Farkas Katalin: Filofaxni (A szoritész paradoxon)

  • 1999. június 17.

Egotrip

Elkezdeni vagy abbahagyni valamit közismerten nehéz. Ez különösen igaz olyan helyzetekre, ahol a döntés egy kicsivel mindig elodázható. Egyetlen percig még fekhetek az ágyban, és biztosan nem kések el, hiszen a találkozóm csak másfél óra múlva lesz. És le fogok szokni a dohányzásról is, csak még erre az egyetlen cigarettára rágyújtok, az biztosan nem visz a sírba. A fordításnak is nekiülök, mondjuk holnap, de ma este még nyugodtan megnézhetem az új Bruce Willis-filmet, egy nap ide vagy oda nem számít. Ezek az állítások mind tökéletesen helytállóak, de azt is tudjuk, hova vezetnek: a hamutartó teli csikkel, reménytelenül késünk, a felbőszült szerkesztők jogos szidalmaitól való félelmünkben napok óta nem merjük felvenni a telefont.

A szoritészparadoxon

Elkezdeni vagy abbahagyni valamit közismerten nehéz. Ez különösen igaz olyan helyzetekre, ahol a döntés egy kicsivel mindig elodázható. Egyetlen percig még fekhetek az ágyban, és biztosan nem kések el, hiszen a találkozóm csak másfél óra múlva lesz. És le fogok szokni a dohányzásról is, csak még erre az egyetlen cigarettára rágyújtok, az biztosan nem visz a sírba. A fordításnak is nekiülök, mondjuk holnap, de ma este még nyugodtan megnézhetem az új Bruce Willis-filmet, egy nap ide vagy oda nem számít. Ezek az állítások mind tökéletesen helytállóak, de azt is tudjuk, hova vezetnek: a hamutartó teli csikkel, reménytelenül késünk, a felbőszült szerkesztők jogos szidalmaitól való félelmünkben napok óta nem merjük felvenni a telefont.

Filozófiai tanulmányok hiányában itt beszélhetnénk holmi lustaságról, akaratgyengeségről, ám ha helyesen közelítjük meg a kérdést, kiderül, egész másról van szó: egy olyan csapdába szaladtunk bele kikerülhetetlenül, amelyet az ész és a nyelv önnönmagának állít. Bizony, egy paradoxonnal állunk szemben, és egy paradoxon áldozatának lenni, abban van valami heroikus. Az ókori görögök, akiknek az Ödipusz-komplexus mellett a nyugati filozófia megalapozását is köszönhetjük, már ismerték a problémát. A paradoxont a következő példával világították meg.

Tegyük fel, hogy van valahol egy homokhalom. Ha egyetlen homokszemet elveszünk belőle, a homokhalom homokhalom marad: egyetlen homokszem elvétele nem változtathat egy halmot nem-halommá. Ezen általános elvvel felszerelkezve, ismét elveszünk egy szemet; a halom még mindig megvan, merthogy - amint abban megállapodtunk - egyetlen szem elvétele nem szüntet meg halmokat. Némi türelemmel, és megkockáztatva, hogy mindenki hülyének néz minket, amint egy csipesszel rakosgatunk homokszemeket, végül eljutunk oda, hogy egyetlen szem homok maradt, és ezt bizony kénytelenek leszünk halomnak nyilvánítani: a halmot ugyanis általános elvünk következtében nem szüntettük meg.

Márpedig egyetlen szem homok nyilván nem alkot halmot. A görög "szorosz" szóból - amely halmot jelent - származik az efféle paradoxonok általános neve, a kérdés kapcsán pszichiátriai kezelésre utalt filozófusok meghitten így emlegetik a problémát: szoritész paradoxon. Szoritész paradoxont számos tulajdonsággal kapcsolatban lehet gyártani. Egyetlen hajszál elvesztése nem tesz valakit kopasszá; egy sovány ember nem lesz kövér egyetlen gramm felszedésétől, és talán a MaNcs sem fog csődbe menni, ha még ezen a héten nem fizetünk rá elő. (De igen. A szerk.) Csakhogy nyilván vannak kopaszok és kövérek, és kedvenc lapunkat is elveszítjük, ha nem cselekszünk idejében. Nagyon téved, aki azt hiszi, hogy mindezt pusztán a Bánfi-hajszesszel és a fogyókúrás tablettákkal csődöt mondottak találták ki, hogy bebizonyítsák, voltaképpen senki nem kopasz vagy kövér. Itt igenis mély filozófiai problémák örvényébe tekinthet az olvasó. Azokat a feltevéseket ugyanis, amelyek a paradoxonhoz vezetnek, nagyon nehéz lenne feladni. Tagadhatatlanul van egy csomó olyan tulajdonság, amely megenged határeseteket. A gondolatmenetben alkalmazott elvek pedig a logikai érvelés tiszteletre méltó, számos próbát kiállt elemei. A paradoxonra adott válaszok ezért elkerülhetetlenül valami olyasminek a feladásához vezetnek, amihez más körülmények között körömszakadtáig ragaszkodnánk.

