Egotrip

Szécsi Noémi: Nem és nem

Egotrip

Érdem vagy nem?

Húsz év nőtörténeti kutakodás után a mesterséges intelligencia magabiztosságával lennék képes cikket írni a nők korokon átívelő szellemi alacsonyrendűségéről, olyan mennyiségben kerültem érintkezésbe ilyen szövegekkel. Az ember az elsőnél még őszintén felháborodik, hogy miként lehetett egy jogfosztott és biológiai funkciója börtönében tartott csoportot képességek hiányával vádolni, aztán másodjára is percekig elidőzik az érveken, de a harmadik után érzelmileg úgy ellankad, mint a frontkórház ápolónője 1914 de­cem­berére. A leszakított végtagok, lőtt sebek és beszakadt koponyák mindig rémisztők, de az ezredik után mások sorsa már csak meló. Javarészt az alábbi írások alkotják ugyanis a 19. századi nőtörténet korpuszát: előlép egy önelégült közéleti férfiú, aki azt ecseteli, hogy a nők számára szerencsére nem adottak az oktatás és hivatásgyakorlás férfiakéval azonos lehetőségei, és testük sajátosságai révén nem úgy gondolkodnak, viselkednek és cselekszenek, mint a férfiak. Akik minden őket ért hátrány ellenére képesek ugyanolyan gondolkodásra, viselkedésre és cselekedetekre, azok módjával megdicsérendők, de kordában tartandók. Argumentum ad nauseam, de azért néhány még így is megmaradt a fejemben. Például Gyulai Pál minden tárgyilagosság mellett is arrogánsnak nevezhető hőzöngése a gombamód szaporodó, viszont ostobácska írónők miatt 1858-ból. Lakits Vendel budai iskolaigazgató nőiértelmiség-ellenes kirohanása A fővárosi tanítónők férjhezmeneteléről című 1880-as pamfletben. Esetleg a nemzetközi nagykutyák közül Otto Weininger Nem és jellem című, konkrétan is súlyosan nő­gyűlölő könyve.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Emlékév

A hatalom és a muzsikus viszonya sokféle lehet: az utcai zenész nyitott gitártokja, a homlokra csapott vagy vonóba tűzött nagycímletű bankjegy éppúgy kifejezi ezt a viszonyt, mint a Mozartot és Salierit is udvari zeneszerzővé kinevező II. József telhetetlensége.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.