Para

Kovács Imre: Én

  • 2000. szeptember 21.

Egotrip

Úgy megyek vidékre, mint ha hazamennék. A helyi érdekű út mellett szórólapokat osztogat két leállósáv-huszár, nem vagyok ma az, aki fékez, de kerülik is a tekintetemet. A kocsiban filmet írunk.

Úgy megyek vidékre, mint ha hazamennék. A helyi érdekű út mellett szórólapokat osztogat két leállósáv-huszár, nem vagyok ma az, aki fékez, de kerülik is a tekintetemet. A kocsiban filmet írunk.

- Legyen kegyetlen, mondjuk kezdődjön úgy, hogy egy öreg, hajléktalan buzit hidegre vernek az Andrássy úton, aztán a következő képen a temetést lássuk, majd hogy két sárga hajú srác beleereszt egy tárat a hantba - mondom, de a sofőr leint -: Szalókra megyünk, baze, Szalókra, ne rázzál ezzel, mert mire odaérünk, betemet a korom.

170-nél kicsit beráz a Toyota segge.

- Jó, akkor legyen matiné, a rugdosás kezdetén közbelép egy csinos rendőrnő, akit megerőszakoltatnak a kutyájukkal a sihederek - mondom -, majd hidegre rugdalják a csuprot még A hét első kiadása előtt.

A 67-es kilométerkőnél járunk, de nem áll ott senki, pedig idevonatkozó olvasmányaimból és filmélményeimből arra következtettem, hogy fog.

Megint csóva a vezetőülés felől, úgyhogy tovább cizellálom a cselekményt.

- Filmnovellát mondok, baze, filmnovellát, legalább figyelj! - hangzok, aztán a kesztyűtartóból kihámozom a halásztelki kertészek kedvenc karóstopját, a kétdecis unicumos üveget. - Azért kell keményen elkezdeni, hogy maradjanak!

Ez legalább tele.

- Oké, nincs pénz, nincs bor, csak a sivatag. Kezdjük innen? - kérdezem, majd diszkréten az ülés mellé suvasztom a gömböt. - Álljunk meg, ott van egy füszért!

Péter-Pál whiskyt árulnak és Nagypapa calvadosát, nocsak, gondolom, ennyire nem jöhettünk délre.

- Akkor egy whiskyt! - lépdel fakó lován az agyhalál, mikor is a test még javában látogatja a környező kocsmákat, de az agy már halott. - Jó, akkor kezdődjön úgy, hogy a másodvirágzását élő házmesterfeleség szabadidejében kutyákat szopik, de tele szájjal.

- Figyelj, mindjárt megérkezünk - mondja a rezignált sofőr -, akkor habzzon a szád, pronyesz!

A túlkompenzált dialóg kijózanít, nem jutok semmire, csak fogynak a kilométerek, én meg egyre hámozottabb leszek.

- Akkor legyen szerelmes film, baze! Anyát lássunk a nyitó képsoron, anyát, amint hazavárja a férjét, akit elraboltak az ufók! Lehet így, baze, lehet így?

Megérkezünk Szalókra, a templom emblematikus árnya kitakarja félelmeinket.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.