A Zénón-paradoxon korábbi tárgyalásánál már utaltam arra, hogy a filozófiai stúdiumok örvendetes módon a világról alkotott szokatlan felfogásokkal ismertetnek meg minket. A szoritész paradoxonnal kapcsolatos kedvenc elméletem is ezek közé tartozik. Az elmélet szülőatyja egy rendkívül vékony angol filozófus (onnan tudom, hogy már volt szerencsém őt életnagyságban is látni, alig vet árnyékot az írásvetítőre), aki makacsul amellett érvel, hogy lehetséges, hogy ő nem is sovány - csak mi ezt sajnos nem tudjuk. Szerinte igenis van egy századmilligrammra pontosan meghatározható érték, amitől lefelé sovány, felfele meg kövér valaki; és bizony van egy pontos szám, aminél több hajszál esetében nincs ok az aggodalomra, kevesebbnél azonban el lehet kezdeni a hajátültetés költségeinek fontolgatását - a probléma csak az, hogy ezeknek a számoknak az ismerete örökre a véges emberi tudás körén kívül marad.

Úgyhogy én most rá is gyújtanék.

Figyelmébe ajánljuk

Tendencia

Minden tanítások legveszélyesebbike az, hogy nekünk van igazunk és senki másnak. A második legveszélyesebb tanítás az, hogy minden tanítás egyenértékű, ezért el kell tűrni azok jelenlétét.

Bekerített testek

A nyolcvanas éveiben járó, olasz származású, New Yorkban élő feminista aktivista és társadalomtudós műveiből eddig csak néhány részlet jelent meg magyarul, azok is csupán internetes felületeken. Most azonban hét fejezetben, könnyebben befogadható, ismeretterjesztő formában végre megismerhetjük 2004-es fő műve, a Caliban and the Witch legfontosabb felvetéseit.

„Nem volt semmi másuk”

Temették már el élve, töltött napokat egy jégtömbbe zárva, és megdöntötte például a lélegzet-visszatartás világrekordját is. Az extrém illuzionista-túlélési-állóképességi mutatványairól ismert amerikai David Blaine legújabb műsorában körbejárja a világot, hogy felfedezze a különböző kultúrákban rejlő varázslatokat, és a valódi mesterektől tanulja el a trükköket. 

Játék és muzsika

Ugyanaz a nóta. A Budapesti Fesztiválzenekarnak telefonon üzenték meg, hogy 700 millió forinttal kevesebb állami támogatást kapnak az együttes által megigényelt összegnél.

A klónok háborúja

Március 24-én startolt a Tisza Párt Nemzet Hangja elnevezésű alternatív népszavazása, és azóta egyetlen nap sem telt el úgy, hogy ne érte volna atrocitás az aktivistákat.

Hatás és ellenhatás

  • Krekó Péter
  • Hunyadi Bulcsú

Az európai szélsőjobb úgy vágyott Donald Trumpra, mint a megváltóra. Megérkezik, majd együtt elintézik „Brüsszelt” meg minden liberális devianciát! Ám az új elnök egyes intézkedései, például az Európával szemben tervezett védővámok, éppen az ő szavazó­táborukat sújtanák. Egyáltalán: bízhat-e egy igazi európai a szuverenista Amerikában?

„Egy normális országban”

Borús, esős időben több száz fő, neonácik és civilek állnak a Somogy megyei Fonó község központjában. Nemzeti és Mi Hazánk-os zászlók lobognak a szélben. Tyirityán Zsolt, a Betyársereg vezetője és Toroczkai László, a szélsőjobboldali párt elnöke is beszédet mond. A résztvevők a lehangoló idő ellenére azért gyűltek össze szombat délután, mert pár hete szörnyű esemény történt a faluban. Március 14-én egy 31 éves ámokfutó fahusánggal rontott rá helyi lakosokra: egy középkorú és egy idős nő belehalt a támadásba, egy idős férfi súlyos sérüléseket szenvedett.