Zeidler Miklós: Pálya a magasban

Pszt!

  • Zeidler Miklós
  • 2012. december 15.

Egotrip

Az alábbi történet hőse Königswarter Hermann báró, a Monarchia egyik leggazdagabb börziáner családjának tagja, egyszersmind a századforduló legsikeresebb magyarországi futtatóinak egyike.

Königswarter 1897. május 14-én, a tattersalli csikóvásáron vette meg Morgan és Petroleuse pej méncsikóját Luczenbacher Miklóstól, a pettendi ménes tulajdonosától 2250 forintért, vagyis 4500 koronáért. A tetszetős csikót az év végén Petőfi néven anyakönyveztette, s egy évvel később versenybe is állította. A ló 1898 októberében a nyeretlen kétévesek között egy semmire sem jó 4. hellyel indította karrierjét, majd november elején ugyanilyen mezőnyben megnyert egy 2000 koronás futamot, s ezzel - ahogy akkoriban mondták - "letette maidenségét". Ideje is volt már, hiszen pedigréje mintaszerű volt, s a legnagyobb reményekre jogosította: tizenhat ükszülője közül tíz a legjobb versenyzőket, további öt pedig a legjobb tenyészméneket adó családokhoz tartozott.

Ekkor lépett közbe Tóth Béla, a Pesti Hírlap publicistája - nevét ma leginkább a régi magyar szólások és anekdoták összegyűjtőjeként ismerjük -, s mint a nemzet önjelölt lelkiismerete, az alábbi szavakkal csapott le a gaz Königswarterre: "Petőfinek egy lovat hívnak. Ezzel a lóval e napokban futtattak és nyertek is vele nem tudom hány ezer koronát. Petőfit a lovásza megostorozta és megsarkantyúzta, hogy jól fusson; és mikor jól futott, jutalmul abrakot kapott Petőfi. [...]

Nekünk magyaroknak szentségünk a Petőfi név. [...] Petőfi a lelkünk jobbik fele. [...] Csodatévő ereje teremtő hatalommal munkál bennünk koporsónk bezártáig. Szerelmes ifjúságunk tavaszát ő árasztotta el virággal. Férfikorunkban az ő szíve dobogott bennünk a szabadságért, a hazáért. [...] Hitünk és bölcsességünk ő. Életünk és célunk. Reá gondolni magasztos cselekedet. Nevét kimondani imádság, a teremtő erőnek legfenségesebb dicsérete.

És most jön valaki, és lónak adja ezt a nevet.

Mi ez? Egy cynikus ötlete: megcsufolni az emberi méltóságot? Vagy a magyarok valamely ellenségének a kitalálása, hogy igy sértsen meg bennünket lélekben? E kérdésről beszélvén többektől azt hallottam, hogy lovat emberről elnevezni Angolországban a tisztelet jele. Meglehet. Nem tudom. Én nem vagyok se angol, se lovász, se kocsis. [...] Mi jószágnak embernevet nem adunk soha. [...] embernevet sohasem forgatunk állatra, legkeserübb haragunkban sem. Ez a mi parasztlelkünknek valami finom, méltóságos vonása. Más szóval talán jóizlése.

[...] Bizonyosnak hiszem, hogy ama ló gazdája meghökkenne, ha azt hallaná, hogy őt a magyarság megbántásával vádolják. [...] Hogyan? Miért? Hiszen őneki nem volt semmi rossz szándéka! És az a Petőfi igen jó ló; csak dicsőséget szerez annak a névnek! ... Erre aztán mit lehessen mondani? Ki bocsátkozik analphabetával nyelvészeti vonatkozásba? Ki mutogat vakoknak szinárnyéklatokat? Melyik magyar fog bele a képtelen vállalkozásba, megértetni a más csillagról való idegennel, hogy mik a magyar léleknek leggyöngédebb, legbensőbb sajátságai?"

Petőfi felbukkanása persze sem nyelvészkörökben, sem a lovaregyletben nem okozott felháborodást. A hozzáértők pontosan tudták, hogy a sport világában az ilyen elnevezés nem a megvetés, hanem éppenséggel a különös tisztelet jele, s nem csak Angliában. (A Nemzeti Hajós Egylet például Deák Ferencről nevezte el egyik csónakját már az 1860-as években - tehát még "a haza bölcse" életében. A kiegyezést követő 1868. évi bécsi lövészversenyen pedig a résztvevők többek között Ferenc Józsefnek, Erzsébet királynénak és Deák Ferencnek a nevét viselő céltáblákra lövöldöztek - minden hátsó szándék nélkül. Sőt a jelen lévő több mint ezer magyar puskás egyike, Besze János ügyvéd, akit Habsburg-ellenes működése miatt a szabadságharc után egy időre be is börtönöztek, személyesen lőtt bele 12-szer "Deák Ferenc" közepébe, s ezzel a német lövészek előtt - akik ugyanebben a versenyben az uralkodói pár céltábláira lőttek - megnyerte a díjként kitűzött díszzászlót. A magyarok pedig ezután a vállukra vették a derék hazafit, és "Éljen Deák Ferenc!" kiáltásokkal hordozták körbe a sokadalomban.)

