S találkozott K. Dezsővel.
Ki 148-as busszal (két megálló, nem gyalogol) át a Gubacsi hídon, első ajtós felszállás, magabiztosan biccent, ha valami igazolványt mutatna, előveszi, és örül, hogy kérték, örökifjú koravén. Leszáll és arra gondol, valamelyik kocsmában talán találkozik Gilisztással (gilisztákat árult a horgászoknak), a csövessel. Belép ifjú felnőttkora színhelyére, a kocsmába, ahol annyiszor – csak a nevét nem tudja. Akkor nevesincs „köpködő”, csövesek törzshelye és néhány bevásárló vagy kutyát sétáltató családapa titkos hörpintője, a pultnál egy feles, gyors sör, bor, vissza a panelba, vár a család. Most hangzatos neve van, Camp Nou (FC Barcelona Söröző). K. Dezső, Barca-drukker, sose hitte volna, hogy egyszer majd. Itt biztos nem találja Gilisztást. A cégér természetesen Barca-jelvény, kétoldalt gránátvörös-kék zászlók, bent hatalmas, mosolygós Messi-kép – Lyonel már a PSG-ben mosolyog. A falon Barca-mezek, Barca-órák, 18 órát mutatnak. Szombat este van, odabent, a belső helyiségben tombol a szombat esti láz, egész héten hajtottam a melómat, K. Dezső csak benéz (mert kinéznék): biliárdasztal, körötte férfiak, nők, gyerekek (!). És 23 óráig nyitva! Nem egy családbarát időpont, de apa nem matat éjjel dülöngélve a kulccsal a bejárati ajtónál, inkább elhozza, ő, a férfi, a szigorúan törvénybe vésett családot: az anya nő, a gyerek gyerek + a kutya. K. Dezső kint marad a pultos, első helyiségben, a szokásos unicum (750), pohár (még megy tovább) dréher (380), van aranyászok és meggyes (!) dréher, literes is (1300)! Leül egy bokszba (a másikban a sarokban egy retikül, gazdája biztos bent mulat), jegyzetel.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
