Para-Kovács Imre
Én-teriõr
Azért azon el lehet gondolkozni, hogy a Röfi család bosszúja címû képet nézdegélve merre kangyalozzon a gondolat, merre teljesedjék a táj, merre legyen feneke a térnek, mondok magamnak, aztán televeszem a tüdõmet, és nekivetkõzöm a megoldást: hagyjuk a Madonna-hajgumit árusító biciklis mutánst másra, fõleg mert neki sem könnyû, ahogy látom. Madonna-hajgumit árusítani rettenetesen nehéz lehet, fõleg ebben a helyzetben, de látja ezt õ is, tehát.
Felsõ polc lepakol, Madonna felirat levakar, bicikli felpumpál, legyünk új pampákra kész, mondja hõsünk, és megjeleníti kerékpárján az új trendet (szabadság, te szülj nekem!), mikor is papundeklin felirat (de errõl majd késõbb).
Látomásom volt, mikor is két intézetis gyereket - kik már inkább felnõttek, tehát, de tényleg csak azért mondom - szopattam egy autóban, nocsak, jegyeztem meg álmomban, homoszexuális álom, de közben dal is, mit szólna Szõnyi Gábor (doktor, naná), ha elmondanám, de sajnos nincs rá fedezet. Aztán megijedtem - álmomban persze -, hogy vissza fognak tartani, amikor nekem menni kell.
Szóval a kerékpáron már virít, hogy esmeraldás hajékek, aztán hirtelen balra fordul, kontrollálatlannak tûnõ kormánymozdulattal, de talpon, illetve keréken marad, bekanyarodik az IKEA felé, eltûnik, hagyom, hogy hûlt helye legyen, mint ködbe veszõ kárpitok.
Belemélyedek az iraki száj- és körömfájásról szóló tudósításba, amit bizonyára a véletlennek tudhatunk be, bár a helyi hírforrások arról értesítenek, hogy az amerikai fennhatóság alatt álló ellenõrök tönkretették az üzemet, ahol a vakcinát gyártották szorgos iraki munkások, a vakcinát, amitõl egymillió bárány és százötvenezer szarvasmarha, no meg Esmeralda meggyógyulhatott volna, de így semmi, csak a terepen elhullott állatok.
Inkább álmodom tovább, egy koreai csempészbandával harcolunk, töltényünk alig, aztán hirtelen feltûnik a biciklis csupor, és fennhangon kiáltozza, hogy Esmeralda és Madonna, meg a húsvét eljövell, kísérleti nyúl és kísérleti piros tojás, egy genetikai hajpánt meg a lelegelhetõ földek, mondjuk Ausztrália, de az elõre állított órák már csörögnek, és én beleébredek a rettenetbe.
