Tisza és Kádár meggyalázott holtteste

Fejre mentek

Belpol

Máig rejtély, kik és miért lopták el sírjából Tisza István vagy később Kádár János koponyáját. A Tisza koporsójában található értéktárgyakat a tettesek nem vitték el.

Negyven évvel ezelőtt, 1983 egy forró nyári napján a tettesek minden valószínűség szerint fehér Škodával érkeztek a magyar–román határnál fekvő kis zsákfaluba, Gesztre, hogy feltörjék a Tisza-kastélyhoz közeli családi kriptát, amelyben 33 holttest nyugszik. A helyben élő Képíró Sándorné azt állította akkoriban, hogy a tolvajok a fiától kértek útbaigazítást. (A Tisza család története 1760-ig vezethető vissza Geszten, a kriptát 1902-ben építették.) Két mezőőr is észlelte az idegen autót azon a délutánon, sőt azt is látták a távolból, hogy a Tisza család nyughelye előtt parkolt le. Azt hitték, hogy a leszármazottak közül jöttek valakik látogatóba a halottak előtt tisztelegni. Éppen ezért nem is akarták megzavarni őket, meg nem is volt ebben semmi gyanús.

Órákkal később ugyanezek a mezőőrök fedezték fel, hogy a kripta bejárati lakatját leverték, a sírok egy részét feldúlták. A Gyuláról éjfélkor megérkező rendőrök és nyomozók az elemlámpák fényében hamar megállapították, hogy az 1918-ban meggyilkolt Tiszta István volt miniszterelnök márványtábla mögötti sírhelyét feltörték, a koporsót kihúzták és felnyitották, nem is tolták vissza. Döbbenten rögzítették, hogy a koponyát elvitték.

Egyes korabeli beszámolók szerint a koporsóban található ékszerekhez, Tisza arany pecsétgyűrűjéhez, mandzsettagombjához és nyakláncához nem nyúltak, míg mások szerint éppen az ott található ékszerek megszerzése lehetett az indíték. (Abban az időben Budapesten a volt miniszterelnök, gróf Batthyány Lajos sírboltját is feltörték.) A Gyulai Rendőrkapitányság egyik volt nyomozója, Tokai György lapunk megkeresésére elmondta, tudomása szerint megdőlt az a teória, hogy az értéktárgyak miatt törték fel negyven éve a főúri sírokat. Többeket ezek nélkül temettek el, Tisza István esetében pedig ezekhez hozzá sem nyúltak.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.