Vajda Gergely

Zene hetilapra

Miért nincs zenei Nobel-díj?

Egotrip

Van. Vagyis, hát… A „zenei Nobel-díjnak” is nevezett Polar Music Prize-t Stig „Stikkan” Anderson dalszerző, az ABBA együttes egykori producere alapította 1989-ben. 

A svéd kémikus és feltaláló 1895-ös keltezésű végrendelete alapján létrehozott Nobelprisettől mintegy száz évvel lemaradva (az első díjakat az alapító halála után öt évvel, 1901-ben osztották ki) a Svéd Királyi Zeneakadémia 1997-ben elhunyt tagja a Nobeléhez hasonló nagy presztízsű trófeát szeretett volna létrehozni.

A Polar-díjat minden év június 9-én Károly Gusztáv svéd király adja át, mégpedig mindig kettő kitüntetettnek, egy klasszikus és egy popzenésznek. Anderson szándéka szerint a díjat együttesek és intézmények is elnyerhetik, amennyiben eredményeikkel hozzájárulnak a zene és/vagy a zenei élet fejlődéséhez. Álljon itt néhány érdekes páros az elmúlt évekből. Elsőként (1992) a három balti államot – Észtország, Lettország és Litvánia – közösen, valamint Sir Paul McCartney-t díjazták. Msztyiszlav Rosztropovics (1927–2007), a Szlava becenéven is ismert csellista-karmester Elton Johnnal, Ravi Shankar (1920–2012) pedig az R&B atyjával, Ray Charlesszal (1930–2004) állt párba 1995-ben, illetve 1996-ban. Amennyiben Shankar klasszikus zenésznek számít (ez a mi nyugati, joggal részrehajlónak minősíthető perspektívánkból legalábbis kérdéses), úgy az sem lehet meglepő, hogy 2003-ban Keith Jarrett jazz-zongorista nyert mind a két kategóriában. Gyönyörű párosításnak tartom a 2004-est, amikor a nagy magyar avantgárd szerző, Ligeti György és minden idők egyik leghíresebb bluesgitárosa, B. B. King (1925–2015) kapták a Polart. Aztán ők következtek: Renée Fleming és a Pink Floyd (2008), Ennio Morricone és Björk (2010), Yo-Yo Ma és Paul Simon (2012), Wayne Shorter (most már biztos, hogy a jazz is klasszikus műfaj) és Sting (2017) után az afgán nemzeti zenei intézet (amely 2021 augusztusában, a talibán hatalomátvételtől való félelem miatt bezárta kapuit), valamint annak alapítója, Ahmad Naser Sarmast etnomuzikológus és a Metallica (2018). A legutóbbi (2020), a Covid-helyzet miatt egy évvel elhalasztott átadáson Anna Netrebko opera-énekesnő és Diane Warren popénekes-dalszerző álltak egymás mellett, igaz, akkor is csak virtuálisan.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Emlékév

A hatalom és a muzsikus viszonya sokféle lehet: az utcai zenész nyitott gitártokja, a homlokra csapott vagy vonóba tűzött nagycímletű bankjegy éppúgy kifejezi ezt a viszonyt, mint a Mozartot és Salierit is udvari zeneszerzővé kinevező II. József telhetetlensége.

Pokolba a tűzijátékkal! – Ünnepi beszéd

Kedves Egybegyűltek, kedves Olvasók! Önök már túl vannak rajta, mi (nyomda+munkaszüneti nap) még csak készülünk rá, mégis nagyon jó érzés így együtt ünnepelni ezt a szép évfordulót. 25 év! Egy negyedszázad, belegondolni is felemelő! Több mint jubileum, egyenesen aniversarium!

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.

„Az elégedetlenség hangja”

Százezrek tájékozódtak általa a napi politikáról a Jólvanezígy YouTube-csatorna révén, most mégis úgy döntött, inkább beáll a Kutyapárt mögé, és videókat készít nekik. Nemcsak erről, hanem a Fidesz online bénázásáról is beszélgettünk.