Szécsi Noémi

Nem és nem

Állami embriók

Egotrip

Hogy is volt? A méhbe feljuttatott kakasgyufa vagy száraz dohányszár olvastán tettem le a könyvet, és mentem ki a friss levegőre? Van az a fajta olvasó, aki olvasás közben akkor is érzi a méhében a kénes-foszforos kakasgyufát, ha történetesen nincs neki (mármint méhe).

Nekem ráadásul egyelőre még van, szóval letettem dr. Kenyeres Balázs 1911-es művét, és kimentem a folyosóra, hogy mélyeket lélegezzek. Az orvosi irodalom nem ideggyengéknek való, ráadásul a törvényszéki orvostan előre megjósolhatóan arról szól, miféle ártalmakat szenvedhet el az emberi test különféle erőszakos, gyakorta visszavonhatatlanul végleges beavatkozások által, legyen az véletlen baleset, kétségbeesésből elkövetett autoagresszió vagy előre kitervelt durva cselekedet. A magzatelhajtások története pedig arról szól, milyen az, ha mindezért könyörögnek, és még fizetnek is az agresszornak.

Legyen persze bennünk kétely: a lefülelt és ítélőszék elé citált magzatelhajtó mindig azt vallja, hogy csupán esengésre állt kötélnek, jelezvén, hogy nem szórakozásból forgatja a rozsdás kötőtűt, a dolog csak részben jelent számára megélhetést, célja elsősorban a rettegéstől megháborodott nő önzetlen megsegítése. Így ment ez hosszú évszázadokon át, mígnem a műtéti eljárások 19. században bekövetkezett fejlődésének következtében – a skót orvos, Simpson által 1847-től alkalmazott kloroform vagy a Lister nevéhez köthető antiszepszis – a terhességmegszakításnak nem volt többé orvosi akadálya. Korlátozása már a múlt századfordulón is az volt, ami ma is, ott, ahol bevezetik (legutóbb például Texas államban): erkölcsi alapú kontroll. Százhúsz éve sem csupán a nyilvánosságra kerülő eseteket szellőztető szabadelvű hírlap­írók, mentőterveket kovácsoló szabadkőművesek és az első hullám feministái voltak tisztában azzal, hogy tiltása egyfajta álszent kínzás, annak állandó tudatosítása, hogy a női állampolgár méhe a nemzeti összvagyon része, s mint ilyen, köztulajdon. Nem politikai­lag semleges testrész, mint a boka vagy a vese, hanem a majdani szavazópolgár és adófizető origója. Így aztán nem is csodálkozik annyira az ember, ha manapság a hírekben a „meddőségi centrum” és az „államosítás” egy mondatba kerül.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.