mohács belterületén ellátott gépkocsizó járőrszolgálatuk során kiszolgáltatott élethelyzetű, hajléktalan életmódot folytató személyeket bántalmazott és alázott meg. Egy alkalommal a fiatalabb rendőr a földön fekvő és ittassága miatt magatehetetlen sértettet társa jelenlétében többször megrúgta a fején. Pár nap elteltével a rendőrök a kiszolgáltatott élethelyzetét kihasználva ugyanezen sértettet arra bírták rá, hogy »léggitározzon« és énekeljen. A sértett a felszólításnak eleget tett, amelyről egyikük mobiltelefonja segítségével videófelvételt készített, amelyet üzenetküldő szolgáltatáson keresztül elküldött egy mohácsi kollégájuknak. Az üzenetet fogadó rendőr reagált a videóra, azonban a tudomására jutott és hivatalból üldözendő bűncselekményről nem tett feljelentést, amellyel ő is bűncselekményt követett el” – állt az ügyészségi közleményben. Említést tettek arról is, hogy a rendőrök a sértettet és egy másik hajléktalan személyt a rendőrség által rendszeresített könnygázspray-vel indok nélkül lefújták. „Mindezeken túlmenően az egyik bántalmazó rendőr további katonai bűncselekményt is elkövetett azzal, hogy szolgálata végén jelentésében – elöljáróit megtévesztve – valótlanul állította azt, hogy intézkedett egy személygépjármű vezetőjével szemben, holott az ellenőrzés a valóságban nem történt meg” – írták, hozzátéve, hogy az ügyészség a két rendőrrel szemben 3 és fél év végrehajtandó szabadságvesztés kiszabását indítványozta.
„Lényegében így szocializálódtam”
A pernek tavaly szeptemberben volt az előkészítő tárgyalása. A védelem azt igyekezett bizonyítani, hogy a hajléktalanok viselkedése volt elfogadhatatlan. De a január 25-i tárgyaláson már a vádlottak is hasonlóan nyilatkoztak: az egyik sértettet olyan emberként írták le, aki eleve mindig részeg, és zaklatja a járókelőket. Ő volt az, akit 2021 januárjában majdnem elgázoltak, mert az út közepén aludt. Elmondásuk szerint csak segíteni akartak, ám a fertőzéstől tartva kézzel nem mertek hozzáérni, ezért rúgták meg, pontosabban M. Norbert először a férfi lábát, majd miután erre nem reagált, a fejét „lökődte meg” – a cipőjével. Elhangzott az is, hogy a sértett kapucnit viselt, ezért biztosan nem okoztak neki fájdalmat. Az esetet videóra vették, és csak azért nem írtak jelentést, mert nem akartak felesleges munkát adni a szabálysértési osztálynak. A „léggitáros” videóról a vádlottak azt mondták, hogy az csak „gyerekes poén” volt. „A videók maguktól jöttek, de nem azért, hogy bántsuk őt” – derült ki a M. Norbert vallomásából. A másik sértett, esetében a vádlottak egy lakásra mentek, hogy megfékezzék az agresszív férfit, de erőszakos cselekményt nem követtek el, és a 750 ml-es tömegoszlatásra használt gázspray-vel csak a levegőbe fújtak. „Nem mindig voltunk szakszerűek, de mindig jogszerűek voltunk” – jelentették ki a vádlottak.
A tárgyaláson kiderült, hogy a rendőrök nem kaptak arra vonatkozó kiképzést, hogyan kell fellépniük hajléktalan vagy fogyatékos személyek igazoltatásakor. Amikor pedig a jelentés hiányosságairól esett szól, arról beszéltek, hogy „volt rá példa”, hogy nem kértek jelentést a parancsnokok. „Lényegében így szocializálódtam” – mondta a tárgyaláson H. Patrik. A tárgyaláson úgy tűnt, az sem teljesen világos számukra, hogy miért állnak a bíróság előtt; mintha azzal már megbűnhődtek volna, hogy elbocsátották őket, és csak segédmunkásként tudtak elhelyezkedni. „Gyerekkori álom volt a munkám, a hivatásom” – olvasta a bíró egyikőjük vallomásában, a másikéból pedig kiderült, hogy még most, civilben is igyekszik segíteni a rendőrség munkáját.
