Nádasdy Ádám: Modern Talking

  • 2001. november 15.

Egotrip

A második világháborúval mintha lezárult volna egy jó százötven éves forrongó, serdülésszerű korszak a magyar nyelv életében, és egyfajta kikristályosodás (kijegecesedés? megfagyás?...) következett. A közösség ízlése - meg persze a nyelvfejlődés legfőbb ura: a véletlen - az addig kavargó alternatívákból általában egyet hagyott meg semlegesnek, a többit megcímkézte, azaz használatukat stilárisan jelöltté tette. Arany János még gond nélkül írhatta a Zács Klárában: "Keresi a Klára, mégsem akad rája" - ez két ponton is eltér a mai irodalmi normától: a névelős személynév (a Klára) és a "túlragozott" igekötő (rája) használatában. Ilyet ma nem illik leírni. A rája ma egyszerűen közönségesnek minősül, ez az egyszerűbb eset, olyan, mint a suksük. A névelős személynévvel más a helyzet.

A név előtti névelő

A második világháborúval mintha lezárult volna egy jó százötven éves forrongó, serdülésszerű korszak a magyar nyelv életében, és egyfajta kikristályosodás (kijegecesedés? megfagyás?...) következett. A közösség ízlése - meg persze a nyelvfejlődés legfőbb ura: a véletlen - az addig kavargó alternatívákból általában egyet hagyott meg semlegesnek, a többit megcímkézte, azaz használatukat stilárisan jelöltté tette. Arany János még gond nélkül írhatta a Zács Klárában: "Keresi a Klára, mégsem akad rája" - ez két ponton is eltér a mai irodalmi normától: a névelős személynév (a Klára) és a "túlragozott" igekötő (rája) használatában. Ilyet ma nem illik leírni. A rája ma egyszerűen közönségesnek minősül, ez az egyszerűbb eset, olyan, mint a suksük. A névelős személynévvel más a helyzet.

Az intézeti tanácsban az igazgató így szólt: "Örömmel jelentem, hogy Mátrai Zsolt kollégát előléptették." Helyeslő morgás, kis taps. Majd így folytatta: "Most, hogy a Mátrai Zsolt rendben van, gondolkozhatunk, kit terjesszünk föl legközelebb." Ugyanaz a személy, ugyanott, ugyanarról beszélt, mégis másképp használta a névelőt: egyszer nem tette ki, egyszer kitette. Ez arra mutat, hogy igazi stílusbeli különbséggel van dolgunk.

A személynév előtti névelő stíluscímkéje ma alighanem egyszerűen "beszéltnyelvi", hiszen használata nem kötődik társadalmi osztályhoz, műveltségi szinthez; csak azon múlik, írásban vagy beszédben fejezzük-e ki magunkat. Beszédben a normális az, ha a személynév előtt névelő áll: Ezt tavaly már megrendezte a Gothár. A Luschner Vilit megint bevitték. Fölkérték a Takácsot, de ő nem vállalta. Írásban ugyanez nem létezik. Hogy ezt kimondhassuk, persze le kell vágni a tetejét meg az alját az írásos megnyilvánulásoknak: fentről a szépirodalmat (mely írhat úgy, mintha beszélne valaki), lentről meg a legcsaládiasabb, magáncélra írott "beszédtükröző" üzeneteket, leveleket (átmentem a Timihez, csók, Bea). A beszélt megnyilvánulásokból meg félre kell tennünk azokat, ahol a beszélő "úgy beszél, mintha írna", tehát a felolvasást, nyilatkozatot, szónoklatot (mint fent az igazgató első mondatát). Ha a tanár benyit egy terembe, és ott ismeretlen hallgatókat lát, így érdeklődik: Elnézést, nem látták a Tóth Mariannát? Ez a művelt, semleges használat, és éppen az számítana modorosnak, ha nem tenné ki a névelőt: Nem látták Tóth Mariannát? Gyerekek, hová lett Kálmán bácsi? - így csak lelkésznők beszélnek, azok is inkább csak vasárnap. (Megjegyzendő, hogy a keleti nyelvterületen, pl. Debrecenben, Erdélyben természetes a névelőtlen használat. Egy Dugó becenevű, berúgott kollégáról ezt mondták: Míg hazaértünk, még háromszor okádott Dugó. Nekem ez komiko-archaiko-dialektális.)

