Vajda Gergely

Zene hetilapra

Miért nincs zenei Nobel-díj?

Egotrip

Van. Vagyis, hát… A „zenei Nobel-díjnak” is nevezett Polar Music Prize-t Stig „Stikkan” Anderson dalszerző, az ABBA együttes egykori producere alapította 1989-ben. 

A svéd kémikus és feltaláló 1895-ös keltezésű végrendelete alapján létrehozott Nobelprisettől mintegy száz évvel lemaradva (az első díjakat az alapító halála után öt évvel, 1901-ben osztották ki) a Svéd Királyi Zeneakadémia 1997-ben elhunyt tagja a Nobeléhez hasonló nagy presztízsű trófeát szeretett volna létrehozni.

A Polar-díjat minden év június 9-én Károly Gusztáv svéd király adja át, mégpedig mindig kettő kitüntetettnek, egy klasszikus és egy popzenésznek. Anderson szándéka szerint a díjat együttesek és intézmények is elnyerhetik, amennyiben eredményeikkel hozzájárulnak a zene és/vagy a zenei élet fejlődéséhez. Álljon itt néhány érdekes páros az elmúlt évekből. Elsőként (1992) a három balti államot – Észtország, Lettország és Litvánia – közösen, valamint Sir Paul McCartney-t díjazták. Msztyiszlav Rosztropovics (1927–2007), a Szlava becenéven is ismert csellista-karmester Elton Johnnal, Ravi Shankar (1920–2012) pedig az R&B atyjával, Ray Charlesszal (1930–2004) állt párba 1995-ben, illetve 1996-ban. Amennyiben Shankar klasszikus zenésznek számít (ez a mi nyugati, joggal részrehajlónak minősíthető perspektívánkból legalábbis kérdéses), úgy az sem lehet meglepő, hogy 2003-ban Keith Jarrett jazz-zongorista nyert mind a két kategóriában. Gyönyörű párosításnak tartom a 2004-est, amikor a nagy magyar avantgárd szerző, Ligeti György és minden idők egyik leghíresebb bluesgitárosa, B. B. King (1925–2015) kapták a Polart. Aztán ők következtek: Renée Fleming és a Pink Floyd (2008), Ennio Morricone és Björk (2010), Yo-Yo Ma és Paul Simon (2012), Wayne Shorter (most már biztos, hogy a jazz is klasszikus műfaj) és Sting (2017) után az afgán nemzeti zenei intézet (amely 2021 augusztusában, a talibán hatalomátvételtől való félelem miatt bezárta kapuit), valamint annak alapítója, Ahmad Naser Sarmast etnomuzikológus és a Metallica (2018). A legutóbbi (2020), a Covid-helyzet miatt egy évvel elhalasztott átadáson Anna Netrebko opera-énekesnő és Diane Warren popénekes-dalszerző álltak egymás mellett, igaz, akkor is csak virtuálisan.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.