Gáspár Kőbánya alsón szállt le és bement a restibe, ahol minden asztalnál ültek, egyedül, középkorúak, idősek. A Magányos Szívek Klubja összejövetele volt, Kőbányai (milyen is legyen) sörök, néhol kommersz rövidek, utóbbi főleg a férfiak előtt (néhányan Unicumot ittak, esélyüket növelendő, és mert különben is).
A nők (ők voltak kevesebben) előtt üdítők, kávé, kapucsínó, de néhol sör is (Kőbányai). A zenegépben egymást váltották a számok (a pultos nő kezelte, de a vendégek is dobáltak be). Nézz, nézz az ég felé! Aztán mért nincs minden áldott nap karácsony?, majd mindazokért, akiket nem láttunk már régen… Senki nem táncolt, nem ültek át egymáshoz. Egy férfi felállt, odament a zenegéphez, Kőbányán születtem, ott is nőttem fel, vannak jobb helyek, de nekem megfelel, visszaült. Gáspár öntött a söréből (Dreher, az is Kőbányai), kis nyeletekben itta az Unicumot. Mellette a széken hátizsákja, benne hat marék arany. Kezét se fogom még, nevét se tudom még… Egy nő felállt – hölgyválasz? Nem, táncolt, egyedül, mint a diszkókirálynő, csak önmagával táncolt. Nem mozdult senki, csak a poharakat emelgették (de a többség, a nők is, üvegből ivott). Gáspár kiitta poharait, elindult. Az állomásról is egy piros vonat.
Menyhért az utolsó (még délután volt, de már megszűnőben a közlekedés) villamossal érkezett, hátizsákjában tömjén. A töltésről lesétált a lépcsőn, egy hatalmas mészkő szobor előtt megállt. A (minden bizonnyal) bányász (mészkőbányász) lábai előtt csákány, azt markolja és benéz egy első emeleti lakásba, ahol éppen karácsonyfává díszítik a fenyőt. Tömjén van, tömény nincs, viccelődött magában. Valahol lennie kell egy kocsmának, nem volt. A kisbolt zárva. Valahol lennie kell egy Nemzeti Dohányboltnak, volt. Az mindenhol. Van olyan település, amely egyetlen házból, a Nemzeti Dohányboltból áll. A nemzeti dohányboltos és boldog nemzeti családja lakja, a kertben nyílik a nemzeti (piros-fehér-zöld) rózsa. Mindenhol és mindenkor, nonstop, ez a bolt is. Menyhért vett egy kétdekás Royal (ha már király) vodkát és egy dobozos ászokot, megállt egy másik szobor alatt. Ez is mészkőből, egy (minden bizonnyal munkás) család, az apa bal karján kisfiú, a szülők előtt a nővére álldogál. Szent Család+.
A szobor mellett két friss talapzat: balra a (feltehetően boldog) nagyszülőknek, jobbra még két gyereknek; az új családmodellt szimbolizálva és mintegy (mintnégy) példát mutatva. Az új (mellék)szobrokat jövőre, a Budapesten rendezendő Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus alkalmából (s egyben Trianon 100. évfordulóján) adják majd át. Menyhért bal kezében kétdekás, a jobban sör, húzogatta. A vonattöltésen nagy csikorgással megállt egy kék szerelvény. Ekkor érkezett a szoborhoz Gáspár. Nem beszéltek meg találkozót. Menyhért persze megkínálta az italokból, Gáspár (most ittam) csak belekóstolt. Aztán elindultak együtt.
Boldizsár is vonattal érkezett, de nem ment el a Keletiig, meghúzta a vészféket és leszállt a töltésen. A kalauz is, álljon meg! Mit képzel?! Hívom a rendőrséget! Boldizsár hátrafordult, hívjad!, és leszaladt a töltésen; nem a kalauz elől futott, a töltés volt meredek. Hátizsákjában mirha. Büdös cigány!, kiabálta utána a kalauz és visszaszállt, a vonat elindult. Boldizsár elsétált a KISTESTŰ KUTYÁK FUTTATÁSÁRA KIJELÖLT TERÜLET, aztán az óvoda mellett, a Közösségi Háznál már várta Gáspár és Menyhért.