A sértettek hallgattak
Nem derült ki a tárgyaláson, hogy a visszaéléseket hogyan leplezték le és hogyan kerülhetett az eset napvilágra. Az bizonyos, hogy a felvételeket nem a videót megtekintő „rendőrkolléga” juttatta el az ügyészséghez – ezért ellene eljárást indítottak és megrovást indítványozott az ügyészség beismerés esetére –, és a sértetteknek sem fordult a fejében, hogy panasszal éljenek. Valójában a Nemzeti Védelmi Szolgálat tett feljelentést, és szolgáltatott bizonyítékokat.
De arról semmiféle információ nem jelent meg, hogy a szolgálatnak hogyan jutottak tudomására a bántalmazások, miféle nyomozás előzte azokat meg, volt-e egyáltalán ilyen,
és ha volt, akkor az kifejezetten H. Patrik és M. Norbert ellen irányult-e. Mindez azért érdekes, mert a Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentése nélkül soha nem derült volna ki az, ami a vádiratban olvasható, és a videófelvételeket is vélhetően csak a kollégák közt osztották volna meg a megvádolt rendőrök. Ennek elsősorban azért van jelentősége, mert kellő információk hiányában az sem lett volna cáfolható, amit a vádlottak is jeleztek: inkább „jót tettek” az út közepén fekvő férfival, hiszen ha nem ébresztik fel, akkor például elgázolhatta volna egy autó.
Az is meglehetősen szokatlan, hogy az ügy nyilvánosságra kerülése után a bulvársajtó, illetve a hajléktalanokkal szemben általában ellenséges kormányközeli média szenzációként tálalta a témát, persze a sértettek személyiségi jogainak figyelmen kívül hagyásával. „A rendőrök válogatott módon kínozták a hajléktalanokat, amelyekről videofelvételeket is készítettek” – állította a TV2 Tények című műsora, az Origo pedig azzal jött, hogy a bántalmazásokat a szolgálati autóban elhelyezett kamera „élőben közvetítette”, amiből egy szó sem volt igaz. Jellemző, hogy a szegények és kiszolgáltatottak jogvédelmével foglalkozó civil egyesület, az Utcajogász Egyesület is csak az ügyészségi közlemény és a Blikk cikkének alapján jutott el a sértettekhez és ajánlotta fel számukra a jogi képviseletet.
Nem szereztek tudomást
A január végi tárgyaláson a vádlottak beidézett felettesei is tanácstalannak tűntek. „Idősebb kolléga mellett ez nem fordult volna elő, túl korán helyeztünk rájuk nagyobb felelősséget, ők pedig az aktivitásukkal próbáltak kitűnni” – jegyezte meg az egyik tanú a vádlottakról, miközben többször is elhangzott, hogy mennyire pozitív volt a róluk kialakult kép. „Mindkettő jó rendőr volt, felkészültek, eredményesek, a statisztikát hozták, jó jelentéseket írtak” – mondta közvetlen felettesük, hozzátéve, hogy a hajléktalanokkal „nehéz volt mit csinálni törvényileg”.
Ezt érthette általánosságban, de a bántalmazott sértettekre vonatkozóan is. Az egyiküket ugyanis számos alkalommal megbírságolták a kijárási tilalom idején, amit nem tudott kifizetni. E büntetéseket a bíróság úgy változtatta elzárásra, hogy figyelmen kívül hagyták: a férfi fogyatékossággal él. Két nappal a rendőri atrocitások után került büntetés-végrehajtási intézetbe, ahol más fogvatartottak is bántalmazták. Csak azután szabadult, hogy az Utcajogász Egyesület perújítási kérelmet nyújtott be, hogy fogyatékos embert szabálysértés miatt elzárásra ítélni nem lehet, de a fogyatékosságról addig a bíró nem szerzett tudomást.
Videók
A tárgyalás május 16-án folytatódott. Ekkor levetítették azokat a videofelvételeket is, amelyek alapján vádat emeltek a rendőrök ellen. A Telex tudósítása szerint az egyik videón tisztán látszik, ahogy a rendőr bakancsával többször is megrugdossa a földön fekvő, láthatóan erősen ittas és magatehetetlen hajléktalan férfi fejét, és látható volt az a videót is, amelyen léggitározásra próbálják a sértetett rávenni az utcán, illetve az is, hogy a rendőrök a járőrkocsiban ülve lefújják őt gázspray-vel. A másik videón az volt látható, hogy a másik sértettet, aki nem tűnt sem agresszívnak, sem veszélyesnek. lefújják a tömegoszlatáshoz használatos gázspray-vel. A tárgyaláson olyan hangfelvételeket is bemutattak, amelyeken a rendőrök trágár szavakkal alázták meg a sértetteket. Az nem derült, hogy ki készítette a felvételeket, és az sem, hogy ki fújt a gázspray-vel. A bíró erre vonatkozó kérdésére nem válaszoltak a vádlottak, akik a videózásról is csak annyit mondtak, hogy a saját védelmükben rögzítették a felvételeket. Tanúként ismét meghallgatták feletteseiket is, ők is nagyjából ugyanazt mondták, mint a korábbi alkalmak során.
Első fokon felfüggesztve
A Kaposvári Törvényszék mostani ítélete szerint az első- és másodrendű vádlott két év börtönbüntetést kapott négy évre felfüggesztve. Az ítélet nem jogerős. A sértetteket a bíróságon képviselő Utcajogász Egyesület szerint az ügy azonban nem csak két fiatal, tapasztalatlan rendőr törvénybe ütköző magatartását és hivatali visszaélését hozza felszínre, hanem
egy olyan szervezeti kultúrát is megmutat, amelyből a két vádlott viselkedése részben következik.
Mint az ítéletet kommentáló közleményükben írják, a vádlottak saját mobiltelefonjaikkal készített videófelvételei hozzájárultak a cselekmények felderítéséhez, de mint vallomásaikból kiderült, az ilyen típusú felvételek készítése nem volt korábban sem példa nélküli a rendőri állományban. „Ebből pedig világossá válik az is, hogy a két rendőr nem tartott, nem kellett tartania attól, hogy tetteikért felelősségre vonják őket. Az általuk elkövetett bűncselekményeket – amelyeknek jogellenességével és megalázó jellegével tisztában voltak – egy erős hivatásrendbeli alapokon nyugvó szervezeti kultúra megelőzhetett volna” – írta az Utcajogász Egyesület, hozzátéve, azzal pedig, hogy a vádlottak megbánást nem tanúsítottak, nemcsak a sértettek felé nem tettek emberi lépést, „de ami talán társadalmi szempontból még súlyosabb következmény: a rendőrségbe, a rendőri hivatás képviselőibe vetett társadalmi bizalmat is gyengítették” .
Noha az ügyészség a letöltendő börtönbüntetést indítványozott. A Kaposvári Törvényszék ennél enyhébb ítéletet hozott, hiszen a börtönbüntetést négy év próbaidőre felfüggesztette. A vádlottak nem éltek azzal a lehetőségükkel, hogy az utolsó szó jogán felszólaljanak. Az Utcajogász Egyesület közleménye szerint a védelem a tárgyalás során azt hangsúlyozta, hogy a sértettek nem tisztes polgárok, a vádlottak pedig nem követtek el bűncselekményt.
A per másodfokú tárgyalása a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik.
(Címlapképünkön: a tárgyalás idén januárban a Kaposvári Törvényszéken. Fotó: a szerző felvétele)
