Egotrip

Szécsi Noémi: Nem és nem

Egotrip

Érdem vagy nem?

Húsz év nőtörténeti kutakodás után a mesterséges intelligencia magabiztosságával lennék képes cikket írni a nők korokon átívelő szellemi alacsonyrendűségéről, olyan mennyiségben kerültem érintkezésbe ilyen szövegekkel. Az ember az elsőnél még őszintén felháborodik, hogy miként lehetett egy jogfosztott és biológiai funkciója börtönében tartott csoportot képességek hiányával vádolni, aztán másodjára is percekig elidőzik az érveken, de a harmadik után érzelmileg úgy ellankad, mint a frontkórház ápolónője 1914 de­cem­berére. A leszakított végtagok, lőtt sebek és beszakadt koponyák mindig rémisztők, de az ezredik után mások sorsa már csak meló. Javarészt az alábbi írások alkotják ugyanis a 19. századi nőtörténet korpuszát: előlép egy önelégült közéleti férfiú, aki azt ecseteli, hogy a nők számára szerencsére nem adottak az oktatás és hivatásgyakorlás férfiakéval azonos lehetőségei, és testük sajátosságai révén nem úgy gondolkodnak, viselkednek és cselekszenek, mint a férfiak. Akik minden őket ért hátrány ellenére képesek ugyanolyan gondolkodásra, viselkedésre és cselekedetekre, azok módjával megdicsérendők, de kordában tartandók. Argumentum ad nauseam, de azért néhány még így is megmaradt a fejemben. Például Gyulai Pál minden tárgyilagosság mellett is arrogánsnak nevezhető hőzöngése a gombamód szaporodó, viszont ostobácska írónők miatt 1858-ból. Lakits Vendel budai iskolaigazgató nőiértelmiség-ellenes kirohanása A fővárosi tanítónők férjhezmeneteléről című 1880-as pamfletben. Esetleg a nemzetközi nagykutyák közül Otto Weininger Nem és jellem című, konkrétan is súlyosan nő­gyűlölő könyve.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.