Archívumunkból

Modern talking (Leóék macskája)

2007. december 13-i lapszám

  • Nádasdy Ádám
  • 2012. február 15.

Egotrip

Levelet hozott a szerver. Ezt írja a kedves ismeretlen: "Tisztelt Nádasdy Úr! Már régen zavarja a fülemet a jelenség, de most végre találtam valakit, aki illetékes a témában, és példára is leltem az egyik írásában. Szóval jól érzem-e, hogy 'az embereknek van véleménye egymás cselekedeteiről' helyesen így hangzik: 'az embereknek van véleményük egymás cselekedeteiről'? Nekem legalábbis nagyon báncccsssa a fülemet; szeretném tudni, hogy - a nővérem kedvenc kifejezésével élve - én vagyok hülye vagy a tükör görbe? Üdvözlettel: N. N."

Lám, megint a szokásos félreértés. Valaki hall-lát maga körül kétféle nyelvi alakot (ő maga mondja, hogy mindkettő létezik), s azt gondolja, hogy a nyelvész meg tudja mondani neki, melyik a helyes. Sajnos nem: a nyelvész szemében minden "helyes", ami van, amit anyanyelvi beszélők rendszeresen használnak, ahogyan a néprajztudós szemében minden szokás helyes, amit valamely közösség követ - még ha azt egy másik közösség megvetéssel vagy elutasítással nézi is. Értsék meg: a nyelvben magában nincs semmiféle kritérium arra, hogy bárkik nyelvhasználatát bárhogyan minősítsük. A nyelvészet elvből nem kíván azzal foglalkozni, hogy kinek mi bántja a fülét, mert ez méltatlan volna egy szaktudományhoz. A növénytan se foglalkozik azzal, hogy a spenótot ki tartja ehetetlennek.

Ha viszont a kérdése arra irányul, hogy én - mint a nyelvvel sokat foglalkozó, e téren tapasztalt ember - melyiket ajánlom, azaz ha nem nyelvészként, hanem illemtanárként kérdez meg, akkor szívesen elmondom a véleményemet, de ugye, érti: ennek az illemtanári véleménynek semmi tudományos vagy "helyességi" alapja nem lesz, csak az én ízlésemet, szokásaimat fogja tükrözni.

A kérdés érdekes. Arról van szó, hogy többes számú birtokos (az emberek) esetén jelölődik-e a birtokszón (vélemény) az, hogy többen birtokolják: az embereknek van véleményük/véleménye. Van Leóéknak macskájuk/macskája? A református papoknak lehet feleségük/felesége. Rózsi gyerekeinek óriási fülük/füle volt. Keskeny határsáv ez, mert másutt a magyarban nincs választása a beszélőnek. Ha például a birtokos többes számú névmás, akkor a birtok végén csak a többes számú jelölő használható: Nekik van véleményük (*véleménye). Az eddigi példákban a birtokszó állítmányi helyzetben volt (a van igével kapcsolva a -nak ragos birtokoshoz). Ha nem ilyen a szerkezet, akkor viszont csak az egyes szám használatos: Ez ma az emberek véleménye (*véleményük). A Leóék macskája (*macskájuk) eltűnt. A református papok felesége (*feleségük) gyakran maga is lelkész. A gyerekek óriási füle (*fülük) örökletes. Ha ellenben nincs a közelben a birtokos, akkor csakis a többes szám létezik: Az emberek elmondják a véleményüket (*véleményét). Leóék tudják, hogy eltűnt a macskájuk (*macskája). Tehát a magyar nyelvszokás (= a nyelvtan) általában szigorú és egyértelmű: vagy csak az egyes számot, vagy csak a többes számot engedi meg.

Itt, a határsávban mi a helyzet? Én mindkét változatot használom, nem érzek különbséget köztük. Megkérdeztem néhány művelt, bölcsész végzettségű, a nyelvvel hivatásszerűen foglalkozó ismerősömet. Végül is - ugye? - az ilyen emberek szava, füle, ízlése dönti el, hogy mi tekinthető ma elegánsnak vagy szalonképesnek vagy normatívnak, azaz mi az illemszabály.