Fontos leszögezni, hogy itt jelentése, logikai funkciója nincs se a névelő elhagyásának, se a kitételének: fölkérték Takácsot, fölkérték a Takácsot. Ezek között semmiféle értelmi, tartalmi különbség nincs. Hogy is volna, hiszen a tulajdonnév eleve egy meghatározott, egyedi létezőre (pl. a Takácsra) utal. Itt tehát nem értelmezhető a névelő szokásos logikai meghatározó funkciója (láttam tolvajt, láttam a tolvajt). Van, aki kardoskodik, hogy épp ezért "helytelen" (mert fölösleges) a személynév előtti névelő, hiszen ha úgyis egy határozott egyedre utalok, minek oda a határozott névelő?

Ha a nyelv ilyen egyszerű volna!... Egyrészt vegyük észre, hogy számos tulajdonnév (tehát egyedi dolog neve) előtt muszáj kitenni a névelőt (nincs *Fölmentünk Börzsönybe, *Megnéztük Vihart), másrészt hogy a nyelvek mennyire különböznek e szempontból. Az ógörögben például névelő áll mind a személy-, mind az országnevek előtt: hé Hellas: "Görögország", ho Sókratés: "Szókratész". Angolul és franciául soha, a legműveletlenebb beszédben sincs személynév előtt névelő: *the Janet, *le Gérard elképzelhetetlen. Olaszul meg éppen a tisztelet jele, ha a vezetéknevet névelővel használjuk - azt kell írni az újságban: il Mastroianni, la Callas -, a keresztnevet így használni viszont bizalmas, és csakis női névvel lehetséges: la Maria (de nincs *il Marcello). A németben a helyzet a magyarhoz hasonló: írásban illetlenség, beszédben természetes a nevek előtti névelő: der Fassbinder, die Liselotte. Ha ez a dolog a logikán alapulna (mint azt sokan szeretnék hinni), akkor minden nyelvben egyformán kéne lennie, hiszen a logika szabályai mindenütt ugyanazok. Ráadásul a magyar amúgy is logikátlan, mert a mutató névmás után is igényli a névelőt: Azt a csomagot bontsd föl - holott az azt névmás már meghatározta a kérdéses csomagot.

A mai írott nyelvben is találunk azonban név előtti névelőt: Felsorolta az Esterházyra jellemző stílusjegyeket. Ám vigyázzunk: itt a névelő csak úgymond "földrajzilag" áll a név előtt, valójában nem arra vonatkozik, hanem egy későbbi szóra, a stílusjegyekre: Felsorolta az [Esterházyra jellemző] stílusjegyeket. Érdekes, hogy míg ennek a névelőnek mondattanilag semmi köze az utána álló névhez, hangtanilag mégis érzékeny rá: az Esterházy szó magánhangzóval kezdődik, ezért a névelő az alakú. Sokan megijednek az így előálló névelő + személynév kapcsolattól, s ijedtükben elhagyják a névelőt, ami hiba: *Felsorolta Esterházyra jellemző stílusjegyeket.

Még finomabb az az eset, amikor a név után toldalék áll. Ilyenkor a nagyon pedáns írott stílus kiteszi a névelőt: Két véleményt kell kiemelnünk, a Horváthét és a Nagy Lajosét, mert azt nem a névre, hanem afölött átnyúlva az -re (az abban képviselt birtokra) vonatkoztatja: a [Horváth] véleményét, a [Nagy Lajos]-ét. Természetes beszédben persze mindenképp ott a névelő, csakhogy ott tényleg a névhez tartozik: [a Horváth]-ét.

Van még egy probléma. A mai fesztelen társalgási nyelvben létezik egy ettől teljesen független jelenség: a mondat elejéről (főleg kérdésekben, felszólításokban) elhagyható a határozott névelő: Igazgató tud róla? Kulcsot ne hagyd itt! Szobában nincs semmi. Ez a jelenség persze érinti a személynévvel kezdődő mondatokat is, azaz beletenyerel a fent leírt névelőhasználatba: Mátrai tud róla? Ibikét ne hagyd itt! Gáboréknál nincs semmi. Ezek úgy hangzanak, mintha az írott nyelvi névelőtilalmat követnék, holott egy teljes körrel előtte járnak, mint a stadionban a gyors futó, aki látszólag fej fej mellett fut a lassúval.

Figyelmébe ajánljuk

Madarak és angyalok

  • - turcsányi -

Nehéz megmondani, hogy mikor mondtak fel az angyalok. Már akkor, amikor Wim Wenders folytatni merészelte a Berlin felett az eget (Távol és mégis közel, 1993)? Vagy csak 1998-ban lett elegük, amikor meglátták magukat az Angyalok városa című filmben – a Berlin felett az ég e remake-jét Nicolas Cage-dzsel? Az biztos, hogy Los Angelesből eztán szedték a sátorfájukat. De senki nem pótolhatatlan, L. A. pedig különösen nem maradhatott efféle égi szárnyasok nélkül.

