Jaksity György: Tőzsde

  • 1998. március 5.

Egotrip

Január elején a CNBC nézői az őszi árfolyam-ingadozások, a hálaadás, majd karácsony és szilveszter által megtestesített tőzsdei, családi és vallási, illetve beszívási szertartássorozat-őrület után hamar felocsúdtak révületükből, amikor a műsorban megkérdezett asztrológus tudományosan levezette forgatókönyvét, miszerint a tőzsde február végéig szárnyalni fog, majd utána negyven napon belül összeomlik. A vérfagyasztó a dologban, hogy a jóslat eddig tökéletesen működött, noha közben az optimista tőzsdei elemzők tábora Amerikában teljesen leszűkült, és az év első hónapjaira szinte mindenki visszaesést, de legalábbis stagnálást jósolt. Ehhez képest az indexek rekordokat döntögettek világszerte, és még a rettegett távol-keleti piacok is visszajöttek elég tisztességesen. Tavaly ősszel a befektetők többsége úgy gondolta, hogy inkább kivár, és kihagyja felfelé az első 15-20 százalékot, de ahogy azt egy londoni ügyfelem helyesen megállapította: az összeomlás után egy piacon nincs első 10-15, csak első 40-50 százalék, mire a befektetők többsége felocsúdik. Visszatérve az asztrológiára, az ilyen jóslatok a magamfajta - fundamentális pénzügyi elemzésen pallérozott - elme számára blaszfémiaként hatnak, hiszen a vállalatok értékét nem a csillagok állása, hanem a pénzügyi helyzetük várható jövőbeli alakulása határozza meg. Ám hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem gondolkoztatott el a jóslat, méghozzá nemcsak azért, mert fundamentálisan látható, hogy a piacok nem hatékonyak és a tömegpszichológia ismerete többet segít ilyen időkben, mint a közgazdasági doktorátus, hanem azért, mert bizony a természeti jelenségeknek van teljesen kézzelfogható hatásuk is a vállalatok pénzügyi helyzetének alakulására. (Erre mondaná azt Tom Cruise mélyen az aktuális hősnő szemébe nézve, hogy "bonyolódik".) Nézzük például az El Ni-o-jelenséget. (A néven ne sokat morfondírozzanak, mert egyszerűen annyit jelent, hogy Gyermek. Ádáz egy gyermek.) Mint ismeretes, ez a legutóbb 1982-83-ban felbukkant természeti hatás felborítja bolygónk normális klimatikus működését: az elmúlt hónapokban helyenként iszonyatos esőzéseket, máshol településeket a föld színéről eltüntető szélviharokat, nálunk jobb híján enyhe telet okozott. Eltekintve az ilyen rendkívüli időjárásbeli ingadozásoknak az emberi pszichére és ezen keresztül a befektetési döntésekre kifejtett hatásától, gondoljunk arra, hogy ez a kis meteorológai közjáték befolyással volt a viszontagságokkal sújtott területek idegenforgalmára (figyeld a szállodaipari, légitársasági, sportfelszerelés-gyártó stb. cégek részvényeinek árát), a helyi kiskereskedelmi forgalom alakulására (kaliforniai boltosok sírnak, mint a...), a mezőgazdasági termények fejlődésére és a hozamokra, ezen keresztül pedig az árutőzsdére. Ha a jóslatok szerinti esős tavaszvége és száraz nyár bejön, akkor lehet itt infláció is. Egyelőre a terményárak ezt még nem mutatják, de a New York-i árutőzsdén az elektromos áram idei júliusi kontraktusa az elmúlt napokban 33 dollárról 40-re ugrott. (Ezt próbáljuk a várhatóan rendkívül meleg nyár okozta megnövekedett légkondicionáló-alkalmazás energiaigényével magyarázni. Mondtam, hogy a befektetési szakma nem egyszerű dolog.) Ha pedig az infláció réme újra beköltözik az egyszeri befektető idegrendszerének valamelyik sarkába, akkor a kamatok is elindulnak felfelé. A kötvény- és részvénypiacok meg ilyenkor bírnak bedőlni. Az enyhe tél viszont egyelőre csökkentette a fűtésigényt, ezen keresztül a szénhidrogén-felhasználást, az olajárat, az olajipari cégek nyereségét, viszont a másik oldalon növelte a gépkocsihasználatot a téli hónapokban, és ezen keresztül a benzinfelhasználást, továbbá az olajipari cégek finomítói és kiskereskedelmi árrését. (Mindez egyéb tényezők változatlansága esetén.) A Gyermeknek a hazai energetikai szektorra kifejtett hatása viszont jótékony igazolást biztosít az energiaárak befagyasztásáról szóló döntésnek az első negyedévben, ami az alacsonyabb inflációnak köszönhetően még néhány ezer szavazatot terel át a Maszopnak.

