Szécsi Noémi

Nem és nem

Állami embriók

Egotrip

Hogy is volt? A méhbe feljuttatott kakasgyufa vagy száraz dohányszár olvastán tettem le a könyvet, és mentem ki a friss levegőre? Van az a fajta olvasó, aki olvasás közben akkor is érzi a méhében a kénes-foszforos kakasgyufát, ha történetesen nincs neki (mármint méhe).

Nekem ráadásul egyelőre még van, szóval letettem dr. Kenyeres Balázs 1911-es művét, és kimentem a folyosóra, hogy mélyeket lélegezzek. Az orvosi irodalom nem ideggyengéknek való, ráadásul a törvényszéki orvostan előre megjósolhatóan arról szól, miféle ártalmakat szenvedhet el az emberi test különféle erőszakos, gyakorta visszavonhatatlanul végleges beavatkozások által, legyen az véletlen baleset, kétségbeesésből elkövetett autoagresszió vagy előre kitervelt durva cselekedet. A magzatelhajtások története pedig arról szól, milyen az, ha mindezért könyörögnek, és még fizetnek is az agresszornak.

Legyen persze bennünk kétely: a lefülelt és ítélőszék elé citált magzatelhajtó mindig azt vallja, hogy csupán esengésre állt kötélnek, jelezvén, hogy nem szórakozásból forgatja a rozsdás kötőtűt, a dolog csak részben jelent számára megélhetést, célja elsősorban a rettegéstől megháborodott nő önzetlen megsegítése. Így ment ez hosszú évszázadokon át, mígnem a műtéti eljárások 19. században bekövetkezett fejlődésének következtében – a skót orvos, Simpson által 1847-től alkalmazott kloroform vagy a Lister nevéhez köthető antiszepszis – a terhességmegszakításnak nem volt többé orvosi akadálya. Korlátozása már a múlt századfordulón is az volt, ami ma is, ott, ahol bevezetik (legutóbb például Texas államban): erkölcsi alapú kontroll. Százhúsz éve sem csupán a nyilvánosságra kerülő eseteket szellőztető szabadelvű hírlap­írók, mentőterveket kovácsoló szabadkőművesek és az első hullám feministái voltak tisztában azzal, hogy tiltása egyfajta álszent kínzás, annak állandó tudatosítása, hogy a női állampolgár méhe a nemzeti összvagyon része, s mint ilyen, köztulajdon. Nem politikai­lag semleges testrész, mint a boka vagy a vese, hanem a majdani szavazópolgár és adófizető origója. Így aztán nem is csodálkozik annyira az ember, ha manapság a hírekben a „meddőségi centrum” és az „államosítás” egy mondatba kerül.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.