„A legszívesebben hallgatok”

Kurtág György a magyar kultúra állócsillaga, kincse, élő klasszikusa, a magyar művészeti hagyomány nagy tradíciójának megszemélyesítője egy olyan korszakban, amelyben ez a hagyomány igencsak ingatag lábakon áll. Ha nyilvánosan megszólal a 98 éves mester, az maga az esemény.

Annyira nem sötét

A legutóbbi Pearl Jam-lemez, a 2020-as Gigaton hosszú, hétéves várakozás után jelent meg, így sokan örülhettek, hogy a zenekar hamarabb elkészült a tizenkettedik albumával, amely a Dark Matter címet viseli.

Dél csillagai

A Budapest JazzFest cégére alatt, a közel három héten át zajló hetvenhat koncert minden bizonnyal a legnagyobb magyar jazzfesztivál, de ennél figyelemre méltóbb, hogy huszonnégy országból érkeztek a zenészek. Megragadtuk a lehetőséget, hogy egy török triót és egy szárd együttest hallgassunk meg.

Ma senki se nyer

Emlékeznek, mikor volt köztársasági elnök Mádl Ferenc? Nos, Orbán Viktor első miniszterelnöksége idején. A díszlet és az időnként felhangzó Ki nyer ma? című rádióműsor szignálja segít behatárolni, hogy a közelmúltban járunk, de az elnök neve az egyetlen konkrét utalás, amelyből kikövetkeztethetjük, milyen évet is írunk (majdnem) pontosan.

Gázlánggal fűtünk

Az év szaván vitatkozhatunk, de korunk szava bizonyosan a nárcisztikus. Ha valaki megbánt minket, vagy akár csak nem hajlandó részt venni az önbecsmérlés társadalmilag elvárt aktusában, máris megkapja, hogy „mekkora nárci”.

Újragondolt fintorok

Szabó Eszter sajátos, jellegzetes figurái középkorú és idősödő nők. Morcosak, egyked­vűek. Nyúzottak és fáradtak. Grimaszolnak, duzzognak. Olykor járókerettel sétálnak, máskor két hatalmas herezacskót vonszolnak maguk után.

Választhat szegény

„Köszönöm, hogy Önökkel tölthettem egy napot!” – írta tavaly februári Facebook-bejegyzésében Novák Katalin, amikor látogatást tett Tiszabőn, a legszegényebbek közé sorolt falvak egyikében.

Akire rámondják

Magyar Péter feljelenti Orbán Viktort – lelke rajta, a jobboldalon mindig is nagy becsben tartották az ország hagyományait, az ilyesminek tényleg van itt csőstül (ti. hagyománya). Amíg viszont tövig rágjuk a körmünket, hogy a tisztelt hatóságok hazavágják-e a miniszterelnököt az aljas indokból, nagy nyilvánosság előtt elkövetett, jelentős érdeksérelmet okozó rágalmazásaiért, a feljelentés tartalmi része módot ad mindannyiunknak egy pillantást vetni jelen közállapotainkra. Továbbá a jövő kecsegtető ígéreteire is.

Muszkavezetők

Múlt hétfőn egy pilisi lakossági fóruma után a 444 újságírója megkérdezte Szijjártó Péter külügyminisztert, hogyan hatolhattak be az orosz állam támogatta hekkerek – egyszerűbben: az orosz titkosszolgálatok – a Külügy­minisztérium informatikai rendszerébe. Az érdeklődés közvetlen oka az volt, hogy nem sokkal előtte Orbán Viktor kijelentette, mind technikai, mind humán szempontból Magyarországnak van a legjobb nemzetbiztonsági rendszere.

Lövés a lőporos hordón

Május 15-én Handlovában (Nyitrabánya) egy merénylő, bizonyos Juraj Cintula lövéseket adott le Robert Ficóra. Ezek közül legalább egy olyan súlyosnak bizonyult, hogy napokig miniszterelnöke életéért kellett szorítania Szlovákiának. A tettest a helyszínen elfogták, a besztercebányai kórházban kezelt kormányfő a hírek szerint túl van a közvetlen életveszélyen. Szlovákián a merénylet után politikai káosz lett úrrá.

Könnyű kézzel

A Fővárosi Törvényszék mintegy öt éven át zajló tárgyalássorozat után 2024. február 8-án hirdetett első fokon ítéletet a negyed évszázada történt Fenyő-gyilkosság ügyében. Gyárfás Tamás „bűnsegédként” hét év fegyházbüntetést kapott.