Január elején a CNBC nézői az őszi árfolyam-ingadozások, a hálaadás, majd karácsony és szilveszter által megtestesített tőzsdei, családi és vallási, illetve beszívási szertartássorozat-őrület után hamar felocsúdtak révületükből, amikor a műsorban megkérdezett asztrológus tudományosan levezette forgatókönyvét, miszerint a tőzsde február végéig szárnyalni fog, majd utána negyven napon belül összeomlik. A vérfagyasztó a dologban, hogy a jóslat eddig tökéletesen működött, noha közben az optimista tőzsdei elemzők tábora Amerikában teljesen leszűkült, és az év első hónapjaira szinte mindenki visszaesést, de legalábbis stagnálást jósolt. Ehhez képest az indexek rekordokat döntögettek világszerte, és még a rettegett távol-keleti piacok is visszajöttek elég tisztességesen. Tavaly ősszel a befektetők többsége úgy gondolta, hogy inkább kivár, és kihagyja felfelé az első 15-20 százalékot, de ahogy azt egy londoni ügyfelem helyesen megállapította: az összeomlás után egy piacon nincs első 10-15, csak első 40-50 százalék, mire a befektetők többsége felocsúdik. Visszatérve az asztrológiára, az ilyen jóslatok a magamfajta - fundamentális pénzügyi elemzésen pallérozott - elme számára blaszfémiaként hatnak, hiszen a vállalatok értékét nem a csillagok állása, hanem a pénzügyi helyzetük várható jövőbeli alakulása határozza meg. Ám hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem gondolkoztatott el a jóslat, méghozzá nemcsak azért, mert fundamentálisan látható, hogy a piacok nem hatékonyak és a tömegpszichológia ismerete többet segít ilyen időkben, mint a közgazdasági doktorátus, hanem azért, mert bizony a természeti jelenségeknek van teljesen kézzelfogható hatásuk is a vállalatok pénzügyi helyzetének alakulására. (Erre mondaná azt Tom Cruise mélyen az aktuális hősnő szemébe nézve, hogy "bonyolódik".) Nézzük például az El Ni-o-jelenséget. (A néven ne sokat morfondírozzanak, mert egyszerűen annyit jelent, hogy Gyermek. Ádáz egy gyermek.) Mint ismeretes, ez a legutóbb 1982-83-ban felbukkant természeti hatás felborítja bolygónk normális klimatikus működését: az elmúlt hónapokban helyenként iszonyatos esőzéseket, máshol településeket a föld színéről eltüntető szélviharokat, nálunk jobb híján enyhe telet okozott. Eltekintve az ilyen rendkívüli időjárásbeli ingadozásoknak az emberi pszichére és ezen keresztül a befektetési döntésekre kifejtett hatásától, gondoljunk arra, hogy ez a kis meteorológai közjáték befolyással volt a viszontagságokkal sújtott területek idegenforgalmára (figyeld a szállodaipari, légitársasági, sportfelszerelés-gyártó stb. cégek részvényeinek árát), a helyi kiskereskedelmi forgalom alakulására (kaliforniai boltosok sírnak, mint a...), a mezőgazdasági termények fejlődésére és a hozamokra, ezen keresztül pedig az árutőzsdére. Ha a jóslatok szerinti esős tavaszvége és száraz nyár bejön, akkor lehet itt infláció is. Egyelőre a terményárak ezt még nem mutatják, de a New York-i árutőzsdén az elektromos áram idei júliusi kontraktusa az elmúlt napokban 33 dollárról 40-re ugrott. (Ezt próbáljuk a várhatóan rendkívül meleg nyár okozta megnövekedett légkondicionáló-alkalmazás energiaigényével magyarázni. Mondtam, hogy a befektetési szakma nem egyszerű dolog.) Ha pedig az infláció réme újra beköltözik az egyszeri befektető idegrendszerének valamelyik sarkába, akkor a kamatok is elindulnak felfelé. A kötvény- és részvénypiacok meg ilyenkor bírnak bedőlni. Az enyhe tél viszont egyelőre csökkentette a fűtésigényt, ezen keresztül a szénhidrogén-felhasználást, az olajárat, az olajipari cégek nyereségét, viszont a másik oldalon növelte a gépkocsihasználatot a téli hónapokban, és ezen keresztül a benzinfelhasználást, továbbá az olajipari cégek finomítói és kiskereskedelmi árrését. (Mindez egyéb tényezők változatlansága esetén.) A Gyermeknek a hazai energetikai szektorra kifejtett hatása viszont jótékony igazolást biztosít az energiaárak befagyasztásáról szóló döntésnek az első negyedévben, ami az alacsonyabb inflációnak köszönhetően még néhány ezer szavazatot terel át a Maszopnak.

Az energia és a mezőgazdasági termékek áringadozását a rendszerből kiszűrve azonban alapos defláció mutatkozik az Újvilágban, és ez egy 1978-tól napjainkig az amerikai S&P 500 részvényindex és a megtisztított termelői árindex összehasonlításával elvégzett elemzés alapján negatív hatással van a részvénypiacra: e mögött fundamentális magyarázatként jobb híján a vállalati profitoknak a deflációs időszakokban bekövetkező visszaesése áll. Ez nem a nyereség eltűnéséhez, csak növekedésének csökkenéséhez vezet, ami a várakozások szerint idén 5-7 százalék körül alakul, vagyis alacsonyabban, mint az amerikai részvényárak eddigi emelkedése. Nem tudom, mi köze van mindezeknek az asztrológiához, de az ember próbálkozik. Mindenesetre a csillagok állásának valahogy kapcsolatban kell lennie az amerikai és európai politikusok, illetve az öreg Szaddám stratégiájával is, mert ha mégis kirobbanna a háború, az olajár is máshogy nézne ki. Házi feladat: a fenti gondolatfoszlányok átmodellezése emelkedő olajárak esetére.

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.

Presztízskérdés

A magyar kormányzat hosszú ideje azt kommunikálja, hogy csökkent a szegénység Magyarországon, az MCC-s Sebestyén Géza pedig odáig jutott, hogy idén februárban bejelentette a szegénység eltűnését is. A kormány helyzetértékelése eddig is vitatható volt, és a KSH szegénységi adatai körül felfedezett furcsaságok tovább bonyolítják ezt az így is zavaros ügyet.

„Lövésük sincs róla”

Magyarországon nem az illegális kábítószerek okozzák a legnagyobb problémát a fiatalok körében. A hazai 16 évesek élen járnak az alkohol, a cigaretta és e-cigaretta kipróbálásában, és kilátástalannak érzett helyzetük miatt sokan a serkentők felé fordulnak.