Cseresnyési László: Nyelv és neurózis

Nyelvek, nácik, identitások

Egotrip

A média minden csatornáján valósággal ömlenek a hírek és álhírek az ukrán válságról. Ebben az írásban a válság nyelvi-etnikai hátteréről lesz szó, illetve ennek a politikával és a „speciális katonai művelettel” való állítólagos kapcsolatáról.

Putyin elnök számos alkalommal kifejtette azt, hogy Ukrajna és ukrán nemzet nincs is, mert az ukránság csupán mint az összorosz nemzet és nyelv része létezik. Ezt mondta például 2008 áprilisában, majd 2014 márciusában is, amikor a Krímet, Hruscsov elvtárs könnyű kézzel adott ajándékát (1954) az ukránoktól visszavette. Putyin gránitszilárdságú hivatkozási alapja végső soron a Kijevi Nagyfejedelemség (9–13. század), amely egyszerre volt az ukrán, az orosz és belarusz államiság elődje. Létezett ugyan már a 12. század közepén valami Moszkva nevű kis település, de ennek csak az 1380-as évektől kezd megnőni a jelentősége, amikor a városka egy mindent elnyelő, új nagyfejedelemség központja lett. A mai Ukrajna régióinak hányatott politikai története azonban a területi széttagoltság idején, azaz a 18. századig csak részben függött össze a cári Oroszország történetével.

Négy évszázadon át másfajta nyelvi és kulturális identitások formálódtak ezeken a területeken. Ezt jelzi az is, hogy már Nagy Péter cárnak is be kellett tiltania az ukrán könyvek kiadását (1721), majd a 19. században korlátozták az ukrán nyelv nyilvános használatát is (1863, 1876, 1881). És mégis… Ha a Vízivárosban járunk, a Fő utcáról lekanyarodva elmegyünk a Király gyógyfürdő és a görögkatolikus templom között, egy kis tér közepén meglátjuk Tarasz Sevcsenko szobrát. Sevcsenko ukrán költő, író és festő egyike volt azoknak, akik már a 19. század közepén ukránul írtak. A kor ukrán íróinak a zöme oroszul írt, így például Gogol is. Az oroszosítás az 1930-as években újabb lendületet kapott. A CIA Factbook szerint ma Ukrajna lakosságán belül az ukrán anyanyelvűek kétharmados többségben vannak, míg az orosz anyanyelvűek aránya mintegy 30 százalék. Az ukrán etnikum egy része azonban orosz anyanyelvű, sokan pedig egyfajta kevert orosz-ukrán nyelvet használnak (ez a szurzsik).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.