Tóth kifakadása mindenesetre alkalmas volt arra, hogy 1898 novemberében tovább hergelje a közhangulatot, amely a forradalom és a szabadságharc félszázados ünnepe, az Erzsébet királyné meggyilkolása, a Ferenc József 50 éves uralkodói jubileuma és a Hentzi-emlékmű felállítása körüli ádáz viták miatt amúgy is nagyon felfokozott volt.

Königswarter viszont, aki nem elég, hogy idegen, a magyar fülnek eléggé kellemetlen hangzású nevet viselt, de szerencsétlenségére még Mózes-hitű is volt, a maga részéről nem óhajtott vitát nyitni az igaz hazafiság mibenlétéről. Inkább bölcsen meghajolt Tóth Béla "népakarata" előtt, s a következő versenyre már Pardon néven írta be lovát. "A Petőfi-cultus ápolása, a magyar szépirodalom és szépműtan fejlesztése s terjesztése" céljából létrejött Petőfi Társaságnak pedig - állítólag - nagyobb pénzösszeget adományozott. (Vajon ki hitte volna, hogy valakinek ilyen névvel még humora is lehet? Méghozzá milyen finom, elegáns humora! Hiszen Petőfit akár Petrovicsra is magyarosíthatta volna...)

S ha már Königswarter úri gesztusát így megdicsértük, akkor kalapot kell emelnünk Pardon előtt is, aki a maga módján mégis hű maradt első nevéhez, és méltó bosszút állt a labancokon: bár összesen csak négy versenyben futott, legnagyobb diadalát éppen Bécsben, az 1899. évi derbi megnyerésével aratta. (S díjaival nem mellesleg 202 ezer koronát hozott gazdájának, ami éppen negyvenötszöröse volt vételárának. Nem is beszélve kiemelkedő tenyészmunkájáról: ivadékai - köztük egyik utolsó fia, a hazai lótenyésztés egyik büszkesége, Pázmán - két évtized alatt több mint 5 millió koronát nyertek a világ versenypályáin.)

Néhány évvel később kiderült, hogy Königswarter külön klasszist képvisel a lónevek kiválasztásában. Neki köszönhető ugyanis minden idők legeredetibb turftréfája, amelynek célpontja a korszak két közismert lóversenyrajongója, Pintér Gyula és Tatai Vilmos volt. Az urak arról voltak nevezetesek, hogy túláradó lelkesedéssel és az elviselhetőség határát messze túllépő hangerővel biztatták az általuk megfogadott lovakat. Nos, Königswarter új lovának már bajosan kurjongathattak. Neki ugyanis a báró a Pszt! nevet adta.

Figyelmébe ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása

  • Simonyi Balázs

Szándékosan az események „peremén” fotózott, úgymond a lényegtelent. Mondogatta: neki akkor kezdődik a munkája, amikor másnak, a hivatásos sajtófotósnak véget ér. A mi munkánk az óriási életművel most kezdődik. Ha lefotózom, a fénnyel becsapdázott valóság nem múlik el, nem hal meg: ez a fotográfus önfeláldozása.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.

Legyetek gonoszok!  

Nagy terjedelemben ismertette a Telex egy a laphoz eljuttatott hangfelvétel alapján Orbán Viktor vasárnapi beszédét, amelyet a Harcosok Klubja „edzőtáborában” tartott 1500 aktivista előtt, a zánkai Erzsébet-táborban.

Elkenték

Legalább kilenc hazai bíróság kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál (AB) a védettségi igazolással való visszaélést szabadságvesztéssel fenyegető kormányrendelet Alaptörvény-ellenességének kimondását, mivel jogi képtelenség a Büntető törvénykönyv felülírása egy rendelettel. Az AB sajátosan hárított.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.

„Vegyük a következő lépcsőfokokat”

A frissen előrelépett pártigazgató szerint megvan a parlamentbe jutáshoz szükséges mennyiségű szavazója a komolyodó viccpártnak, azt pedig átverésnek tartja, hogy a kormányváltás esélyét rontanák. De kifejtett mást is az ígéretek nélkül politizáló, magát DK-sérültnek tartó politikus.

Mi van a fájdalmon túl?

A művész, akinek egész életében a teste volt a vászon, a nyelv, az eszköz, a fegyver, gondolatiságának hordozója, nyolcvanhoz közeledve is az emberi testet vizsgálja. E nagyszabású retrospektív tárlat nemcsak az életmű bemutatására törekedett, hanem egy művészi filozófia összegzésére is.