A Közösségi Házban karácsonyeste is nagy volt a közösségi élet. Az Idősek Klubjában majd, sorsolásos alapon, megajándékozzák egymást. De előbb megnézik a karácsonyi koncertet, Köszönet a boldog évekért!, fellép Vámosi János és Záray Márta. Gyűlnek a koncertre, a Senior Pingpong Klubból labdák pattogása hallik, a Dalárda karácsonyi énekeket dalol (Cse-endes éééj; Jézus ágyán nincsen paplan; Kiskarácsony, nagykarácsony; Fel, nagy örömre, ma született!), de van itt kézműves-foglalkozás, jóga, zumba, gerinctorna (egyaránt és egyszerre). De a három király nem közösségi életet élni jött (bár a gerinctorna rájuk férne), a kisdedet keresik, Máriát és Józsefet. Odamentek egy férfihoz, aki fekete egyenruhában; Heródes Security, olvasták a hátán. Kik maguk? Hogy jutottak be?
A biztonsági őr csövesnek nézte őket, értette a szakmáját. Boldizsár különösen nem tetszett neki. Józsefet keressük. – Milyen Józsefet? Családneve? – Názáreti. Názáreti József. – Majd a portás megmondja. Levitte őket és jól lebaszta a portást, amiért mindenféle alakokat beenged. Honnan tudhattam volna? Jöhettek az elvonóba is! Mert volt itt az is, hivatalos nevén Addiktológiai Gondozó, bentlakásos, drogosoknak, alkoholistáknak. Megnézte a könyvet (amibe mindenki be van írva), van itt több József is, Názáreti nincs. Van egy József, azt az elvonóból vitték az elfekvőbe (hivatalosan Ápolási Osztály), Alzheimere van. Elvált, van egy lánya és egy fia, nézte a könyvet a portás, amiben tényleg minden benne van, mindenkiről. Felesége Mária és megszületett fiúk, a Megváltó, mondta Gáspár, a portás és a biztonsági őr összenéztek. Na, menjenek a fenébe, mondta a biztonsági őr, de a három király maradt. Tűnjenek el, vagy hívom a rendőröket! Nem mozdultak. A csillag idáig vezette őket, itt kell lennie a kisdednek. Nem is kell a rendőrség, megoldjuk házon belül. A biztonsági őr felhívta az Elmeosztályt. Az is volt itt, minden – a Közösségi Ház csak álca. Szülészet (itt volt az ország első koraszülöttotthona, inkubátorral) a harmadik, legfelső emeleten és Proszektúra a pincében. A helybeliek sejtettek valamit, embergyár, így hívták a helyet, suttogva és borzongva kimondva a nevet, sokan messzire elkerülték. De a kerület lakossága (sőt!) pingpongozott, zumbázott és gerinctornázott, ki-ki kora és kedvtelése szerint. Mit sem sejtve.
Gáspárt, Menyhértet, Boldizsárt fehér köpenyes, tomboló bolondokon edződött ápolók fogták le és vitték el, hiába kiabálták, nekik a kisdedhez kell járulniuk, hoztak aranyat hat marékkal, tömjént egész vasfazékkal, és hogy jövőre is el kell jönniük, nélkülük nincs karácsony. A három királyra kényszerzubbonyt adtak, a hátizsákok tartalmát szétosztották.
A három király nem tudta, hogy egy emelettel lejjebb, éppen alattuk van a Gyermekek Átmeneti Otthona (ez is volt az intézményben, ez ne lett volna!), ahol tizenkét olyan 3–12 éves gyermeket tudnak elhelyezni, négyágyas szobákban, akik családi problémák, betegségek, lakhatási gondok miatt átmenetileg szülői gondoskodás nélkül maradnak. De egy anya és 0–3 éves gyermeke fogadására is lehetőség van, egy erre a célra kialakított szobában.
Itt aludt Mária és a kisded.
A bányász kezei a csákányon, szemei egy első emeleti lakáson, ahol már kigyúltak, villogtak a karácsonyfa fényei.
Itt a karácsony már, és itt a karácsony már, és húsvétig tart a karácsony!
