Egotrip

Sajó László: Öt és feles

Borra sör

Egotrip

Három éve készülnek erre az útra, a járvány… Most (május 13., péntek) végre! Tamás már a Nyugatiban, Árpinál a jegyek (6 €/fő), jön, indulhatunk.

A vonat átrobog Kürtön (ide mennek), Köbölkúton – nosztalgiáznak; amikor focizni jöttek, itt mindig megálltak egy borovicskasörre, a sofőr legnagyobb örömére, aki szlovák kokakólát, kofolát kapott. A peronon (ahol hajdanán az első és az utolsó sör ropogó – K. Dezső most is hallja – papírpohárból) nincs büfé, különben is, ma bornap. Az előcsarnokban Dénes és Tibor, a mindig mosolygó ügyvéd úr és a (hiába) csábító resti.

Újvárról kifelé lépésben a péntek délutáni csúcsban, Kürtön (Strekov) a templom előtt érdeklődnek, a szőlőhegyre? (Ahol 5 pincesoron 180 pince.) Jó (és szép) helyen járnak, füves, keskeny dűlőúton fel, Józsi és öccse, Laci, Öcsi, ölelések, pálinka, pogácsa. Nyári meleg – inkább bent, tiszta, fehér falak között, nyers gerendák és kereszt alatt fogyasztják az uzsonnát: csülök, torma, horčica (a mustárok királya), savanyúságok. Persze bor, Józsi egy kancsóval hoz fel a pincéből, el is fogy, K. Dezső szomjas és illetlen vendég, még egy kis bor?, Józsi mosolyog, lesz, Dezsőkém, sok, és lemennek a pincébe (kicsi, de sok hordó és jó ember…), borkóstolás, Józsi néhány szóval jellemzi a borokat, de érzitek ti azt, és ki nem mondaná, megillatoljuk – mert bár illata van (szaga a szarnak van doktor úr, a bornak illata van!), de igenis megszagoljuk. K. Dezső is, ízlelé, keresi a sznobok látta templomablakot. A kóstolt borok, ebben a sorrendben: Rajnai Rizling 2021 (K. Dezső már megtanulta, a borok neve Nagybetűvel írandó), Sauvignon Blanc 2021, Chardonnay 2021, Devin 2021, Cabernet Sauvignon Rozé 2021, Dunaj 2020, Cabernet Sauvignon 2019, Alibernet 2018. És ezek után föl a melegre… Rendes présházaknál mindig van fönt egy dikó, szófa, kerevet, itt kis kanapé, de nem dőlnek le, nézik a hegyek karéját –  Pilis, Gerecse (a tévétoronnyal); látszik, most nem, az esztergomi bazilika.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül.