Tisza és Kádár meggyalázott holtteste

Fejre mentek

Belpol

Máig rejtély, kik és miért lopták el sírjából Tisza István vagy később Kádár János koponyáját. A Tisza koporsójában található értéktárgyakat a tettesek nem vitték el.

Negyven évvel ezelőtt, 1983 egy forró nyári napján a tettesek minden valószínűség szerint fehér Škodával érkeztek a magyar–román határnál fekvő kis zsákfaluba, Gesztre, hogy feltörjék a Tisza-kastélyhoz közeli családi kriptát, amelyben 33 holttest nyugszik. A helyben élő Képíró Sándorné azt állította akkoriban, hogy a tolvajok a fiától kértek útbaigazítást. (A Tisza család története 1760-ig vezethető vissza Geszten, a kriptát 1902-ben építették.) Két mezőőr is észlelte az idegen autót azon a délutánon, sőt azt is látták a távolból, hogy a Tisza család nyughelye előtt parkolt le. Azt hitték, hogy a leszármazottak közül jöttek valakik látogatóba a halottak előtt tisztelegni. Éppen ezért nem is akarták megzavarni őket, meg nem is volt ebben semmi gyanús.

Órákkal később ugyanezek a mezőőrök fedezték fel, hogy a kripta bejárati lakatját leverték, a sírok egy részét feldúlták. A Gyuláról éjfélkor megérkező rendőrök és nyomozók az elemlámpák fényében hamar megállapították, hogy az 1918-ban meggyilkolt Tiszta István volt miniszterelnök márványtábla mögötti sírhelyét feltörték, a koporsót kihúzták és felnyitották, nem is tolták vissza. Döbbenten rögzítették, hogy a koponyát elvitték.

Egyes korabeli beszámolók szerint a koporsóban található ékszerekhez, Tisza arany pecsétgyűrűjéhez, mandzsettagombjához és nyakláncához nem nyúltak, míg mások szerint éppen az ott található ékszerek megszerzése lehetett az indíték. (Abban az időben Budapesten a volt miniszterelnök, gróf Batthyány Lajos sírboltját is feltörték.) A Gyulai Rendőrkapitányság egyik volt nyomozója, Tokai György lapunk megkeresésére elmondta, tudomása szerint megdőlt az a teória, hogy az értéktárgyak miatt törték fel negyven éve a főúri sírokat. Többeket ezek nélkül temettek el, Tisza István esetében pedig ezekhez hozzá sem nyúltak.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül.