Cseresnyési László: Nyelv és neurózis

Nyelvek, nácik, identitások

Egotrip

A média minden csatornáján valósággal ömlenek a hírek és álhírek az ukrán válságról. Ebben az írásban a válság nyelvi-etnikai hátteréről lesz szó, illetve ennek a politikával és a „speciális katonai művelettel” való állítólagos kapcsolatáról.

Putyin elnök számos alkalommal kifejtette azt, hogy Ukrajna és ukrán nemzet nincs is, mert az ukránság csupán mint az összorosz nemzet és nyelv része létezik. Ezt mondta például 2008 áprilisában, majd 2014 márciusában is, amikor a Krímet, Hruscsov elvtárs könnyű kézzel adott ajándékát (1954) az ukránoktól visszavette. Putyin gránitszilárdságú hivatkozási alapja végső soron a Kijevi Nagyfejedelemség (9–13. század), amely egyszerre volt az ukrán, az orosz és belarusz államiság elődje. Létezett ugyan már a 12. század közepén valami Moszkva nevű kis település, de ennek csak az 1380-as évektől kezd megnőni a jelentősége, amikor a városka egy mindent elnyelő, új nagyfejedelemség központja lett. A mai Ukrajna régióinak hányatott politikai története azonban a területi széttagoltság idején, azaz a 18. századig csak részben függött össze a cári Oroszország történetével.

Négy évszázadon át másfajta nyelvi és kulturális identitások formálódtak ezeken a területeken. Ezt jelzi az is, hogy már Nagy Péter cárnak is be kellett tiltania az ukrán könyvek kiadását (1721), majd a 19. században korlátozták az ukrán nyelv nyilvános használatát is (1863, 1876, 1881). És mégis… Ha a Vízivárosban járunk, a Fő utcáról lekanyarodva elmegyünk a Király gyógyfürdő és a görögkatolikus templom között, egy kis tér közepén meglátjuk Tarasz Sevcsenko szobrát. Sevcsenko ukrán költő, író és festő egyike volt azoknak, akik már a 19. század közepén ukránul írtak. A kor ukrán íróinak a zöme oroszul írt, így például Gogol is. Az oroszosítás az 1930-as években újabb lendületet kapott. A CIA Factbook szerint ma Ukrajna lakosságán belül az ukrán anyanyelvűek kétharmados többségben vannak, míg az orosz anyanyelvűek aránya mintegy 30 százalék. Az ukrán etnikum egy része azonban orosz anyanyelvű, sokan pedig egyfajta kevert orosz-ukrán nyelvet használnak (ez a szurzsik).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.