Anna, 60 éves: "Én - finnyás, sőt talán purista nyelvhasználó lévén - határozottan utálom a véleménye változatot. Kifejezetten irritál. Érzékelem az egyszerűsítő tendenciát, de a nyelvérzékem berzenkedik az efféle lezserségek ellen. Úgyhogy szerintem Leóéknak igenis macskájuk van, nem macskája. És az igényes embereknek legyen stílusuk, nem pedig stílusa."

Angéla, 70 éves: "Van egy nyelvtudós barátom, s egy fontos pillanatban (épp címlapszöveget fogalmaztam) elhagyott a nyelvérzékem, felhívtam: 'A valamirevaló nőknek mindennap van orgazmusa? Orgazmusuk?' Nyelt egyet, majd kicsit tétován, de kimondta a tutit: 'orgazmusuk. Talán.' Azóta úgy használom, hogy a lányoknak orgazmusuk van."

Szabolcs, 65 éves: "Úgy látom, változás van folyamatban. Eredetileg a többes szám volt a sztenderd, most már egy ideje tolódik el az egyes szám irányába. Én azért még mindig szívesebben használom a többes számot."

Pál, 75 éves: "Azt gondolom, mindkettő használatos és így használható is. Én mégis az -ük-et használom, talán azért, mert az emberek többes számban van."

Géza, 45 éves: "Ez mint nyelvészeti probléma a 19. század végén bukkant föl. Az idősebbek máig érzékelik; bevallom, én soha nem érzékeltem, és emiatt megszóltak egyszer. Azt mondtam: 'A tanároknak nincs pénze arra...' A helyesbítő szerint: 'A tanároknak nincs pénzük arra...' Nem érzem, hogy gondozottabb a többes szám, inkább valamiféle 19. sz. végi babonának (túlokoskodásnak) vélem. Én eddig nem is használtam. 'A tanároknak nincs pénze' - ezt mondtam eddig, míg meg nem szóltak. Egyesszám-párti vagyok!"

Péter, 40 éves: "Szerintem az egyes szám a természetesebb, bár mindkettő létezik."

Mátyás, 23 éves: "Nekem eléggé egyenértékűnek tűnik a két változat, egyiket sem érzem helyesnek vagy helytelennek. Viszont érzek egy nüansznyi különbséget: az egyes szám inkább azt sugallja, hogy a vélemény többé-kevésbé egységes (Tudom, hogy a tagoknak mi a véleménye); míg a többes szám jobban érezteti, hogy ahány ember, annyi vélemény (Tudom, hogy a tagoknak mi a véleményük). De ezek tényleg csak nüanszok, az én nyelvérzékemet egyáltalán nem sérti egyik sem - jóllehet saját szövegben én valószínűleg körülményeskedőnek érezném a többes számot, és szebbnek és egyszerűbbnek az egyes számot, tehát azt használnám."

Hát ennyi. Még valami. Lehet, hogy ha a birtok maga többes számú, akkor tényleg természetesebb a többes számú birtokosjelölés? Ízlelgessék: Leóéknak szürke macskái/-k vannak. A buddhistáknak színarany templomai/-k voltak. Rózsi gyerekeinek kiütései/-k lettek. Nem tudom.

Furcsák az emberek. Mert mit remélt a kedves levélíró? Azt, hogy neki adok igazat. Ekkor persze továbbra is bántaná a fülét a másik verzió, de már úgy érezné: indulata jogos, mert "a nyelvész" is megmondta, hogy amazok helytelenül beszélnek - vagyis a levélíró a megvetését, értékítéletét a szaktudománnyal legitimáltatná. Ez az az utca, amibe tisztességes szakembernek nem szabad besétálnia.

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."